2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

32 nap alatt a Föld körül

New York, a kialvatlan város (02.)

Németh Árpád
Németh Árpád
New York, a kialvatlan város (02.)
Unalomig lerágott csont, de most épp ez a fotó a kedvencem (a szerző felvételei)

Íme, néhány, mind a mai napig érvényes New York-i előírás:

– Vasárnap senki sem sétálhat fagylaltos tölcsérrel a zsebében.

– A felhőkarcolóból történő kiugrás büntetése halál.

– Liftezés közben tilos bárkivel beszélgetni. Az utas összekulcsolt kezekkel tekintetét a liftajtóra köteles szegezni.

– Papucs viselete este 10 után tilos.

Ez utóbbi szabályból nem derül ki pontosan, hol is tilos a papucs viselete. Este 10 után.

Mielőtt azonban megérkeznénk a városba, nézzük, mit is fogunk körbejárni*:

Hajni még nem, én már voltam néhányszor New York-ban. Először éppen 40 éve, 1971-ben bámultam meg Manhattant az East Riveren és a Hudsonon hajózva, utoljára pedig az akkor még mereven a felhőbe hasító World Trade Center ikertornyai tövében vadásztunk szakadó esőbe taxira Laci barátommal. Azóta sok terrorista szemét szúrta az erőtől duzzadó város.

Kora délután érkeztünk meg, és a Kennedy-reptéren posztoló CBP-s (határőr-vámtiszt egyben) szinte unott arccal ellenőrizte útleveleinket számítógépében. Ja, és természetesen ujjlenyomatokat vett – na, nem a hagyományos tintás módszerrel, hanem elektronikusan. De simán beengedett bennünket. Mindezt csak azért írom le ilyen körülményesen, mert másodszori belépési kísérletünk az USA-ba néhány nappal később már nem volt ennyire eseménymentes.

Egy óra múlva már a kiváló helyen, az Ötödik sugárút tőszomszédságában, a Central Park közelében levő szállodánkba értük, de – dacára annak, hogy ez a napunk a 24 helyett 30 órás volt – nem henyéltünk.

Az írek védőszentjéről, a Szent Patrikról elnevezett katedrális szinte eltűnik a felhőkarcolók tövében, holott valóban katedrális méretű. Tornyai 330 láb, kereken 100 méter magasak, a környező épületek, kivált a szemközti Rockefeller központ mellett eltörpülnek. Nem sokkal nemzeti ébredésünk után kezdték el tervezni, alapkövét egészen pontosan 1858. augusztus 15-én, helyezték el. A Észak-Dél polgárháború során hét évig állt az építkezés. Végül 1879. májusában szentelték fel.

A Szent Patrick katedrális a többi között francia és angol művészek építették, Szent Mihály és Szent Lajos oltárát pedig Tiffany & Co. díszítette

Itt, a közelben van a mai kor másik szentélye. Az ugyancsak az Ötödik sugárúton lévő hófehér épület kivülről letisztult, és csak egy apró alma jelzi a bejáratnál, hogy ez a világ jelenleg legértékesebb cégének a bemutatóterme.

Apple, Ötödik sugárút

Valahol itt találkoztunk azzal a magát tadzsik közgazdász egyetemistának való riksással, aki felajánlotta, hogy triciklijén körbevisz bennünket. A kért árból ítélve kiváló közgazdász válik belőle. Végül megállapodtunk, és ő halált megvető bátorsággal száguldott be a buszok, és tülkölő sárga taxisok közé.

Elmentünk a Radio City Music Hall mellett, ahol mind a mai napig a show business legnagyobbjai lépnek fel. Gyerekkoromban sóvárogva néztem a Riverdance plakátját. A legolcsóbb jegy akkoriban 100 dollárba került... istenem, mit nem adtam volna egy belépőért!

A Rockefeller központ földszintjén terpeszkedik az RCMH

A tadzsik fiúnak azonban azt mondtam, hogy a Dakota felé vegye az irányt, amit első hallásra nem értett, nem is ismerte. Amikor viszont John Lennont említettem, felcsillant a szeme:

– Á, a felesége, Yoko Ono még mindig ott lakik.

Ezt viszont én nem ellenőriztem le. Az azonban bizonyos, hogy néhány lakás a tulajdonában van. (Yoko Onóval egyébként Budapesten, az Országházban ismerkedtem meg – úgy látszik kedveli a New York-tól elütő stílust.)

A tádzsik közben a Central Parkon át karikázott olyan orrfacsaró bűzben, amit nálunk nyáron az Állatkert környékén sem érezni.

Hajninak egy pillantás alatt könnybe lábadt a tekintete. A riksás hátrafordult, és vidáman elmagyarázta, hogy az átható illat forrása a konflislovak vizelete. A turistákat szállítják napestig, kivált nyáron, és bizony gyakran űrítenek:

– Mert hát a ló is csak ember! – kacsintott a tádzsik.

A Central Park nyugati negyede

A Central Park egyébként gyönyörű. A felhőkarcolókkal túlzsúfolt Manhattan-félszigetnek a lélegeztető készüléke. Nem csoda, hogy a park mentén a legdrágábbak az ingatlanok. Érthető hát, hogy John Lennon is itt, ezen a környéken szemelte ki magának az amerikai otthonát.

Az északnémet reneszánsz jegyeit magán viselő Dakotát 1880-ban kezdték el építeni Edward Clark, a Singer varrógépgyár akkori tulajdonosának a megrendelésére. Manapság azt mondanánk: zöldmezős beruházás volt. Nevét arról kapta, hogy a terület a névadó indián törzs birodalmának végein feküdt.

John Lennon 1973-ban költözött ide, és a szemközti parkban tett sétája után itt, a ház előtt végzett vele David Chapman 1980. december 8-án. Egy évvel később a park általa kedvelt részét Strawberry Fieldsnek nevezték el slágere nyomán.

A Beatles akkori vezéregyéniségére az Imagine mozaikja emlékezik

A Dakota után a tádzsik fiútól némi vita után elváltunk, mert még 20 dollárt kért szerinte két háztömbnyi többlet útért.

Mivel végül is rendes volt, kapott tőlem még egy húszast, de abban a pillanatban az ott ténfergő rendőrök félreállították, és arra való hivatkozással, hogy nem működik az irányjelzője vagy nincs sapka a fején – a részleteket nem tudtam kihámozni –, nyomban megszabadították bevételétől. De akkora már odébb álltunk.

Laza, majd egy órás séta után a Central Park túloldalán

Amint az a műholdas térképről tökéletesen látszik, a Dakota túloldalán, az Ötödik sugárúton, valahol a park közepe táján bújik meg a kortárs művészetnek helyet adó Guggenheim, teljes nevén a Solomon R. Guggenheim Múzeum. A jellegzetes, akkoriban iszonyúan modern épületet még 1959-ben emelték, és rövid idő alatt New York ugyanannyira emblematikus jelképe lett, mint az Opera Sydneyben.

Dél felé visszaindulva következik a Metropolitan múzeum, a Met, amelyiknek a létrehozásáról lelkes amerikaiak döntöttek a polgárháború végén – francia minta alapján magától értetődően Párizsban.

A Met eredeti épületet megannyiszor körbeépítették, így aztán ma a világ egyik legnagyobb múzeuma

A Central Park déli csücske alatt, a Plaza előtti téren a multikultúra jegyében Ai Weiwei remekei, a kínai állatöv jegyei sorakoznak.

A Sárkány évében születtem

A „demokratikus” Kínában a művészt folyamatosan bírálják politikai hitvallása miatt, magyarán a legutóbb idén áprilisban vették őrizetbe a pekingi reptéren, majd vádemelés nélkül két hónapig tartották fogva.

A kínai kitérő után térjünk vissza Amerika legnagyobb városába. Kissé pilledten, de nyaktörő mutatvánnyal megbámultuk a Trump tornyot, akinek névadója, Donald Trump iparmágnás tavaly még bejelentette, hogy indul a 2012-es amerikai elnökválasztáson, majd nem sokkal később szándékát visszavonta – és utána elindultunk az éjszakai életbe: a Broadwayre és a Times Square-re.

A Trump – békanézetből

A Nyugati 47-ik utcán ballagtunk végig, ahol már húzták le a redőnyöket a Gyémántnegyedben üzemelő pajeszos ékszerkereskedők.

A húszas évektől ez a gyémántkereskedelem központja

És itt már hallatszott a tombolás, aminek a forrását még akkor sem fejtettük meg, amikor kiértünk a holland széles utcából, a Breede wegből fordított Broadwayre. Az Amerika sugárúttal való találkozása a Times Square, a nemrég még, a Taxisofőr és az Éjféli cowboy c. filmekből megismert vöröslámpás negyed.

Ma turisták ezrei ücsörögnek-ácsorognak órákon át a téren, kivált sötétedés után

Iszonyatos méretű reklámok villognak, igazi szilveszteri-karneváli hangulat.

Az egyik reklámon magunkat is felfedezzük – segítek –, a kivetítő bal szélén, középmagasságban

Erőnk ugyan fogytán, de este 10 körül még felkapaszkodunk az Empire State Building 86. emeleten levő kilátójába. Az Art Deco stílusú torony a Világkereskedelmi Központok lerombolása után újra a város legmagasabb épülete.

S ha már a WTC-t említettem, hadd jegyezzem meg, hogy 1945. július 28-án az Empire State Buildingbe is egy B-25-ös bombázó csapódott. Ez azonban nem terrortámadás volt. A balesetet a sűrű köd okozta. Tizennégyen vesztették életüket, csodával határos módon Betty Lou Oliver liftkezelő azonban túlélte a repülőgép becsapódása okozta 75 emeletnyi zuhanást. 1997. február 23-án viszont Abu Kamal nyitott tüzet a kilátóban. Heten megsebesültek, egy látogató meghalt, végül a 69 éves palesztin tanító öngyilkos lett.

Azóta, különösen pedig 2001. óta csak a reptérivel vetekedő biztonsági ellenőrzés után lehet belépni az épületbe.

A pazar éjjeli látvány kárpótol az órákig tartó sorban állásért

Éjfélkor, a harmincórás nap végén kimerülten zuhantunk ágyba. Véget ért a 32 nap alatt… projekt első napja.

Másnap reggel első felindulásomban úgy döntöttem, gyalog sétálunk le a Manhattan déli csücskéig, de amikor elnéztem az Ötödik sugárúton, és nem láttam a végét, a józan ész diadalmaskodott a fiatalkori hevesség felett. Találomra lementünk egy metrómegállóba.

Kár lett volna kihagyni. Igaz, már lecsengett a reggeli csúcs, az állomáson alig lézengtek utasok. A tisztára sikált peront jegy nélkül nem lehet megközelíteni.

A bliccelést még hírből sem ismerik

Mindössze egy pénztáros ügyelt a rendre, ő magyarázta el, hogy juthatunk el egy átszállással a Battery Parkba, nyolc dollárért pedig adott egy jegyet.

– De – hebegtem –, ketten vagyunk, és át is szállunk.

– Az a jegy kétszemélyes, és egy átszállásra is feljogosít – mosolygott.

A Battery Park a Manhattan déli csücske. A 18. században itt helyezkedtek el a várost védő ütegek, ma a 10 hektáros park az üzleti negyed tüdeje.

A környékről indulnak a kompok a déli szigetekre, köztük a legnagyobbra, a Staten Islandre, mi azonban ezúttal egy kisebbre, a Liberty Islandre igyekeztünk.

Alig egyórás sorban állás után jegyhez jutottunk, utána további másfél órát álltunk sorba a biztonságos beléptetésre várva.

Itt, a Battery Park partja mellett van a kereskedelmi tengerészek emlékműve. Hajóikat az Atlanti-óceánon a második világháborúban a német U-bootok torpedózták. A süllyedő hajókat végtelen hidegvérrel fényképezték a németek.

Az egyik feltárt fénykép ihlette meg a Párizsban felnövő, venezuelai származású Maria Sol Escobart, egyszerűsített művésznevén Marisolt a megrázó pillanat megörökítésére.

Marisol: American Merchant Mariners’ Memorial

2001. óta szigorú a beléptetés szinte minden helyen, ahol egynél több ember fordul elő. Ez ugyan lelassítja az életet, az amerikaiak azonban egykedvűen tűrik. Megszokták.

S míg a Battery Parkban állunk sorba, kárpótlásul szól némi zene. A kikötőben egy Benjamin Franklin-idézet: „Ahol szabadság van, ott a hazám.”

Maga a Szabadság-szobor, és története az én szívemet is megdobogtatja, de a hajóról nem szállunk le, mert…

… tömött sorokban várakoznak a turisták, hogy visszajuthassanak Manhattanbe

Hajónk lassan megtelik, és elindulunk visszafelé.

Pazar látvány: a Szabadság-szobor háttérben a Manhattannel

A komp az Ellis-sziget mellett is kiköt. Az Újvilág kapujának is nevezik. 1892. óta több mint 12 millió bevándorló lépett itt az Egyesült Államok területére.

A holland és a brit gyarmatosítás korában még osztrigáiról volt híres, ezért akkoriban Osztriga-szigetnek hívták

„Az amerikai élet testszövetét mindenütt a bevándorlók gazdagították és erősítették” – olvasom John F. Kennedy gondolatait, miközben lassan visszacsordogálunk a manhattani kikötőbe.

Nem messze a Charging Bull, a Wall Street újkori jelképe szegi le veszedelmesen fejét a Bowling Green Park bejáratánál.

Arturo Di Modica alkotásának neve szabad fordításban Az erőtől duzzadó bika, és a város pénzügyi és gazdasági erejét hivatott szimbolizálni. A jelképekben jártas és hívő erőszakos kínaiaktól alig férek oda a behemót alkotáshoz. Vélhetően úgy gondolják, egyedül kell megsimogatniuk a behemót szarvát, hogy maguk is erőt nyerjenek a fujtató állatból. A bika jobb szarva így aztán fényesre koptatott. Bevallom:

… engem is megfertőztek a szarvsimogatással

Néhány háztömbnyivel odébb van a New York-i tőzsde, a világ egyik legnagyobb tőzsdéje, ahol a cégek értéke 2006-ban meghaladta a 25 ezer milliárd dollárt.

Egyszer a délutáni négy órai zárást jelző harangkongatás előtt végigvezettek néhány termén, köztük a hűvös, ablaktalan tanácstermen is, ahol a patinás, elképesztő méretű tárgyalóasztalt néhány magas, faragott karfás szék vette körül. Az asztalon réztáblák jelezték, kit illetnek meg a karosszékek, és a neveket olvasva azóta is meggyőződésem, hogy a világ egy részének, legalábbis Amerikának a sorsa ott dől el, abban a sötét teremben.

A tőzsde épülete járművel megközelíthetetlen. Két sarokkal odébb masszív torlaszok állják el az autók útját, a látogatók kocsiját pedig idomított kutyákkal vizsgálják át.

A New York-i rendőrségnek külön kutyaosztaga van, ezek egyike állandóan a tőzsde előtt posztol

Itt már 1920-ban harminc áldozattal járó bombamerényletet követtek el, érthető az óvatosság.

A közelben bújik meg – a Szent Patrik katedrálishoz hasonlóan a felhőkarcolók árnyékában – a Szentháromság temploma. A 17. század végén, 1696-ban már gyűjtöttek egy egyházközség létrehozására a hívők, 1698-ban pedig már imádkozhattak is a mai templom elődjében.

1790-ben húzták fel a templom második változatát, 1891-ben pedig hozzáfogtak a mai templom építéséhez, amelyik forradalmasította a vallás gyakorlását: 1922-ben már a rádió hullámain közvetítette a karácsonyi szertartást.

II. Erzsébet 1976-ban tett látogatása során visszaadta a Trinitynek a történelmi bérleti díjat, egészen pontosan 279 borsszemet

A környék 2001. szeptemberében egy hétre le volt zárva. Sűrű porfelhő telepedett az épületekre. A város gyászba borult a Világkereskedelmi Központ ikertornyai elleni támadás után.

A mentés során 343 tűzoltó vesztette életét.

A WTC tornyait mentő tűzoltók emlékére

Az ikertornyok alapzatából ma még semmit sem látni. A tízéves évforduló alkalmából emlékközpontot nyitnak; ennek befejezésén dolgoztak magas kerítés mögött.

Ground Zero Memorial

Élénken él bennem a tíz évvel ezelőtti derűs szeptemberi keddi nap, amikor magyar idő szerint kora délután a CNN közvetítését néztem, és elégedetten nyugtáztam, hogy a hollywoodi trükkmesterek milyen remek munkát végeztek a WTC tornyainak lángra lobbantásával. És csak amikor immár ki tudja hányadszor ismételték meg a hírt, hittem el, hogy Al-Kaida terroristák irányította repülőgép csapódott előbb az egyik, nem sokkal később – élő közvetítésben – a másik toronyba.

Attól a pillanattól számítva számomra megváltozott a világ alakulása. Ha nekem valaki a hetvenes években azt mondja: utasszállítók fogják lerombolni a két kecses épületet; polgárháború tör ki Jugoszláviában; vagy hogy tönkremegy a világ legerősebb légitársasága, a Swissair – egyszerűen kinevetem botorságát. És, lám, mindez bekövetkezett. Isten tudja, milyen meglepő fordulatokra számíthatunk a jövőben…

Innen gyalog bandukoltunk vissza a Central Park környékére. Gyalog, hogy végigsétálhassunk New York számomra legkedvesebb, bohókás művésznegyedén, a Greenwich Villagen.

Nemes egyszerűséggel Falunak is nevezik a szerintem egyedül élhető városrészt – ahonnan mellesleg a melegmozgalom indult hódító útjára.

Jellegzetes amerikai tűzlépcsők a Faluban

Egyetem, barátságos boltok, hívogató kávézók, kisszínházak, kis parkok váltogatják egymást… így még a váratlan záporban is jól érezzük magunkat.

A legnagyobb park a Washington téri.

A Washington-diadalív mögött kezdődik az Ötödik sugárút, a háttérben az Empire State Building

Útközben ütközünk bele Jaume Plensa szürreális alkotásába, a Visszhangba.

Madison Square Park: Echo

A barcelonai művész a szomszédságában élő kilencéves kislányról mintázta a megnyugtató, ábrándozó arcot közép Manhattan zajában.

Egy kis kitérővel elsétálunk a Park sugárúton, a patinás, 47 emeletes Waldorf Astoria mellett, amelyik az Empire State Building mellett a nagyváros egyetlen másik építészeti szimbóluma, és ahol – a luxus jelképeként – elsőként vezették be a mára mindenütt elterjedt szobaszervizt; majd pilledten rogyunk le a Bryant park sarkán.

Egykor itt még a brit gyarmatosítók masíroztak, a polgárháború idején pedig az északiak gyakorlatoztak. 1884-ben kapta mai nevét William Cullent Bryantről, a New York Evening Post abolicionista szerkesztőjéről, aki a rabszolgaság eltörlésért küzdő mozgalom egyik élharcosa volt.

Nem csak mi vagyunk fáradtak

És aztán, pontosan este tízkor, megjelenik egy rendőr, és mindenkit kitessékel a parkból. Hát a város – amelyik sosem alszik – emiatt kialvatlan.

Az előző rész: Az ötlet, az előkészületek, az előzmények (01.)

A következő rész: Las Vegas, a bűn városa (03.)

* Az animált térkép megtekintéséhez telepíteni kell a Google ingyenes, Föld nevű alkalmazását (ld. sorozatunk első részét).

2011. augusztus 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2011. augusztus 23. 0:42:03

Élvezettel olvasom és megvagyok veled elégedve.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább