2025. június 19. csütörtök
Ma Gyárfás, Romuald névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Végel László
Végel László
A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége. Végel László:

2023. szeptember 7. csütörtök

A minap Németh László megállapításan töprengtem, azon, hogy Vajda Jánosnak nem maradt más hátra, mint a környezetének monomániás megfigyelése és ellenőrzése. Egész életműve erről tanúskodik. Termeszesen nem lehetett közéleti szereplő sem. A közszereplés ügye számomra is elsőrangú kérdés. 2000 után kifejtettem a véleményem a vajdasági magyar kisebbség demokratikus esélyéről. Kifejtettem a véleményem miszerint a kisebbségben nem lehet kizárólag a demokratikusan megválasztott többség akarata szerint dönteni, mert ez - mint ahogy azt Tocqueville-től megtanultuk - könnyen többségi despotizmusba vezet. Konszenzusra van szükség. Ez tartom helyesnek a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség viszonyában is, ha az identitást érintő örvényekről van szó.  Ezt kellett volna érvényesíteni a kisebbségi közösségben is, hiszen ott is létrejöhet a demokratikusan megválasztott többség despotizmusa. „Többségi despotizmus vagy egyetértés”, címmel közzétettem az javaslatomat, amint ma szóról szóra vállalok. Nem lehet a kisebbségen belül megválasztott többség mindenható, a kisebbségi közösségekben elengedhetetlen a kisebbségben maradókkal való párbeszéd, s ha az nézeteltérést nem lehet rendezni pártközi egyezkedésre, akkor független testület mondhatna nyilvános véleményt. A többség csak ezek után hozhat végleges döntést, egy percre sem megfeledkezve arról, hogy a konszenzus a kisebbségben létkérdés! Számos útja van az egyetértés megteremtésének, néha fáradságos, de meg kellett volna találni a legmegfelelőbb formát. Az autoriter válasz meg és érkezett, erről szó sem lehet, olvastam a válaszcikkben. A közösség elfogadta a többségi demokrácia elvét, vagyis az elektori választásokat, amelynek a következményét viselnünk kell. Elviseljük, de úgy vélem, ezzel megszűnt a közéleti szereplésem értelme, nem maradt más hátra, mint – Németh Lászlót idézem - a környezetem monomániás megfigyelése és ellenőrzése, amiről a naplójegyzeteim tanúskodnak. Egy író ennél többet nem tehet. Közéleti szerep és tisztség? Kisebbségben maradtam, ezek után ezt a státust nem vállalhatom.  Kérem szépen, a többség ezt akarta, vessen magára, eső után köpenyeg. Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége.

 

2023. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Én bízom a falu jövőjében”

A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >

Tovább

Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően

A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >

Tovább

A vitustánc folytatódik

Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >

Tovább

PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK

A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >

Tovább

Hét hónappal később

Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >

Tovább

A vereség tudomásulvétele

Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >

Tovább

Politikusok a csendőrök sorfala mögött

Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >

Tovább

Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma

Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >

Tovább

A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek

Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi  ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete

Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >

Tovább

Szerbia májusban

Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >

Tovább

A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye

Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >

Tovább