Ma Sára, Márta, Márió névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Május elseje
Bódis Gábor
Ezzel a címmel közöl jegyzetet J. Garai Béla, Tűlevél című állandó rovatában, a Vajdaság Ma nevű hírportálon.
„Ugyan kinek jut ma már eszébe május elsejéről a munkásosztály, a chicagói melósok vérbe fojtott megmozdulása vagy az a követelésük, hogy nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés? Ez az egykoron forradalmi szlogen napjainkban legfeljebb a munkanélküliek bosszantására alkalmas.
Szegények, nem hogy a tízórás gürcölésbe egyeznének bele szíves-örömest, hanem boldogan vállalnák a legkeményebb kizsákmányolást is!” – állapítja meg jegyzete elején Garai, majd így folytatja:
„Május elseje tipikus példája annak, hogy miként lehet egy eredetileg nemes eszmét teljesen kiforgatni és gagyivá degradálni. A huszadik század mítoszrombolása után a huszonegyedik század kommercializmusa és elbóvliasodása következett. A lázadó melósok után a bájaikat kiteregető pevaljkák, a dobhártyarepesztő rezesbandák, s mindez hagyma-, és csevapcsicsabűzzel körítve.”...
„A kilencvenes évek rendszerváltozása sürgősen majálissá csupaszította le a nemzetközi munka ünnepét, megfosztva a mozgalmi jelzőktől. És csak azért nem szüntette meg, mert ezt a nyugati országokban sem tették, sőt, ott vitathatatlanul megmaradt eredeti szakszervezeti jellege.
A május elseje sugallta internacionalizmus a nemzeti öntudatra ébredéssel különben is bűnös tévelygéssé degradálódott, amikor már a kutyát sem érdekli a 19. század végi chicagói munkások vérbe fojtott megmozdulása. Kellett nekik ugrálni.
Ma lazán állunk hozzá a dolgokhoz, fő a pihenés, a rekráció, a szabadtéri falatozás és vedelés.
És minden nemzet saját hőseit ünnepelve majálisozik és ringlispilezik, így a csevapcsicsa meg a babgulyás, a sljivovica meg a sör is jobban esik.” – írja J. Garai Béla a Vajdaság Mában.
Kommentek
Remélem, nem hagyjátok szó nélkül a magyarszós pocskondiázásokat! Nem szabad rájuk hagyni, ezekre...
Én és Letsch Endre
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (3.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
A 2024-es év vajdasági magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (2.)
A közösségi hálón több összeállítás is készült arról, hogy 2024-ben melyek voltak a magyar közösséget érintő >
Remény és félelem
Ezekben a zűrzavaros napokban kéz a kézben jár a remény és a félelem. Az egyik nap >
A 2024-es év magyar közösséggel kapcsolatos eseményei (1.)
Ilyenkor, év elején szokásos számot vetni az elmúlt év eseményeivel, értékelni azokat és megfogalmazni az újévtől >
Leleplezték az eltitkolt félelmet
Az értelmiségiek nem győzték hangoztatni, hogy őket nem érdekli a politika. Most pedig az egyetemisták kimondták >
Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk
Valamiképpen így volt ez 1968-ban is, az egyetemista tüntetések idején. Csakhogy akkor akadt egy Bosnyák István, >