2019. október 22. kedd
Ma Előd, Szalóme, Kordélia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A mi ünnepünk

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A mi ünnepünk
A szabadság és szabályai (Bosniak illusztrációja)

Amikor néhány hónapos lázas előkészületek során 21 évvel ezelőtt – május 9-re időzítve – elindítottuk sajtóbeli mesés útjára a Naplót, még nem éreztük át, hogy ettől fogva ez a dátum – habár szándékosan választottuk ki – a mi ünnepünk is lesz. Feltámadásig. Emiatt is éreztem késztetést, hogy megszólaljak közös ügyeinkről. Mint ahogy azt a múltban is megtettem, például hosszabb kényszerpihenő után éppen tavaly ilyenkor a Napló hamvaiból feltámasztott naplo.org e-hasábjain.

Azóta a sajtószabadság újabb hatalmas pofonokat kapott a mindent uralni, és ezáltal ellenőrizni kívánó politika részéről. Egy háborúban először az igazság vész el, mert letiltják. Magasabb állami, nemzeti érdekekre hivatkozva. Nem a 19. században, hanem manapság.

Ennek a jelenségnek az egyik velejárója, hogy értelmiségiek azon vitatkoznak: melyik előbbre való, a nemzet vagy a szakmai elhivatottság. Így veszik el az igazság, hiszen ha a mindent felülíró elv (nemzet, állam, faj) uralkodik, akkor az újságíró kényszer alatt, de sokkal gyakrabban ügybuzgóságból nem azt írja, amit lát vagy hall. Hanem azt, amit mondanak neki. Még inkább: amiről azt véli, hogy főnökeinek tetszeni fog. Már észre sem veszi, hogy szakmailag vállalhatatlanná válik. Vagy leissza magát.

A néző, olvasó, hallgató pedig azt kapja, amit szavazataival megérdemelt. Megszépített valóságot, helyi potemkinok szervezésében. És ez a jobbik, igaz elviselhetetlen változat. A rosszabbik formulája következő: a helyi Pravda, Beobachter, Politika hasábjain vagy képernyőin megjelenik a verdikt és az irányított közvélemény már vért követel. Így kerülnek bitófára mindazok, akik a nemzeti/faji frigyláda megválasztott őrzői kitagadnak. Mert hiszen úgy vélik, hogy még kér a nép és annak kiapadhatatlan, általuk gerjesztett kéjes irigységét állandóan ki kell elégíteni. Ebben a rendszerben az újságíró vagy hívő pártkatona, vagy könyörtelen köpönyegforgató, vagy – mint már említettem volt – rémálmoktól szenvedő alkoholista. Kijózanodás egyikükre se vár: az első akkor lesz józan, ha vezére/istene megmondja neki, hogy az. A második nem iszik sokat, mert éberen kell figyelnie, melyik köpeny jön divatba. A harmadiknak meg nem érdemes.

Így élünk mi valahol Európában. Hát koccintsunk!

2011. május 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Név: Francisco, írta: 2011. május 29. 0:47:39

Hogy a fenébe nem vettem észre ezt a jó írást még időben?

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább