Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Megy a gőzös, megy a gőzös…
Bódis Gábor
Gábora Attila, a Transindex erdélyi hírportál olvasója a csíksomlyói búcsúra utazó, Kolozsváron is megállt Székely Vonat tarka utasainak viselkedéséről számolt be riportszerűen.
„Sok cikk íródott az idei csíksomlyói búcsúról. Az egész eseményből, mely állítólag rendkívül fontos az erdélyi magyarságnak, én csupán egyetlen rövid képet láttam: a Székely Gőzös kolozsvári tartózkodását a hazafele tartó úton.”…
„A szerelvény beérkezik, az ablakok tele vannak zászlókkal, mamákkal, tatákkal, mind-mind integetnek, zászlóikat lobogtatják. Az a pár személy, aki épp vonatát várva ott tartózkodik, értetlenül bámulja őket: mit akarnak ezek? Kinek integetnek?”…
„Érkezik a szerelvény, szemügyre veszem a híres mozdonyt. Elől a címer poros, mocskos, kezd kopni. A mozdony alsó részén több helyen is rozsdafoltok látszanak. Ez az a híres mozdony? Erre olyan büszkék egyesek?”…
„Megáll a vonat, leugrik pár staffos mellényben lévő, kopasz fiatal, s szaladgálnak a vonat mellett. Mellényük alól kilátszik a Vesszen Trianon!, meg hasonló üzenetű pólók. Aztán leszáll pár idős hölgy, idős bácsi. Aztán megint csak idős bácsik és nénik. Aztán pár 12-13 éves gyerek. Aztán megint idősek. Tömörülnek a szerelvény közepe fele, s egyszer csak rázendítenek a székely himnuszra. Aztán a Szép város Kolozsvár, a Maros menti fenyves erdő következik. Pár idős úr felmászik a peron padjaira, s onnan énekel. Mások boldogan fényképeznek, filmeznek. Mindenki lobogtatja zászlóját. „…
„A vonat elment. Jövőre visszajön. S akkor mi? Mi a lényege, értelme ennek? Az, hogy láthassuk az ausztrál zászlót? Hogy hallgassuk, hogyan lehet elcsúfítani a Szép város Kolozsvárt? A magyarországi nyugdíjasklubok tudjanak kirándulást szervezni? Készüljenek fényképek a kolozsvári állomásról?”
„Miért kell Magyarországról idejönni, nagymagyarkodni? Miért nem lehet megérteni, hogy mi Erdélyben együtt élünk, románok és magyarok is, és az effajta megnyilvánulások nem a békés együttélést segítik elő? Miért kell szemetet hagyni az állomáson? S végül, hogyan függnek össze ezek a megnyilvánulások a búcsúval? Akkor most búcsúra jönnek ide, vagy nagymagyarkodni?”…
„Az állomásról kifele menet, két fiatal csendőr mellett mentem el, beszélgettek: „Mă, da ăştia sunt mai răi ca Noua Dreaptă. Acolo sunt copii, tineri, nu prea ştiu ei despre ce vorbesc. Da ăştia-s oameni maturi, oameni în vârstă, mă…” (Fordítás: Te, ezek rosszabbak, mint a Noua Dreaptă. Ott gyerekek, fiatalok vannak, nem igazán tudják, miket beszélnek. De ezek felnőttek, idős emberek, te...)”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump mérge hatni kezdett
Trump intézkedik, erőskezű, határozott elnöknek akarja feltüntetni magát. A Fehér Ház környékén is erőteljes tüntetésekre került >
Szerbiában a helyzet fokozódik!
Hevülnek az ellentétek. Ez persze a nem demokratikus választások következménye is. Ennek senki értelmes nem örül, >
Minden tét nélkül
A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a >
A NER esztétái
Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >