2024. december 12. csütörtök
Ma Gabriella, Johanna, Franciska névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Szerb világ, pásztorvilág

Vajdaság „északi szerb tartománnyá válik”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szerb világ, pásztorvilág

Az írás jól illusztrálja a jelenlegi állapotokat és a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetét a Vajdaságban. Előrevetíti a – nem is túl sokára várható és visszafordíthatatlannak tűnő – következményt, a multikulturalizmus megszűnését a tartományban, vagy – ahogy Kišjuhas mondja – „kihalását”, Vajdaság „északi szerb tartománnyá válását”. A cikkel kapcsolatos észrevétel az lehet, hogy nem tér ki a lakosságcsökkenésnek (elöregedésnek, alacsony születési arányszámnak és az elvándorlásnak) a már több mint tíz éve tartó kedvezőtlen politikai állapotokkal való összefüggésére. Mindez ugyanis a radikálisokból lett Szerb Haladópárti (SNS) államvezetés téves gazdasági, kül- és belpolitikájának, valamint a – lakosság sérelmére gyakorolt – migránsbarát viszonyulásának a következménye. Ennek az (állam)politikának a része a „szerb világ” kialakítása is, ami a kisebbségeket még inkább az ország elhagyására készteti. A magyar közösség vonatkozásában a Vajdasági Magyar Szövetség politikája, vagyis a „pásztorvilág” néven elhíresült egypárti (VMSZ) irányítású elképzelés, ennek a (nagyszerb) politikának az ikerpárja, ami fokozódó csalódást és kilátástalanságot okozott, a magyarok drasztikus megfogyatkozását és beolvadását pedig csak növelte. Bozóki Antal:

Aleksej Kišjuhas A multikulturalizmus vége? [Kraj multikuturalizma?] címmel írt figyelemfelkeltő cikket a Danas című belgrádi napilap július 29-ei számában (Nedelja, II).

– Angela Merkel (korábbi) német kancellár annak idején felkavarta a vizet a nietzschei kijelentésével, miszerint „a multikulturalizmus meghalt”.

Ha megnézzük a néhány korábbi népszámlálás adatait a Szerb Köztársaságban, Merkelnek bizonyára igaza is volt. Legalábbis, ha a szerb és a vajdasági társadalomról van szó. Egyszerűen mondva – Vajdaság egyre kevésbé multikulturális – írja Kišjuhas.

– Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 százalékkal kevesebb román, 21 százalékkal kevesebb szlovák és 19,4 százalékkal kevesebb ruszin él. És ezek csak azok az etnikai közösségek, amelyek nyelvei hivatalos használatban vannak Vajdaság AT területén. […] Emellett, egy-egy nemzeti kisebbségi közösség tagjainak száma közvetlenül befolyásolja nemzeti tanácsuk (a nemzeti kisebbség legfelsőbb intézménye) tagjainak számát és pénzelését is.

Goran Bašić, a Társadalomtudományi Intézet igazgatója szerint 2050-ig az ún. hagyományos nemzeti kisebbségi közösségek többsége marginálissá válik. Szerbia a világ néhány olyan országa közé tartozik, amelyekben a leggyorsabban csökken a lakosság száma. A nemzeti kisebbségi közösségek azonban még sebezhetőbbek, gyorsabban eltűnnek, mint a többségi nemzet. Gondolunk-e néha arra a társadalmi és kulturális gazdagságra, amit ezzel veszítünk, vagy ökológiailag egyedül a természeti kincsek érdekelnek bennünket? […]

Szerbiában a legnagyobb létszámú kisebbségi közösség a magyar. De akkor is csak a lakosság 2,8 százalékáról beszélünk a magyarok tíz év előtti 3,5 százalékához viszonyítva. És akkor beszélhetünk-e köztársaságunk multikulturalizmusáról? – teszi fel a kérdést Kišjuhas.

– A famózus Vajdaságtól (1,75 millió lakossal) ma már sokkal inkább multikulturális csaknem minden (fél)milliós európai város. Tehát nem csak London, Párizs vagy Berlin, ami normális, de Birmingham, Lyon, München, Dublin, Koppenhága, Krakkó vagy Pécs. Miközben az újvidéki Bölcsészettudományi Kar magyar, román, szlovák és ruszin karára évek óta alig néhány hallgatót írunk be. Szerbia lakossága öregszik és meghal, de ennél gyorsabban meghal a – vajdasági multikulturalizmus, írja Kišjuhas.

– Mi történt? Elsősorban a születések alacsony számáról van szó. Ez a fejlett társadalmak jellegzetessége és Vajdaság egykor Szerbia legfejlettebb része volt.  Másodszor, csaknem minden társadalomban megjelennek az akkulturáció vagy a csendes asszimiláció (beolvadás) folyamatai. A mi multikulturalizmusunk is nem ritkán szegregatív (elkülönítő) és nem integratív (egyesítő) volt. Hát akkor, itt vannak a többnyelvű táblák az útjelzőkkel és az utcanevekkel, az anyanyelvű dokumentumok és iskolák, néhány folklór-, helyi élelem- és népzenei fesztivál – és mit akartok többet? Harmadszor, az utóbbi tíz évben a vajdaságiak tömegesen az Európai Unióba emigrálnak dolgozni és élni. A vajdasági polgároknak az anyaországba való emigrálása, új állampolgársággal vagy anélkül, felgyorsult: a magyaroké Magyarországra, a szlovákoké Szlovákiába, a románoké Romániába, a ruszinoké (nemzeti állam hiányában) Kanadába. Az etnikai horvátok, de a Vajdaságban letelepedett szerbek is futnak a horvát állampolgárság, illetve az európai útlevelek után. Az egykori betelepülési területről, a gazdag és termő Vajdaságból az emberek ma tömegesen távoznak. A társadalomban, amelyben egyre kevesebb a különbözőségek, a nyelv és a diverzitás (sokféleség) iránti megértés – kihal a multikulturalizmus.

A multikulturális Vajdaság a régmúlt idő emlékévé válik. Csak néhány elzárt és elkülönült vajdasági községben, többnyire idős lakossággal és tényleges interkulturális kapcsolatok nélkül él tovább. A Vajdasági Rádió és Televízió második programja a multikulturális és az egykori jobb múlt maradványa. Ugyanakkor, a többségi és a kisebbségi Vajdaság a romantikázásra, a néptáncra és a turisztikai különlegességre szűkül. A „Tancuj, tancuj, vykrúcaj”-ra. Más szóval, az egész Vajdaság a szállásokra, csárdásokra, tamburásokra, a szlovák kulenra (vastagkolbászra) és a magyar paprikásra szűkült, és ennél nem többre. […]

Vajdaság – egykor Szerbia (és Jugoszlávia legnagyobb területének) iparilag legfejlettebb része – így újra tradicionalizálódik és provincializálódik.  Etnikailag, nyelvileg és kulturális szempontból is valóban csak – északi szerb tartománnyá válik.  Pedig sokkal több volt ennél – írja Aleksej Kišjuhas a Danasban.

Az írás jól illusztrálja a jelenlegi állapotokat és a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetét a Vajdaságban. Előrevetíti a – nem is túl sokára várható és visszafordíthatatlannak tűnő – következményt, a multikulturalizmus megszűnését a tartományban, vagy – ahogy Kišjuhas mondja – „kihalását”, Vajdaság „északi szerb tartománnyá válását”.

A cikkel kapcsolatos észrevétel az lehet, hogy nem tér ki a lakosságcsökkenésnek (elöregedésnek, alacsony születési arányszámnak és az elvándorlásnak) a már több mint tíz éve tartó kedvezőtlen politikai állapotokkal való összefüggésére.

Mindez ugyanis a radikálisokból lett Szerb Haladópárti (SNS) államvezetés téves gazdasági, kül- és belpolitikájának, valamint a – lakosság sérelmére gyakorolt – migránsbarát viszonyulásának a következménye. Ennek az (állam)politikának a része a „szerb világ” kialakítása is, ami a kisebbségeket még inkább az ország elhagyására készteti. 

A magyar közösség vonatkozásában a Vajdasági Magyar Szövetség politikája, vagyis a „pásztorvilág” néven elhíresült egypárti (VMSZ) irányítású elképzelés, ennek a (nagyszerb) politikának az ikerpárja, ami fokozódó csalódást és kilátástalanságot okozott, a magyarok drasztikus megfogyatkozását és beolvadását pedig csak növelte.

 

2023. augusztus 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább