2019. november 21. csütörtök
Ma Olivér névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Madarat tolláról

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Madarat tolláról
Kis Szlóbó és a csetnikvajda - írják a szarajevói lapok

J. Garai Béla legújabb jegyzetében a szerbiai előkészületben levő kormánykoalícióról ír. A teljes szöveg a Vajdaság Ma Tűlevél rovatában jelent meg.

„Madarat tolláról, mondhatnánk: ilyen szempontból nagyon jól egymásra találtak, és ha valamilyen csoda folytán Slobo feltámadna, mint egy főnixmadár, nyugodtan beállhatna a csapatba.

Mondhatnánk, ízlés dolga, hogy a szerbiai választók többsége ezeket a pártokat és politikusokat részesítette előnyben, függetlenül attól, hogy mivel kábították őket a kampányban. A választók akarata szent, ha nekik ez kell, akkor ezt is kapják. Csakhogy erről a koalícióról nagyon nehéz elképzelni, hogy kivezeti az országot a válságból, amit mi, többiek is elvárnánk tőlük.

Úgy állnak neki a „kormányzásnak”, hogy semmi épkézláb programot nem tettek közzé. Ha csak annak nem tekinthetők a populista ígéretek, hogy „nem fagyasztjuk be a nyugdíjakat és a köztisztviselők fizetését”. És hogy fellendítik a gazdaságot.”

„Közben annak az Ivica Dačićnak kell majd idecsábítania a külföldi befektetőket, akinek annyira nincs tekintélye a külföldi fővárosokban, hogy az elmúlt négy évben bárki érdemleges külföldi államférfi hajlandó lett volna őt fogadni. Nyílt titok, hogy diplomáciai úton rimánkodott több uniós állam kormányánál és Washingtonnál egy hivatalos meghívásért, de még csak nem is válaszoltak neki. Márpedig olyan még nem volt, hogy egy szegény ország külföldi befektetések, azaz pénz nélkül ki tudott volna mászni a slamasztikából.

Ez a hiteltelenség óriási akadály lesz az uniós integráció terén is. Kevesen fogadnának ma arra, hogy Szerbia számára az év végéig kitűzik a csatlakozási tárgyalások időpontját, mint ahogyan korábban remélték Belgrádban. Brüsszelből nagyítóval fogják vizsgálni, hogy mit tesz a Nikolić-Dačić duó az európai felzárkózás érdekében.

Van még egy nagy gond: Koszovó. Nem, attól nem kell tartani, hogy az új hatalmi szövetség netán kardcsörtetésbe kezd a déli határoknál, annyi realitásérzést nem vitathatunk el tőlük. Ám elég néhány gesztus a patrióták, az ortodox egyház vagy a mitrovicai szélsőségesek felé, és máris elmérgesedhet a helyzet. Mint például a leendő kormányfőnek az a nyilatkozata, hogy nincsenek szerb erők a déli tartományban, hogy megvédjék a nemzettársakat, „de ő ezen fog majd dolgozni”.

Meg is érkezett prompt a válasz Pristinából: Belgrádnak lázálmai vannak, de abból nem lesz semmi, hogy a szerb erők visszatérjenek Koszovóba.”

2012. július 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább