2024. december 5. csütörtök
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Bosznia-Hercegovina

Széthullás előtt, alatt vagy már után?

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Széthullás előtt, alatt vagy már után?

Lassan harminc éve lesz, hogy lezárult a bosznia-hercegovinai háború. A részben nemzetközi protektorátus alatt funkcionáló köztársaságról sokat nem is hallanánk, ha a szerb többségű entitásokból (kantonokból) álló Boszniai Szerb Köztársaságot nem Milorad Dodik vezetné. Aki egyszerre vált Orbán, Trump, Vučić, Putyin – és sorolhatnánk – helyi inkarnációjává. Szerbhorváth György (Élet és Irodalom):

Pedig életútjából nem feltétlenül ez következett. A boszniai szerbek mai de facto fővárosától, Banja Lukától nem messze, egy bő ötezres településen, Laktašiban született 1959-ben. Gyerekként apja földjén dolgozott, este pedig útra keltek valamely közeli nagyobb városba piacozni. De csak sikerült Belgrádban diplomát szereznie politikatudományból. Aztán irány a párt, 1986-ban községe, Laktaši polgármestere lett, ilyen poszton talán ő volt akkor az egykori Jugoszlávia legfiatalabb – állítólag sikeres – kommunista funkcionáriusa. A részben utódpártnak számító Reformisták Szövetsége színeiben – ezt a jugoszláv kormányfő, Ante Marković vezette, csúnyán megbukva – jutott be a boszniai parlamentbe 1990-ben, mely párt antinacionalistának számított, Jugoszlávia föderatív voltáért, benne az egységes Bosznia-Hercegovináért küzdött, és multietnikus összetételű volt.

Aztán kitört a háború, Dodikot is a boszniai szerb hadseregbe sorozták be, a Banja Luka-i reptér katonai rendőrségének lett a parancsnoka hadnagyi rangban. Ekkor nyilván megcsapta a nacionalizmus szele, de nem a háborúpártiak, azaz Karadžić pártjába igazolt át, mint mások a szerb reformisták közül is, hanem független képviselői csoportot hozott létre. A háború után aztán jól helyezkedett a kelet-boszniai (központjuk a kelet-szarajevói Pale) és nyugati szerbek (Banja Luka) közti politikai harcban, és mivel nem tartozott a háborúpárti, no és háborús bűnös elithez, megnyílt előtte az út a végül kizárólagos hatalomhoz. A szerbek vezetőjeként, akit kezdetben a nemzetközi közösség a béke egyik garanciájának látott, azóta is csak a funkcióit váltogatja.

Akárcsak a nézeteit, balról a szélsőjobbra. Az eszme, hogy minden szerb egy államban éljen, persze nem az övé, régi ötlet az. És Dodik azóta már harcos függetlenségpárti, azaz a szerb részeket teljesen kiszakítaná Boszniából, aminek a létét, valóságát úgy nem ismeri el, hogy 2018-tól 2022-ig még a kollektív elnökség szerb tagjaként is működött. A szuverenitás vált a mániájává, és noha egyöntetű a vélemény, hogy e részek teljes kiszakításán és önállóságán dolgozik, mégis kétséges, mennyire lenne érdeke, hogy egyesüljenek Szerbiával, mert ő akkor Aleksandar Vučić árnyékába kerülne (bár részben most is ott van, a szerb elnök támogatása nélkül aligha volna ilyen fényes a karrierje). Márpedig egy kisebb saját szemétdombon mégiscsak élvezetesebb kakaskodni, mint azt megosztani, sőt, valaki alatt lenni, és hát a családi biznisz virulása is így lehet teljes – „szuverénként”. Egy olyan „országban” avagy országrészben, amelynek jó, ha egymillió lakosa van még (az se mind szerb), és ha hír lenne az, honnan vándorolnak el a legtöbben, nagy eséllyel kerülne a toplista előkelő helyére.

Dodik a maga módján ügyesen másolta le azt a populista politikát, ami Vučić és Orbán sajátja, hogy messzebb ne is menjünk (vagy éppenséggel egymás közt köröztetik a toposzokat, az ellenségképeket). Adódnak az olyan leíró fogalmak, mint a „hibrid” és a „maffiaállam”, meg a „demokráciadeficit”, ahol a választások kvázi szabadok, s van ellenzék is, némi szabad sajtó, bár a nem Dodik-párti újságírók inkább a szerb entitáson kívüli sajtóban mondhatják el a magukét, így Szarajevóban vagy Zágrábban.

Vagy akár a szarajevói székhelyű Al Jazeera Balkans tévéhálózatban, illetve honlapon. Tavaly októberig, amíg el nem indult az izraeli hadsereg gázai és egyéb akciója, megbízható hírforrásnak számítottak, akármiről volt is szó Boszniában vagy a világban, azóta viszont – saját szempontjukból érthető módon – erősen palesztinpártiak és Izrael-ellenesek. Mindez kapóra jön Dodiknak, hogy iszlamofóbiájával tovább hergelje a népet. Demonstratívan vált Izrael-pártivá is, még jó tíz éve, de ennek őszintesége is kérdéses. Se szeri, se száma a muzulmánellenes kirohanásainak. Hol Teheránnak ugrik neki, hol „csak” a helyi muzulmánoknak, mondván, feléjük már több dzsámi épült, mint az iráni fővárosban.

Az etnikai szembenállást tehát a vallásival is megtetézi, miközben a pravoszláv egyházi vezetők ma már többet járnak hozzá, mint Koszovóra. Elég megnézni, kiket hívott el a január 9-i ünnepségre, amelyet az államiság napjaként ünnepelnek, legalábbis a boszniai szerbek. Hogy huszonöt évvel ezelőtt aznap történt-e valami jelentős, amiért e napot szemelték ki, arról erősen megoszlanak a vélemények. Viszont e nap egybeesik egy szerb vallási ünneppel, a mártír Stefan (István) napjával. Ergo vallásilag diszkriminatív, ezért mondta ki az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek. No de egy ilyen szarajevói döntésre rá se bagóznak Banja Lukában és Paléban, amúgy se kötelező érvényű ünnep, mondják, aki akar, az éppen dolgozhat is.

Ennél súlyosabb ügy, hogy Dodikot esetleg letartóztatják-e. A német Christian Schmidt, a bosznia-hercegovinai nemzetközi főképviselő vádolta meg azzal – és a Szerb Köztársaság Hivatalos Lapjának főszerkesztőjét, bizonyos Miloš Lukićot –, hogy nem teljesíti a főképviselői határozatokat. Ebben nincsen semmi új, sohasem voltak arról híresek, hogy a nemzetközi közösség utasításait betartanák, az állami ünnepségre, a katonai felvonulásra is elvertek kétszázezer eurót a büdzséből. Mondjuk, ez bagatell összeg amellett, hogy Dodik magának százötvenezerért vetetett autót, a hegyek közt kell is az extra ülésfűtés. A bírósági tárgyalást egyébként a múlt héten harmadszor halasztották el a boszniai bíróságon, ahol is Dodik úgy hisztériázott és küldött el mindenkit melegebb éghajlatra, ahogyan azt kell. Egyébként az ügy tárgya az, hogy ők maguk olyan törvényeket fogadtak el, miszerint ezentúl a főképviselő határozatait nemhogy nem fogják megjelentetni a Hivatalos Lapjukban, de eszük ágában sincs betartani azokat, ahogyan az Alkotmánybíróságéit sem, rájuk ezek többé nem érvényesek. A nép egy része pedig szorgalmasan tüntet Dodikék mellett.

Mindez tűnhetne a szokványos kötélhúzásnak, évtizedek óta tartanak az ilyes hercehurcák. Dodik eközben egyszerre épít az iszlámellenességre és szövetségeseire – mint Putyin, Vučić és Orbán. Hogy tavaly Putyin, idén meg Orbán nem ment el személyesen átvenni a legrangosabb boszniai szerb kitüntetést, önmagában véve nem jelent semmit. Igaz, Dodik elég meghatottan és megértően beszélt arról, hogy Orbán számos elfoglaltsága miatt miért nem tudott jelen lenni – mintha ugyebár annyi fontos külföldi helyre hívnák meg mostanság, pláne plecsniért. De majd elmegy érte februárban, így Dodik.

Akinek mostanság jól áll a szénája a szerb elnöknél is. A szuverenitást, a más államokba való beavatkozást mindketten csak a maguk szempontjából tartják feltételek nélkül tiszteletben tartandónak. Mint ismeretes, a decemberi szerbiai választások szabályossága kapcsán számos – mondjuk óvatosan csak így – aggály merült fel, mert isten tudja, hány boszniai szerbet utaztattak el, főleg Belgrádba. Akik ugyan kettős állampolgárok, azaz Szerbiáéi is, ám ott csak bejelentett lakcímmel, helyben lehet szavazni (a magyarországi levélszavazásos verziót még nem sikerült honosítaniuk, pedig az legalább ekkora – és az igazi – truváj). A köztársasági választás eredménye ugyan nem ezen múlt, de meglehet, Belgrádot amúgy az ellenzék nyerte volna meg, amire abból következtethetünk, hogy most hirtelen ötvenezer új lakossal több lett, mint amennyit a 2022-es népszavazáson összeírtak a fővárosban.

Dodik a 2022-es választás után is kirobbanthatatlan a Szerb Köztársaság éléről (bár itt is akad ellenzék, rendesen megosztódva). Neki kedvez, hogy a boszniai horvátok el­vannak magukban, erősebben kötődnek Horvátországhoz a sífelvonók kábeljeinél is, bár politikailag ők is megosztottak, ahogyan a bosnyákok – mindez tovább növeli az etnikai és vallási különbségeket. Legalább az jó hír, hogy a horvátok és a bosnyákok közt legalább van valami politikai váltógazdaság. Persze ez mit sem ér a szarajevói köztársasági parlamentben, ahol a negyvenkét helyből a legtöbb, nyolc egyetlen formációé, a bosnyák Demokratikus Akció Pártjáé, aztán jön még tizennégy párt, illetve koalíciós lista, maximum hattal (mint Dodik ún. független szociáldemokratái), végül négy formáció egy-egy képviselővel. Képtelen feladat megsaccolni, ki kivel áll össze – és főképpen, milyen értékek mentén. Vagy egyszerűbben: miért is. Szóval, ember legyen a talpán, aki megmondja, Bosznia-Hercegovina a széthullás melyik stádiumában van.

2024. január 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább