Ma Bernadett, Simon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Topolyai történetek
Jegyrendszer korszaka
Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. Liszt, zsír már volt szabad eladásban, de cukrot még csak jegyre lehetett kapni. Minden család megkapta a jegyeket a családtagok száma alapján, azután amikor megtudtuk, hogy érkezik cukor az üzletbe, korán reggel mentünk, mert mire a nap felkelt, már végeláthatatlan sor kígyózott a főutcán. Beer Miksa:
A jegyrendszer nem jugoszláv „találmány”. A háború után, amíg fel nem újítottak elegendő gyárat, amíg a mezőgazdasági termelés nem stabilizálódott a lerombolt Európában szinte minden országban volt jegyrendszer, hogy amennyire lehet, biztosítsák, hogy mindenki minden élelmiszerből kapjon eleget. De nem csak a lebombázott gyárak küszködtek az ellátással. A háborúban részt vevő valamennyi országban idő kellett, amíg a hadiiparra átállt gyárak ismét elkezdtek megfelelően dolgozni. És persze, a mezőgazdaságnak is be kellett indulni, hisz a mezőgazdaság az élelmiszertermelés forrása, mozgatórugója. Sajnos, van amikor most a bőség zavarában ezt a politika elfelejti, amikor az árak és költségek aránya szinte kilátástalan helyzetbe hozza a mezőgazdaságot. De remélem, olyan már nem lesz, hogy jegyrendszert kell bevezetni. Pedig nem is olyan régen volt egy fajta jegyrendszer a vidékünkön is: bónokat kaptunk, hogy ki mennyi üzemanyagot, benzint, vagy dízelolajat vehet...
Topolyán abban az időben két nagyobb élelmiszerüzlet volt. Az egyik a Sremag, amely a nagy mozi és a színház között volt. Később ebben az épületben a topolyai könyvtár, majd a népi tánccsoportok, illetve a kiállítási terem kapott helyet. A másik az utca túloldalán egy ma is létező üzlet. Itt úgy oldották meg, hogy a cukor osztását akkor kezdték meg, amikor az üzlet is kinyitott. Az üzletbe vásárolni a főutcáról lehetett bemenni, míg a cukrot az üzlet udvarának nagykapujánál osztották, a kis mozi mellett. Persze a cukorért nem volt elegendő a jegy, fizetni is kellett érte. Azt is meghatározták, hogy jeggyel rendelkező ember hány kiló cukrot vihet el. Tehát hiába volt valakinél a tágabb családtagjainak a jegye is, ha egyedül volt, csak egy személyre, illetve családra való cukrot kapott. Ezért rendszeresen ketten mentünk a cukorosztásra. Én és a nagyapám, mivel ő külön háztartásban élt. Olyankor rendszerint már korán felkeltettek. Még sötét volt, amikor végig baktattunk az utcán, de olyanra soha nem emlékszem, hogy elsők lettünk volna. 10-15-en már ott ültek, vagy álltak előttünk. Nagyapám, aki egyébként a faragó kovács volt a Vadasból, mindig hozott magával egy háromlábú kis széket is. Azt letette az utolsó ott álló ember mögé és én ráültem. Nézelődtem, talán egy kicsit szunyókáltam is. Az idő nagyon lassan múlt. Nagyapám meg kicsit arrébb megállt a csoportba verődött emberekkel. És amíg körbejárt az üveg pálinka rendszerint arról beszéltek, hogy ki hogyan kapott cukrot jegy nélkül is. Akkoriban ezt még nem értettem, csak a beszédjükből értettem, hogy ez rossz és nem igazságos...
Következő cikk: Biden újraválasztási esélyei jobban, mint ahogy az látszik
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„VAJDASÁG SZERBIA RÉSZE”
Vučić most még a tartomány jelenlegi (kvázi) autonómiáját is meg akarja szüntetni! Újabb uszításokkal feszültséget akar >
Szerbiában „a forradalom már javában zajlik!”
A polgárok bizalma nélkül pedig egyetlen hatalom sem működhet! Szerbiában hatalomváltásra van szükség. A jelenlegi teljesen >
Ők nem a „buborék hercegei”
Emlékszem az Otpor tagjai elfogadták nyilvános fellépést a hivatalos rendezvényen, de nem hívták meg őket erre. >
Támadááás!
Zentán például, ötvenöt évvel ezelőtt, az asztalitenisz szentélyben: nem is tudom hány asztal egymás mellett, mint >
A VMSZ korifeusa
Az írásból úgy tűnik, Korhecz a Vajdasági Magyar Szolgapárt (VMSZ) korifeusaként jelentette meg ezt a cikket. >
Szerbia – mi lesz ennek a vége?
Szerbiában, bár manapság nem mindennaposak a bandák közti fegyveres leszámolások, a gyilkosságok mínuszos hírnek számítanak. Nekik >
A fiatalok vissza akarják hódítani a reményt
A tüntetésen sok magyar szót hallottam, főleg magyar fiatalok jelenlétét regisztráltam. Mivel a feleségemmel magyarul társalogtunk, >
VMSZ-es „normalitás”
A VMSZ agymosott, tudathasadásos, önző, fanatikus híveket akar karámba zárni, miközben – a hírösszefoglalók szerint – >
I šta će sada biti sa nama?
Vest o Teofilovoj smrti podseća me na šifrovanu prepisku između Aleksandra Tišme i Danila Kiša. Danilo >
A joghurtforradalom szimbolikus felülmúlása
Megérkeztek a belgrádi egyetemisták, akik két na alatt gyalog tették meg az utat (80 kilométer) Belgrádtól >
Újra kellene gondolni az elmúlt harminc évet
A múltat nem lehet csak úgy kidobni az ablakon, mert ha nem tudjuk méltósággal eltemetni, akkor >
Ami körülöttünk történik, sokkal több a politikánál
Hogy mi következik ezután, arra - akárcsak sok kiváló barátomnak - nincs válaszom. A kormánytöbbség új >