Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A fieszta után
Bódis Gábor
A Kárpáti Igaz Szó kárpátaljai magyar hírportálon Szabó Sándor az ukrán Potemkin-elmélet legújabb megnyilvánulásával foglalkozik.
„Minden csoda három napig tart – tartja a mondás. Nos, a részben hazai rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság esetében három hétre duzzadt a varázslat. A 2007-es cardiffi döntés óta erre vártunk, s már ki is aludtak a fények, elcsendesedtek a stadionok és a fanzónák. Ez az Eb számunkra többet jelentett egy szimpla tornánál, sporttörténeti esemény volt, s társadalmi, politikai üzenettel is bírt.
Majd tíz éve annak, hogy a sajtóban megjelentek az első olyan cikkek, melyek egy esetleges ukrán–lengyel közös rendezésű Európa-bajnokságról vizionáltak. Nem nagy jövőt jósoltak az elképzelésnek, a sajtó fantazmagóriának minősítette a tervet. A cinikus hangvételű írások arról szóltak, nincs olyan őrült, aki Ukrajnára bízna egy ekkora volumenű sporteseményt, hisz se megfelelő stadionunk, se infrastruktúránk, sőt még futballkultúránk sincs. Négy évre rá, szinte sokkolta a világot és Ukrajnát az a kép, amikor Michel Platini, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke a zárt borítékból, mint nyulat a kalapból előrántotta az Ukrajna–Lengyelország feliratú papírost.
Szinte azonnal beindult a sajtógépezet, korrupcióról cikkeztek. A döntnökök lefizetésével nyerte el a rendezés jogát a magyar–horvát és az olasz pályázat előtt az esélytelennek hitt lengyel–ukrán közös csapat – állították sokan. A vádtömeg a későbbiekben csak tovább nőtt. Öt éven keresztül folyton arról lehetett hallani, hogy Ukrajnában gondok vannak. Az esztendők alatt az is többször felvetődött, más ugrik be a teljesen felkészületlen ukránok helyett, sőt, az is elhangzott, hogy egy évvel későbbre tolják az Eb-t – végül minden maradt a régiben.
Az Eb alatt és után a nemzetközi sajtó és az Ukrajnába elmerészkedő fanok ódákat zengnek az országról. Csak egy baj van: ők három hetet töltöttek itt s hazautaztak, nekünk ellenben itt kell élnünk. Ismerve a tényeket és a viszonyokat, legfeljebb azt mondhatjuk el: ismét jelesre vizsgázott a Potemkin-elmélet.”
Következő cikk: Nem értjük Orbánt: Horn Gyula jöhet, Gyurcsány Ferenc nem?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Mikor megy már nyugdíjba?”
A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >
Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból
Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >
Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz
És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >
„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”
A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >
Civilizációs válság
Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >
„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”
Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >
„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”
Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >
Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása
Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >
Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku
Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >
Bekezdések az előválasztásról
Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >
Szembenézni a tényekkel!
Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >
A vörös vonal
Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >