2022. október 1. szombat
Ma Malvin, Teréz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Mi a Magyar? Megérjük-e még a 22. századot?

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Mi a Magyar? Megérjük-e még a 22. századot?
(paikan07 illusztrációja)

Ezzel a címmel jelentetett meg egy elemzést a bumm.sk nevű szlovákiai hírportál. Szerzője Király Zsolt. Ebből ragadtunk ki két karakterisztikus részt.

„A szlovákiai magyar társadalom hosszú évtizedek óta súlyos problémákkal küzd. Hiányoznak a pozitív példaképei, nincs jövőképe. Ma leginkább egy szétforgácsolódott nemzeti közösséget alkot, mely gazdasági, kulturális értelemben egyre kiszolgáltatottabb szerepet tölt be az országon belül. Nem csoda hát, ha 2012-ben, népszámlálás és választások után azt vizsgáljuk, ki a magyar, és mi a teendő gyorsuló fogyásunk megállítása érdekében. Az erről szóló cikksorozat korábbi részeitől eltérően e sorok szerzője most közéleti, gazdasági vonatkozásban vizsgálja meg a kérdést. A 2011-es népszámlálás előtt tudtuk, nem az a kérdés számunkra, hogy fogy-e a magyar vagy sem, hanem az, hogy mennyivel. Vártuk a konkrét veszteséglistát, mennyivel leszünk tíz év alatt ismét kevesebben.”…

„A népszámlálás eredményei mára mindannyiunk számára ismertek. 10 év alatt 62 ezer, húsz év alatt 110 ezerrel lettünk kevesebben, fogyásunk pedig egyre gyorsul. Tudja ezt az államhatalom is, így újabban már (igaz, csak verbálisan) a status quot is nyugodt szívvel garantálja a számunkra. Tudván, hogy jelenlegi helyzetünkben ez már messze nem elég. A status quo ugyanis alapjelentését tekintve a jelenlegi állapotok fenntartása. Ha csak az utolsó 10 évet nézzük, a számok szintjén ez azt jelenti, hogy annak minden egyes napján 17 szlovákiai magyar tűnt el a föld színéről. Ez egy kisebb magyar osztályt jelent az iskolában, négy padsort a templomban, vagy egy teljes szlovákiai magyar válogatott keretet. Minden áldott nap, 10 éven keresztül. Sok ez vagy kevés? Rengeteg. Nos, ezt jelenti a status quo, mely az értelmező szótár szerint is nagy társadalmi változás kezdeményezésének ellenzésével összefüggésben használt fogalom, a kialakult erőviszonyok megváltoztatása ellen. Valóban erre van szükségünk?”

„A szlovákiai magyarság a rendszerváltás utáni önálló Szlovákia történetének egyik nagy vesztese. Közös államunk a kilencvenes években, főleg a második Dzurinda kormány reformjainak köszönhetően a régió sereghajtójából gazdasági mintaországgá vált. Akkoriban az EU legmagasabb gazdasági növekedésével rendelkezett, a visegrádi négyek közül elsőként vezette be az eurót, és a schengeni övezeten túl az USA-ba is már vízum nélkül utazhatunk. A kétezres évek elejei szlovák csoda tananyag lett sok helyütt a világban. Az itt élő közel félmilliónyi magyar nagy része mégsem képes mindezt a magáénak vallani. Jó példája ennek a szlovákiai magyarok hozzáállása az ország sportsikereihez, az ezzel kapcsolatos szurkolás, ill. ellenszurkolás. A magyarlakta területek az „aranykorban” is mellékvágányon voltak, alig részesültek a sikerekből.”

„A magyarság fogyásának problémáját természetesen több helyütt is érzékelik. Ezért egyeztet kilenc pontjáról honi magyar társadalmi és politikai szervezetekkel az MKP, ezért beszél kisebbségi minimum megalkotásáról a Kerekasztal, ezért ragaszkodik a kisebbségügyi kormánybiztos személyéhez a Most-Híd. Igazából a legtöbben ugyanazt szeretnénk, csak más és más megközelítésben. Jó volna ezért tudatosítani, hogy nincs külön civil vagy politikai minimum. Egyetlen közös szlovákiai magyar társadalmi minimum van, melynek megalkotása nem képezheti a magyarok közti verseny tárgyát. Az elmúlt két parlamenti választás után meggyengült a szlovákiai magyarság politikai jelenléte. Megosztottsága óta megszűnt önálló politikai tényezővé válni, mert egymaga (értsd szlovák szavazatok nélkül) már nem képes saját magyar pártot bejuttatni a parlamentbe.”

2012. június 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább

Követendő példát mutattak

A vita után a közönség soraiból nem egy, hanem legalább féltucat fiatalember szólalt fel, fiatalok voltak, >

Tovább

A magyar jacht

Egyszer azonban csoda történt. Magyar jachton szolgálta fel a pizzát. Az utasok éppen arról cseverésztek, milyen >

Tovább

Pásztor-lista

Pásztor és Hajnal egyik politikai bűne, hogy az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a >

Tovább