Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A sócsempész-ág
Radics Viktória
Tolnai Ottó múltjának kevésbé ismert részleteit idézi fel az Édes Otthon mai számában Radics Viktória:
Tolnai Ottó sosem fog Lear király sorsára jutni, hiszen nagyon is megbecsüli a sót, mely szó művészetének egyik fontos matériája és metaforája, szava-borsa, de hogy pöszének ne higgyenek, tisztázzuk: az ótatája sócsempészettel, ő viszont szócsempészettel foglalkozott. Ha az ótata „a császár sócsempésze”, akkor ő a Kádár-kori aczélos magyar ellenzék szócsempésze volt, és ez nem üres játék a szavakkal, hanem szóhivatal-béli tény.
Megjelent egy kétezer-kétszáz oldalas történészi munka, Szőnyei Tamás írta, a címe: Titkos írás, és azokat a besúgói jelentéseket és sóhivatali intézkedéseket dolgozza fel nagyon alaposan, amelyek 1956 és 1990 között behálózták a magyar irodalmi, egyáltalán a szellemi életet, azzal a céllal, hogy „ellenőrzés alatt” tartsák az írókat és irodalmárokat, megfojtsanak minden szabadság-kezdeményezést és útját állják az értelmiségi függetlenségnek. Ez a háló nagyon sűrű volt, s a kedvetlen – hogy ne mondjam: sótlan –, buzgó és túlbuzgó besúgóknak se szeri, se száma.
Egyébként nem igaz, hogy nem lehetett kilépni vagy be se lépni. Aki nemet mondott, azt életveszélyes bántódás nem érte, annál több kellemetlenség. Aki viszont igent mondott, annak nemcsak „hasznos információkkal” kellett szolgálnia a rendőrtiszteknek, hanem „a kapcsolat elmélyítésére” is törekednie illett a kiszemelt páciensekkel. Ami a színjátszás shakespeare-i bugyraiba vezetett.
Visszatérve Tolnai Ottóra, akire a vámosok és a magyar állambiztonsági szolgálat emberei is vissza-visszatértek (derül ki a fenti könyvből), akit követtek, lestek, lehallgattak, figyeltek, letartóztattak, faggattak, inzultáltak – az Új Symposion fiatal főszerkesztője, a legműveltebb vajdasági homo aestheticus szolidaritás, vagyis, ahogy mondani szoktuk, „kiállás” ügyében volt olyan csöndes és kitartó, mint Cordelia. Ma is az. Miközben édes otthonunkban az írók és írónők (na meg a kultúrtantik!) gátlástalanul politizálnak és színjátszanak (ki profi, ki amatőr mód), a sócsempész onokája pontosan tudja, hogy mikor kell nemet mondani az Illetékeseknek. És ennek súlya van.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Senkiföldjén
Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >
A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”
Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >
A nemzetállam a kisebbségek csapdája
Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >
Beszélni kellene a franciával...
Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >
A mai Sorelnek nincs bűntudata
„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >
Egyeztetni, egyeztetni!
A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >
A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?
Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >
Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom
Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >
Távol Európától
A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >
Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak
A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >
„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!
Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >