2022. május 20. péntek
Ma Bernát, Bernardin, Felícia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A sócsempész-ág

Radics Viktória
Radics Viktória
A sócsempész-ág
Tolnai Ottó (vidakzs illusztrációja)

Tolnai Ottó múltjának kevésbé ismert részleteit idézi fel az Édes Otthon mai számában Radics Viktória:

Tolnai Ottó sosem fog Lear király sorsára jutni, hiszen nagyon is megbecsüli a sót, mely szó művészetének egyik fontos matériája és metaforája, szava-borsa, de hogy pöszének ne higgyenek, tisztázzuk: az ótatája sócsempészettel, ő viszont szócsempészettel foglalkozott. Ha az ótata „a császár sócsempésze”, akkor ő a Kádár-kori aczélos magyar ellenzék szócsempésze volt, és ez nem üres játék a szavakkal, hanem szóhivatal-béli tény.

Megjelent egy kétezer-kétszáz oldalas történészi munka, Szőnyei Tamás írta, a címe: Titkos írás, és azokat a besúgói jelentéseket és sóhivatali intézkedéseket dolgozza fel nagyon alaposan, amelyek 1956 és 1990 között behálózták a magyar irodalmi, egyáltalán a szellemi életet, azzal a céllal, hogy „ellenőrzés alatt” tartsák az írókat és irodalmárokat, megfojtsanak minden szabadság-kezdeményezést és útját állják az értelmiségi függetlenségnek. Ez a háló nagyon sűrű volt, s a kedvetlen – hogy ne mondjam: sótlan –, buzgó és túlbuzgó besúgóknak se szeri, se száma.

Egyébként nem igaz, hogy nem lehetett kilépni vagy be se lépni. Aki nemet mondott, azt életveszélyes bántódás nem érte, annál több kellemetlenség. Aki viszont igent mondott, annak nemcsak „hasznos információkkal” kellett szolgálnia a rendőrtiszteknek, hanem „a kapcsolat elmélyítésére” is törekednie illett a kiszemelt páciensekkel. Ami a színjátszás shakespeare-i bugyraiba vezetett.

Visszatérve Tolnai Ottóra, akire a vámosok és a magyar állambiztonsági szolgálat emberei is vissza-visszatértek (derül ki a fenti könyvből), akit követtek, lestek, lehallgattak, figyeltek, letartóztattak, faggattak, inzultáltak – az Új Symposion fiatal főszerkesztője, a legműveltebb vajdasági homo aestheticus szolidaritás, vagyis, ahogy mondani szoktuk, „kiállás” ügyében volt olyan csöndes és kitartó, mint Cordelia. Ma is az. Miközben édes otthonunkban az írók és írónők (na meg a kultúrtantik!) gátlástalanul politizálnak és színjátszanak (ki profi, ki amatőr mód), a sócsempész onokája pontosan tudja, hogy mikor kell nemet mondani az Illetékeseknek. És ennek súlya van.

2012. július 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Folyik el a joghurt

Miután már a tartományi vezetőségből mindenkit menesztettek, vártuk, hogy mi mikor kapjuk meg az elbocsájtó szép >

Tovább

Joghurt

A vállalati étteremben, ahol régen vidáman vodkáztunk, később csak söröztünk, de a pljeskavica mindig is jó >

Tovább

Amikor egy kommunista csinovnyik találkozik a nacionalizmussal

„A különleges rendőrségi erők piroti osztagában volt az a rendőr, aki meglátott egyet az albán holttestek >

Tovább

Fagyos szelek Belgrádból

Közben a magyar szerkesztőséget sikerült újabb szerkesztőkkel (Magyar Szóból, Rádióból) felerősíteni és a műsorok is mindinkább >

Tovább

Már nyolc évvel ezelőtt is

„Az EU szankciókkal fenyegeti Oroszországot. Oroszország azonban nem ijedezik. Akik gyengítették az EU-t, azok erősítették Oroszországot. >

Tovább

Az enyhüléstől az elhűlésig

Irány egy mélyített tér egyik szegletében levő nagy önkiszolgáló bolt. Illedelmesen megkérdeztem a kasszást, hogy van-e >

Tovább

A kígyóbőr táska és a DB

Ekkor jött a „rossz rendőr” duma, hogy maga egy magas posztot tölt be (főszerkesztő voltam az >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább