2020. május 31. vasárnap
Ma Angéla, Petronella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Pujgatók

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Pujgatók
(kindledeath illusztrációja)

„A magyar kormány, no meg a Jobbik ahhoz a rossz gyerekhez hasonlít, mely pujgatja a szomszéd kutyáját, aztán meg csodálkozik, hogy megharapta.” Ezzel a felvetéssel kezdődik Szerbhorváth György jegyzete a Paraméter című hírportálon.

„Immár minden hétre jut egy eset, amikor a magyarországi (szélső)jobboldal a szomszéd országokat provokálja. Bár nincs ebben semmi új, sajnos, Orbánék már a fél világot irritálják, a Világbankot, Brüsszelt, az egész EU-t, a németeket (akik nélkül a magyar gazdaság sehol sem tartana). Eközben az emberi jogokra tök érzéketlen nagyhatalmakkal bratyizna, Kínával meg Oroszországgal, csak hát azok meg többnyire a térképen sem találják Magyarországot, nemhogy stratégiai szövetségben gondolkodnának. Na vagy ott van Azerbajdzsán, ahol előadást tart Orbán. Vagy maga is tanulmányokat folytat majd, hogyan kell egy elnöki klán rendszert kiépíteni.”

„Úgy egy héten át folyamatosan a románokat sikerült b…tatni Nyirő hamvaival, Kövér beszólásával, Szőcs Géza performanszával, akinek élete nagy alakítása volt ez. Kár, hogy nem azzal foglalkozik, amivel kéne – mint költő például semmit sem tesz az irodalmi életért. S miközben arról kuruttyolnak, hogy mennyire szívükön viselik a határon túliak sorsát, arról mélyen hallgatnak, hogy a fiatal határon túli magyar íróknak szánt ösztöndíjak kiosztását elhalasztották. Ja, mert nincs lóvé. A Nyirő-akcióra volt, meg arra is, hogy Szőcs saját haverjainak adjon ösztöndíjakat a saját keretéből.

Aztán itt van a Jobbik, amely minap Szegeden köpött bele a közép-európai levesbe. Merthogy úgy tiltakoztak Szegeden a szlovák nyelvtörvény ellenében, hogy átragasztottak két utcanév táblát, amelyeken szlovák nyelvű felirat volt a kisebbségek házán. E primitív cselekedetnek legjobban persze a szlovák szélsőségesek örülhetnek, van hová mutogatni. Bő két éve Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője Szlovákia EU-tagságának felfüggesztését kérte Strasbourgban, rasszistának minősítve a szlovák nyelvtörvényt. Hja, bezzeg az ő cselekedetük, az mélyen demokratikus. Persze ha rajtuk múlna, a magyar csapatok már bemasíroztak volna Pozsonyba, Kolozsvárra, Szabadkára.

Még jó, hogy a magyar honvédelem maximum két falusi utca megvédésére áll készen, így ha teljesen meghülyülnek is a politikusok, hiába adnának ki hadparancsot. És azért itt (ott) a NATO, csak a szövetség része Magyarország is, bár a vitézkedésnek inkább szab gátat az, hogy ha az a pár működőképes magyar tank megindulna Szlovákia vagy Románia irányába, a NATO repülőgépei gyorsan romhalmazzá bombáznák azokat. Ehhez képest Orbán, Kövér arról filozofál, hogy a magyar győztes nemzet, ellenei meg még a hamvaktól is félnek. Igen? És Trianon, Párizs? A román hadsereg járt Budapesten, vagy a magyar Bukarestben?”

„A magyar (szélső)jobboldal, a konzervatív kormányzat folyamos agresszivitása, provokációja persze érthető. Ha már az unortodox gazdaságpolitika semmilyen eredményt nem hoz, ha érzékelik, hogy csökken a támogatottságuk, nincs más hátra – mint előre. Támadás! Roham! És szavazótáboruk egy része nyilván elégedetten csettintget, tótoznak és oláhoznak. Aztán majd sorra kerülhetnek a rácok is (bár Semjén múltkor megfenyítette őket, hogy Magyarország meg fogja vétózni Szerbia EU-társulását a vagyon visszaszármaztatási törvény miatt). A foci EB kapcsán meg esetleg az ukránok, bár Orbán Janukoviccsal jóban van, talán példát is vesz róla, amikor a politikai ellenfelek bebörtönzéséről, ottani bántalmazásukról van szó.”

„És ha már június 4-e, Trianon. 1914-ben a magyarok nekiugrottak a fél világnak, meg is lett az eredménye. Ami miatt – győzelem ide vagy oda - most sírunk-rívunk, így a területvesztés, úgy a határon túlra szakadt magyarok. A magyar politikának idestova száz éve szinte konstans jellemzője a szomszédok pujgatása, irreális vágyálmoktól vezérelve. Az irritálásnak aztán a nagy seggre esés a végeredménye. Még szerencse, hogy ma azért működik az európai biztonságpolitika, hol jobban, hol kevésbé, de működik. A korlátozott szuverenitás korában pedig az effajta kis fiókdiktátorokat, szélsőjobbosokat végül orrba vágják, mehetnek kapirgálni a saját kis történelmi szemétdombjukra, az egy párti nemzeti egységről álmodozni. A kérdés – sajnos – csak az, hogy meddig kell várni, amíg ez a garnitúra is megbukik, s mi lesz ennek az ára. A cehhet már most is fizetjük.

Hogy elfogult lennék? Hát igen. De örültem Gyurcsányék bukásának is. Ahogyan örülök majd ezekének is. Mert semmi sem örök.”

2012. június 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Sikertelen politikus eredménytelen karrierje

Csaknem másfél évtizedes egyeduralma alatt Pásztornak nem sikerült a magyar közösség egyetlen lényeges problémáját sem megoldani. >

Tovább

Miért ne írjunk Trianonról

Több megtisztelő fölkérést kaptam, hogy különféle összeállításokba – köztük kettő különösen tekintélyt parancsoló – adjak írást >

Tovább

Covidióták

Nehéz eldönteni, hogy a járvány, vagy a hozzá kapcsolódó emberi hülyeség terjed-e gyorsabban (a magyar dáridós-vidámvasárnapos-sorosozós >

Tovább

Nincsen magyar alternatíva!

A választók pedig már belefáradtak a megmaradásért folytatott küzdelembe. A legtöbbjüket a politika már nem érdekli, >

Tovább

Kékek és vörösök

Korrigálni akar. Az egyetlen, akire ráhagyhatja a kormányzást, a nyugdíjas korú, minden politikai szándéktól mentes, igazgatási >

Tovább

Milošević, az úttörő

Milošević már a nyolcvanas évek végén, tehát harminc évvel ezelőtt kitalálta azt, amivel a mai zsebautokraták >

Tovább

A Magyar Mozgalom Szabadkán és Zentán indul

Az elnökség szerint azért, hogy legyen a magyar kisebbségnek választási lehetősége. Ezenkívül kérik a szavazókat, hogy >

Tovább

Küzdelem a jogérvényesítésért és a (meg)maradásért

A nemzeti kisebbségi jogok területe dinamikus/változékony, illetve folyamatos átalakulásnak, javulásnak és rosszabbodásnak van kitéve. Ez a >

Tovább

Kaméleonok kora

Ma sok művész és író Kišsel próbálja kozmetikázni a múltját. Persze, mértékkel, óvatosan és igencsak ravaszul, >

Tovább

A náci irodalomról

A „La literatua nazi”-ról viszont Páger Antal jutott eszembe, noha a jó Téni bá épp nem >

Tovább

Hát egy magyar mennyit ér?

Legyek én is patetikus: nem egy román vagy magyar nemzetállam a mi jövőnk, nem is a >

Tovább

A románellenesség ellen

Sajnos hazánk nem egészséges. Milliók nem értik, miért néz ránk irtózattal a fél világ. Van ebben >

Tovább