Ma Sándor, Ede, Cirill névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Vučić és Kurti körbe forognak, egyre távolabb a normalizálástól”
Bozóki Antal
Viola von Cramon európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője az EP határozat elfogadása után Brüsszelben kijelentette, hogy az Európai Unió tagjainak Szerbiai iránti türelme „fokozatosan elfogyott”, és hogy lehetséges restriktív intézkedések bevezetése az ország vezetése, nem pedig a polgárok ellen, amennyiben nem működik együtt a (koszovói) Banjskában történtekkel kapcsolatos vizsgálatban. A képviselő megismételte, hogy az EU nem Szerbia polgárait akarja büntetni, és hogy az intézkedések kizárólag a vezetés ellen irányulnak. Folytatódik tehát a Belgrád és Pristina közötti diplomáciai huzavona. Az eredménye nem az álláspontok közeledése, hanem az ellentétek élezése lett. Nehéz helyzetbe kerültek az „ötök” is – a tekintélyük forog kockán! Bozóki Antal:
Október 18.
Kovács Elvira: „Nem kötelező érvényű”
Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) alelnöke, a szerb parlament alelnöke, a testület Európai Integrációs Bizottságának az elnöke, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (EPK) a szerbiai küldöttségnek is tagja, stb. nyilatkozott a Tanjugnak az Európai Parlament (EP) határozattervezetéről, „amely egyebek mellett arra szólítja fel az EU-t, hogy vezessen be olyan intézkedéseket Szerbia ellen, mint amilyeneket Koszovó ellen is bevezetett. Kovács szerint meg kellene érteni, hogy ez a határozat nem kötelező érvényű”.
A VMSZ képviselője „elmondta továbbá, hogy a szankciók konkrét bevezetéséhez olyan konszenzusra lenne szükség, amely Szerbiával kapcsolatban jelenleg nincs meg a tagállamok között”.
– Én először öt politikai csoport javaslatának öt munkaváltozatát láttam, és már akkor egyértelmű volt, hogy ezt akárhogy is keverik meg, jó nem származhat belőle. Nyilvánvaló, hogy az EP minden politikai csoportosulása kritikusan, dühösen és nem objektíven közelítette meg ezt a kérdést, és mintha bizonyos részeit egy olyan szerbiai írta volna, akinek nem jók a szándékai, de nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni” – közölte Kovács Elvira egy nappal azelőtt, mielőtt az Európai Parlamentben szavaztak erről a dokumentumról.
Kovács, a Szerb Haladó Párt (SNS) magyar hangja. Nem gondolkodik el azon, hogy az EP határozatnak milyen következményei lesznek az ország uniós csatlakozására nézve, hanem azt próbálja elhitetni a nyilvánossággal, hogy „a határozat nem kötelező érvényű”. Lebecsüli, szinte semmibe veszi az Európai Parlamentet és a képviselőit!
Annak ellenére, hogy az EP határozatok sticto iure, vagyis a szigorúan értelmezett jog szerint nem kötelező érvényűek, azok igenis nagy politikai jelentőséggel bírnak. Irányt mutatnak az EP vezető tisztségviselőinek és intézményeinek is. Bár jogilag nem kötelezőek, politikailag megkerülhetetlenek.
A VMSZ fikusza, Kovács nem azon aggódik, hogy Szerbia nem teljesíti az uniós csatlakozás feltételeit, hanem arra panaszkodik, hogy az EP képviselői csoportjai „nem objektíven közelítik meg” a szerbiai állapotokat, hogy az EU képviselőknek „nem jók a szándékai”. Arra nem gondol, hogy az EP képviselők esetleg megelégelték már, hogy Szerbia nem teljesíti a vállalt nemzetközi kötelezettségeket? Hogy akar Szerbia egyáltalán csatlakozni, ha semmibe veszi az EP figyelmeztetéseit?
Október 19.
EP határozat: Terrortámadás Észak-Koszovóban
– Az Európai Parlament (EP) terrortámadásnak minősítette a szerb fellépést Észak-Koszovóban. Felszólította az Európai Unió (EU) tagállamait, hogy fogadjanak el célzott korlátozó intézkedéseket az EU-tagjelölt Szerbiával szemben a szeptember 24-én, Észak-Koszovóban elkövetett, szerb félkatonai erők által végrehajtott terrortámadás miatt.
A támadásban egy koszovói rendőr és három szerb meghalt, miközben a koszovói hatóságok megpróbálták ellenőrzésük alá vonni a helyzetet.
A Bizottság már kidolgozta a Szerbiával szembeni intézkedéseket, de azok végrehajtására egyelőre nem került sor. Az EU továbbá felszólította Szerbiát, hogy teljes mértékben működjön együtt a támadás ügyében folyó vizsgálatban – közölte az Euronews.
– Az EP állásfoglalása sürgeti továbbá Josep Borrell főképviselőt és Miroslav Lajčákot, a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős uniós különmegbízottat, hogy proaktív módon segítsék elő a párbeszédet, és legkésőbb 2023 végéig tegyenek jelentést a Parlamentnek a szerb és koszovói párbeszédben való részvételre, az azzal kapcsolatos intézkedésekre és a párbeszéd céljainak megvalósítására.
Az állásfoglalás felszólította az Európai Bizottságot, hogy fagyassza be az előcsatlakozási finanszírozást, ha a vizsgálatok kiderítik, hogy a szerb államnak közvetlen köze volt akár a szeptemberi támadáshoz, akár a KFOR-erők elleni korábbi, májusi támadásokhoz, vagy ha megtagadják az együttműködést a vizsgálatban.
Mindkét tárgyalópartner jelentős kritikát kapott Koszovó, Albánia és különböző európai parlamenti képviselők részéről az állítólagos elfogultság, valamint a folyamatban lévő, de megrekedt párbeszédfolyamatban a konkrét eredmények és a pontozott vonalon történő aláírások elmaradása miatt – írja a Szabad Magyar Szó.
A „Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd legújabb fejleményeiről, beleértve a koszovói északi településeken kialakult helyzetet” című állásfoglalást öt képviselőcsoport közösen nyújtotta be: az Európai Néppárt (EPP – 182 képviselő), a Szocialisták és Demokraták (S&D – 154), az Újítsuk meg Európát (Renew EU – 108), a Zöldek/EFA (Greens/EFA – 74), valamint az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR – 62).
Október 19.
Deli Andor és képviselőtársai a határozat ellen szavaztak
– Deli Andor, a Fidesz EP-képviselője a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy képviselőtársaival a határozat ellen szavaztak, mivel álláspontjuk szerint az ehhez hasonló dokumentumok ellenkező hatást váltanak ki, azaz nem járulnak hozzá a feszültségek csillapításához vagy a Belgrád-Pristina-párbeszéd előbbre viteléhez, de a szerbiai polgárok az uniós intézmények objektivitásába vetett, már korábban megingott hitét sem erősítik.
A határozat tervezetéről folytatott két héttel ezelőtti vita során Deli rámutatott: a közelmúlt tragikus eseményei igazolják, hogy a lehető leggyorsabban megoldást kell találni a Koszovóban élő szerb közösség helyzetére. Hozzátette, elfogulatlan és alapos vizsgálatra van szükség, ugyanakkor ezek az események csupán tünetei egy sokkal súlyosabb problémának, ami nem más, mint a koszovói szerb közösség egy évtizede húzódó megoldatlan helyzete –idézte a Magyar Szó.
A Vajdaságból elszármazott EP képviselő nyilatkozatának azonban az a szépséghibája, hogy miközben „aggódva beszél a koszovói szerbek érdekében, a délvidéki magyarság helyzetéről meg sem szólal!”
Október 20.
Vučić: Ha a helyükben lennék, szégyellném magam
Aleksandar Vučić szerb államfő (a fotón) újságírói kérdésre, miszerint „az EP határozata azt követeli tőle, hogy ismerje el Koszovó és Metóhia függetlenségét a nemzetközi jog alapján, hogyan kommentálja azok képmutatásának ezt a formáját, akik nem tisztelik e nemzetközi jogot, amikor Szerbia területi integritásáról van szó”, a következőket válaszolta:
– Ez az Európai Parlament álláspontja, nem az Európai Bizottságé. Meg kell értenünk, hogy ők így látják a dolgokat, ami pedig a jogi kérdéseket illeti, annyit mondhatok: ha azok helyében lennék, akik ilyen állásfoglalást fogadtak el, szégyellném magam. Hogy ők szégyellik-e magukat – biztosan nem. Szerbia mindezek ellenére képes lesz túlélni – jelentette ki az államfő a Prokop belgrádi vasútállomás épületének megnyitóján.
Vučić nem először próbál éket verni az Európai Parlament és az Európai Bizottság közé, miközben köztudott, hogy az EP választja a Bizottságot. Az EB-nek, tehát, alkalmazkodnia kell az EP álláspontjaihoz.
Október 21.
Lajčák: Szerbia teljeskörű együttműködésére számítunk
– Szerbia és Koszovó számára nem lesz semmilyen európai jövő, ha nem alkalmazzák a kapcsolatok rendezésére vonatkozó egyezményt és a korábbi megállapodásokat – üzente Miroslav Lajčák, az Európai Unió különmegbízottja, akinek feladata felügyelni Belgrád és Pristina párbeszédét.
Lajčák és amerikai kollégája, Gabriel Escobar, valamint Németország, Franciaország és Olaszország diplomatái kíséretében Pristinában találkoztak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, Belgrádban pedig Aleksandar Vučić szerb államfővel.
– Kifejeztük aggodalmunkat a rendezésre irányuló folyamatokban tapasztalható negatív mozgások miatt, amely közvetlen kapcsolatban áll Szerbia és Koszovó uniós jövőjével” – közölte Lajčák, kiemelve, hogy a „ötök” célja az volt, hogy kiderítsék: hogyan lehetne konkrét haladást elérni az Ohridi Megállapodás alkalmazásában a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezésében, illetve a koszovói helyzet deeszkalációjában – tudatta az N1.
Lajčák kiemelte, hogy az Ötök „a legélesebben elítélik” a koszovói rendőrök ellen irányuló támadást, amely szeptember 24-én történt, s hozzátette: minden elkövetőt bíróság elé kell állítani, ebben pedig „Szerbia teljeskörű együttműködésére” számítanak.
Ognjen Gogić politológus az „ötök” látogatásával kapcsolatban feltette a kérdést, „minek jöttek egyáltalán, ha csak azt állapíthatták meg, hogy az egész brüsszeli folyamat teljes csődbe és sikertelenségbe jutott”.
Október 22.
Vučić: A tárgyalások végső célja, hogy Szerbia elismerje Koszovót
– Aleksandar Vučić a Pink Televízión tett vendégszereplése során közölte, hogy az ötökkel folytatott tárgyalás részleteiről nem tud beszámolni, de Szerbia számára ezek a beszélgetések taktikai szempontból nehezek voltak, és mint minden tárgyalásnak, ennek is az volt a végső célja a nyugati diplomaták részéről, hogy Szerbia elismerje Koszovó függetlenségét. Az államfő ugyanakkor kihangsúlyozta, az államvezetés mindent megtesz azért, hogy megőrizze Szerbia területi integritását.
Meg kell maradnunk a racionalitás talaján, tisztában vagyunk azzal, hogy sem Amerika, sem az európai országok többsége nem fogja megváltoztatni álláspontját Koszovó függetlenségével kapcsolatban, majd bejelentette, október 26-án Brüsszelbe utazik, hogy folytassák a megkezdett tárgyalásokat – közölte a Magyar Szó.
– Viola von Cramon európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője az EP határozat elfogadása után Brüsszelben kijelentette, hogy az Európai Unió tagjainak Szerbiai iránti türelme „fokozatosan elfogyott”, és hogy lehetséges restriktív intézkedések bevezetése az ország vezetése, nem pedig a polgárok ellen, amennyiben nem működik együtt a (koszovói) Banjskában történtekkel kapcsolatos vizsgálatban.
A képviselő megismételte, hogy az EU nem Szerbia polgárait akarja büntetni, és hogy az intézkedések kizárólag a vezetés ellen irányulnak.
Folytatódik tehát a Belgrád és Pristina közötti diplomáciai huzavona. Az eredménye nem az álláspontok közeledése, hanem az ellentétek élezése lett. Nehéz helyzetbe kerültek az „ötök” is – a tekintélyük forog kockán!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >
ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”
Az újvidéki polgármester (Miloš Vučević bukott kormányfő meghosszabbított keze) antidemokratikus módon való megválasztásával a SZHP és >
Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok
Szerbiának többé nincs oka aggódni. A vajdasági magyarok lélekszáma 2011 és 2022 között 70 ezerrel csökkent, >
Az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig
Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” >