Ma Illés, Margaréta névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”
Bozóki Antal
“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát és azt is, hogy nem fog az eszközökben válogatni ahhoz, hogy megtartsa hatalmát. 2023-ban egyre inkább feloldódtak a demokratikus értékek és erősödött az autokrácia irányába mutató tendencia. 2012 óta, amikor a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra került, Szerbia egy állandó feszültségben él, de nem sikerül demokratizálódnia… a történelmi revizionizmussal, a jugoszlávellenességgel, a csetnik mozgalom népszerűsítésével, a hatalom és a bűnözői körök összefonódásával, illetve azzal, hogy a nemzeti kérdést központi politikai elemként kezelik, a társadalom minden erkölcsi értékét megsemmisítették… a Szerb Haladó Párt és a szerb pravoszláv egyház összefonódása veszélyezteti a szekuláris államot, az egyház pedig befolyással van az emberi jogok – különösen a nemzeti kisebbségek jogainak – szűkítésére, mindeközben egyre csökken a tolerancia szintje és növekszik az erőszak.” Bozóki Antal:
Idegenek nem ajándékozhatnak nekünk demokráciát.
Miroslav Aleksić
A demokrácia Szerbiában olyan mértékben van jelen, mint az aranykor.
Ratko Božović
Január 30.
A korrupció „stagnál”
A Transparency International – TI [Nemzetközi Átláthatóság] társadalmi szervezet nemzetközi szinten figyeli és közzéteszi indexét a korrupció világszintű mértékéről és megoszlásáról.
A szervezet legújabb, 2023-as évre vonatkozó Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) szerint Szerbia a lehetséges 100 pontból 36-ot szerzett, és ezzel a 180 országot vizsgáló rangsor 104. helyét osztja (Algériával, Brazíliával és Ukrajnával), amelyik helyen 2022-ben is volt .
A térség országai közül egyedül Bosznia-Hercegovina CPI pontszáma alacsonyabb Szerbiánál (35) és jelenleg a 108. helyen van.
A Transparentnost Srbija a TI nemzetközi hálózatának szerbiai szervezete – az adatok nyilvánosságra hozatala alkalmából a belgrádi Médiaközpontban sajtókonferenciát tartott.
Dr. Radmila Vasić, a szervezet igazgatóbizottságának tagja rámutatott: „Az Európai Unió tagállami átlagához képest Szerbia (korrupció – B.A.) indexe 28-al alacsonyabb”. – Mindent összevetve, Szerbia tavalyi eredménye a legrosszabb az elmúlt 12 évben – emelte ki Vasić. – Lesújtó, hogy Bosznia-Hercegovinát leszámítva a térség összes országa jobban teljesít Szerbiánál – tette hozzá.
– A joguralomból, ami szent és átható elv, Szerbiában a nem álcázott önkényuralom észlehető. Az országot 2022-ben hiányos demokráciának minősítették, most pedig hibrid rendszernek – mondta Vasić a sajtókonferencián. Figyelmeztetett, hogy „a tavaly decemberi választásokon jegyzett szabálytalanságok a soron következő jelentésben kedvezőtlenül befolyásolják majd Szerbia CPI-pontszámát”.
A korrupcióról szóló jelentést kommentálva Nikola Lakić ügyvéd a Danas belgrádi napilapnak elmondta, hogy „Szerbia visszaesése a korrupció tekintetében nem újdonság, és hogy ez Aleksandar Vučić rendszerének az érdeme”.
Január 31.
„Szerbia állandó feszültségben él”
A belgrádi Médiaközpontban [Medinski centar] megtartott sajtótájékoztatón bemutatták a Helsinki Emberi-jogi Bizottság Szerbia: Geopolitikai és értékrendbeli elköteleződés című 2023. évi jelentését.
Sonja Biserko, a Bizottság szerbiai elnöke a bevezetőjében elmondta, hogy, „a szerb hatalom immár egyáltalán nem törekszik arra, hogy bármilyen kritériumnak is eleget tegyen, amely az európai uniós tagsághoz szükséges”.
– Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát és azt is, hogy nem fog az eszközökben válogatni ahhoz, hogy megtartsa hatalmát. 2023-ban egyre inkább feloldódtak a demokratikus értékek és erősödött az autokrácia irányába mutató tendencia. 2012 óta, amikor a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra került, Szerbia egy állandó feszültségben él, de nem sikerül demokratizálódnia – jelentette ki Biserko.
– Rámutatott, a történelmi revizionizmussal, a jugoszlávellenességgel, a csetnik mozgalom népszerűsítésével, a hatalom és a bűnözői körök összefonódásával, illetve azzal, hogy a nemzeti kérdést központi politikai elemként kezelik, a társadalom minden erkölcsi értékét megsemmisítették.
Kiemelte, a Szerb Haladó Párt és a szerb pravoszláv egyház összefonódása veszélyezteti a szekuláris államot, az egyház pedig befolyással van az emberi jogok – különösen a nemzeti kisebbségek jogainak – szűkítésére, mindeközben egyre csökken a tolerancia szintje és növekszik az erőszak – hangzott el a bemutatón.
A jelentés ismertetésekor elmondták azt is, hogy Szerbiában „megpróbáltak bevezetni egy rendkívül kedvezőtlen belügyminisztériumi törvényt, továbbá hogy a biztonsági szolgálatok felett nincs megfelelő ellenőrzés, a sajtó helye katasztrofális, az újságírók pedig nyomásgyakorlásoknak vannak kitéve”.
– Tekintettel arra, hogy Szerbia nem állt el a határok revíziójáról, valamint hogy – a hivatalos retorikával ellentétben, még nem (vagy nem) akarja világosan kifejezni az Európai Uniós tagság iránti elhatározását, a Helsinki Bizottság szerint meg kell változtatni a Szerbia iránti politikát. Ez azt is jelenti, hogy „az USA és az EU erősebb diplomáciai nyomására van szükség – írja a jelentés záradékaiban és javaslataiban.
Az előző, 2022 évire épített jelentés, olyan „sajátságos témákat állított fókuszba, amelyeket kulcsfontosságúaknak tart a társadalmi átalakulás és azoknak az elfogadása szempontjából, amelyek hozzájárulnak a demokratikus elvekhez. Azoknak a kihívásoknak a megoldásához, mint amilyenek a radikális nacionalizmus, az elrabolt intézmények és a médiák, az etnikai-felekezeti kultúra és a revizionizmus”. – Ez a mostani folyamat a társadalom minden rétegének állandó és közös erőfeszítését követeli – írja a Helsinki Bizottság.
Február 19.
„Hiányos demokrácia”
A londoni The Economist[21] folyóirat demokrácia indexe szerint „Szerbia továbbra is hiányos demokrácia és a legkevesebb pontszámot a politikai kultúráért kapta”.
Economist Intelligence Unit (EIU) az Economist Group kutatási és elemzési részlegének kimutatása szerint „a világ népességének csaknem fele a demokrácia valamilyen formájában él, de csak nyolc százaléka teljes demokráciában, egyharmadánál több pedig tekintélyuralmi rendszerben”.
Az EIU jelentése 165 független országra és két területre terjed ki, amelyek négy kategóriába lettek besorolva: teljes demokrácia, hiányos demokrácia, hibrid és önkényuralmi rendszer. Az országokat őt mérce alapján értékelték: választási folyamat és pluralizmus, a hatalom működése, politikai részvétel, politikai kultúra és polgári szabadságok.
Az értékelések alapján Szerbia 6,33 ponttal a 64 helyre került. A maximális 10 pontból a választási folyamatra és a pluralizmusra 7,83, polgári szabadságokra 7,35, a hatalom működésére 6,07, a politikai részvételre 6,67, a politikai kultúrára pedig csak 3,78 pontot kapott.
Szerbia egy évvel korábban is ilyen minősítése volt, de akkor a 68. helyre került. Az utóbbi 15 évben Szerbia 2014-ben és 2015-ben kapta a legtöbb pontot – 6,71-et.
A környező országok közül a globális listán Magyarország az 50., Montenegró az 52., Horvátország az 58., Albánia 66., Észak Macedónia 72., Bosznia és Hercegovina pedig a 94.
Következő cikk: A múlthoz visszatérő USA-nak nincsenek barátai, nincsenek partnerei a demokratikus világban. Számukra egy új ellenség van születőben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >
VMDK: VMSZ nem Szerbiát védi, hanem az SNS hatalmát
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elfogadhatatlannak tartja Kovács Elvira Belgrádban tett kijelentéseit, amelyekben a demokratikus >
HATAN HÉTFELÉ
Mivel a jelenlegi politikai viszonyok érdemi változása a választásokig most már aligha várható, a VMSZ továbbra >
VMDK: Ne vegyék el a polgároktól az önvédelemhez való jogot!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvényjavaslatot, >