2024. július 15. hétfő
Ma örkény, Henrik, Roland, Bonaventúra névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A rendőrség radikális és alapos megreformálására van szükség!

A magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A rendőrség radikális és alapos megreformálására van szükség!

A Pásztorok sikertelen politikájának az eredménye, nem csak az, hogy Vajdaságban az utóbbi 11 alatt 27,36 százalékkal, vagyis 69.457 magyar emberrel kevesebb lett és most már 182.321-re csökkent a magyar közösség tagjainak száma – akik a magyart tekintik anyanyelvüknek pedig még kevesebb – mindössze 170 875 személy –, de az is, hogy a magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak a társadalom egyre több területén. Másrészt, Vajdaság északi, határmenti övezeteiben a (főleg) magyarlakta lakosság újabban ismét napokig tartó fegyverropogás mellett tölti napjait. A migránsokat csempésző bandák egymásközti leszámolásai zajlanak. A lakosok hiába hívják a rendőrséget, azok, ha ki is szállnak, nem csinálnak semmit, várják a rendeletet. Az emberek ki se mernek lépni a házukból. Egy-egy udvarban többszáz töltényt lehet összeszedni a „csaták” után. Ilyen rendőrség, ilyen állambiztonság hogyan lehetne vonzó bárkinek is?! Hogyan működik ez az állam (már elég hosszú ideje), ha a lakosságnak önszerveződve kell megvédeni magát?! Bozóki Antal:

A szerb parlament harmadik rendkívüli ülésén július 15-én az ellenzéki képviselők kezdeményezték Bratislav Gašić belügyminiszter leváltását. A vitában felszólalt Pásztor Bálint is a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) képviselőcsoportja nevében.

A frakcióvezető junior Pásztor a VMSZ nevében „teljes mértékben támogatta Bratislav Gašić belügyminisztert, mint ahogyan az Ana Brnabić által irányított teljes kormányt is”, ezért nem is szavazták meg a bizalmatlansági indítványt.

A belügyminiszter felmentésével szemben a junior Pásztor sokkal fontosabbnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított arra a tíz évvel ezelőtt módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”. Ha tíz éve nem valósult meg, most ugyan miért valósulna meg hirtelen? Mire alapozza „reményét” a megélhetési politikus?

Az ifjú Pásztor a szerb képviselőház ülésén nem először nyilvánult meg (sikertelenül) a rendőrségi állomány nemzeti összetételének javítása érdekében.

Április 12-én arra buzdította a fiatalokat, hogy jelentkezzenek rendőrnek. – Joggal várjuk el, hogy fiataljainkból a szerb fiatalokkal egyenrangúan válhasson rendőr – írta a közösségi oldalán, annak kapcsán, hogy a Belügyminisztérium a rendőri hivatás iránt érdeklődő fiatalok számára felhívást tett közzé, miszerint a 2023/2024-es tanévtől 210 fiatal nyerhet felvételt a kamenicai Jakov Nenadović Középiskolába. A VMSZ nevében „konkrét segítséget kínált” a pályázóknak.

A pályázat kapcsán a Magyar Szó nevű Véemeszes szócső által aznap közölt nyilatkozatban „emlékeztetett arra, hogy a VMSZ évtizedek óta küzd azért, hogy a részarányos foglalkoztatás a gyakorlatban is megvalósuljon, a közigazgatásban és az igazságügyben egyaránt”. Elismerte, hogy „a kilencvenes évek hozadéka és következménye, hogy a szerbiai magyarok, illetve a többi nemzeti kisebbségi közösség képviselői minden állami szervben messze a létszámuk alatt vannak jelen”.

– Mi konkrét lépéseket tettünk annak érdekében, hogy ez megváltozzon, ám a változás csak lassan következik be, hiszen több évtizedes lemaradást kell pótolni. Több törvénybe is beiktattuk a részarányos foglalkoztatásra vonatkozó elvet, nevezetesen azt, hogy amennyiben a közigazgatásban ugyanannak a pályázatnak a keretében egy, magát az adott nemzeti kisebbségi közösség képviselője és egy, magát a többségi nemzet képviselőjének valló személy jelentkezik, akkor a nemzeti kisebbségi közösséghez tartozó személyt kell előnyben részesíteni – nyilatkozta a pártlapnak.

Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE) szerb nyelvű portálján, július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli számukat.

Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”.

– A nemzeti kisebbségekhez tartozók érdeklődése a rendőri képzés iránt Szerbiában nem növekszik a politikusok többéves kampánya és felhívása ellenére sem. Ezt mutatják az Újvidékhez közeli kamanci (Sremska Kamenica) Alapfokú Rendőrképzési Központ [Police Akademy – Centar za osnovnu policijsku obuku – COPO] Rendőrakadémiájának az RSE-hez eljutatott adatai – írja Sinkovics.

Kamancon a középiskolát fejezett jelentkezők képzése folyik, akik számára „az előadások egy évig tartanak”. (A Danas nevű belgrádi napilap július 274-ei írása szerint a Belügyminisztérium pályázatot írt ki 1.100 kezdő számára a COPO-n. A pályázat augusztus 11-ig tart.)

A 2007-ben alapított Központ képzésére eddig összesen 8.800 jelölt iratkozott be. Ezek között „a nemzeti kisebbségek kevesebb, mint 7 százalékban vettek részt”. – A vajdasági nemzeti kisebbségek közül a magyarok száma tűnik ki 51-el (a 16 év alatt). A Központban megjegyezték, ezek a számok nem véglegesek, mivel az egyes osztályok képzése még folyamatban van.

A nemzeti kisebbségi jelöltek száma alacsony a Kriminalisztikai-rendőri Egyetemen (Kriminalističko-policijski univerzitet) is. Ennek az egyetemnek – közölték az RSE-vel – „az 1.300 hallgatója közül 10-en (!! – B. A.) tartoznak a nemzeti kisebbségekhez”. Hozzátették, hogy „csak azokról az egyetemi hallgatókról vannak adataik, akik nyilatkoztak a nemzeti hovatartozásukról” (mivel Szerbia alkotmánya szerint a polgárok erről nem kötelesek nyilatkozni).

– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics.

A belgrádi médiumok állítása szerint – amit a RSE-nak nem volt alkalma ellenőrizni – „a szerb rendőrségben jelenleg 1.300 nemzeti kisebbségi dolgozik”.

A rendőrségről szóló törvényben (137. cikk 3. bekezdésében) az írja, hogy „munkaviszony létesítésekor a (Belügy)minisztérium tekintettel van a lakosság nemzeti összetételére, a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletére, valamint annak az önkormányzati egységnek a területén hivatalos használatban lévő nyelv és az írás ismeretére, amelyikre a munkaviszonyt létesítő szervezeti egység alakult, a nemzeti kisebbségek és a többségi lakossághoz tartozó polgárok teljes egyenrangúsága érdekében”.

Maja Bjeloš, a nem kormányzati Belgrádi Biztonságpolitikai Központ [Beogradski centar za bezbednosnu politiku – BCBP) vezető kutatója az RSE-nek elmondta, hogy „a Belügyminisztériumban a nemzeti kisebbségek képviselete az utóbbi 17 évben nem javult”. A közlése szerint a rendőrségen „2006-ban 1.276 nemzeti kisebbségi foglalkozatott volt”. Ebből azonban nem lehet tudni, hogy mennyi magyar nemzetiségű volt.

Bjeloš értékelése szerint „a nemzeti kisebbségek részvétele a rendőrségi struktúrákban fontos, mivel ezáltal kifejezésre jut a másság iránti tisztelet, a nemzeti kisebbségi nyelvek ismerete által pedig megkönnyül a polgárokkal való kapcsolattartás a többnemzetiségű környezetekben”. (Az 1970-es években azok a rendőrségi dolgozók, akik a munkájukban használták a nemzeti kisebbségi nyelveket is, a fizetésük mellett még 10 százalékos jutalékban is részesültek.)

Ivana Milatović, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ/OSCE) munkatársa az RSE-nek rámutatott, hogy „csak a reprezentatív rendőrség képes megfelelni a komoly fenyegetések és bűncselekmények kihívásainak, és lehetővé tenni a polgárok közbiztonságát és az emberi jogok védelmét”. – Az a rendőrségi hivatalnokokkal való anyanyelven történő beszélgetés növeli a rendőrség hatékonyságát az áldozatokkal való interakcióban – tette hozzá.

Milatović elmondta, hogy 2022-ben az Alapfokú Rendőrképzési Központ felvételijére az előkészítők 468 részvevője közül 186 nemzeti kisebbségi volt, ami „a nemzeti kisebbségi közösségek erős érdeklődését mutatja a rendőrséghez való csatlakozás iránt”. Hozzátette, hogy ennek ellenére „a nemzeti kisebbségi rendőrök számának állandó csökkenése észlehető”.

Maja Bjeloš (BCBP) ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „nincsenek olyan kutatások, amelyek válaszolnának a kérdésre, hogy a nemzeti kisebbségeket miért nem érdekli jobban a rendőrség”.

Elmondása szerint, „az előző időszakban úgy hitték, hogy az a rossz anyagi helyzet és az alacsony fizetések a kulcsfontosságú okok között voltak”. – Illetve a rendőrség rossz viszonya a nemzeti kisebbségek iránt a kilencvenes években, valamint a szerb nyelv elégtelen ismerete – tette hozzá. Bjeloš szavai szerint az okok között lehet a korrupció jelenlétével kapcsolatos észlelés is, valamint a rendőrség megtorló szervként való megélése a hatalom szolgálatában.

A cikk végén Sinkovics Norbert idézi Maja Bjeloš szavait, miszerint „más államok tapasztalatai azt mutatják, hogy lehetséges a polgárok rendőrségi munkára való mozgósítása, de a kisebbségi csoportok nagyobb részvételéhez szükséges a társadalom demokratizálódása”.

– Kulcsfontosságú a rendőrség radikális és alapos reformja: mentesítése a politikától, a bűnözéstől és a polgárok szolgálata víziójához való visszatérés – hangoztatta Bjeloš. (A Belgrádban és a szerbiai városokban csaknem három hónapja tiltakozók egyik követelése Aleksadar Vulin, a biztonságügyi ügynökség (Bezbednosno-informativna agencija – BIA) igazgatójának menesztése – B. A.)

– A szerb nyelvórák szervezése azok számára, akik rendőrségi képzésben és oktatásban vesznek rész, és a nemzeti kisebbségi nyelvi tanfolyamok a rendőrség számára jó módszer lehet a fiatalok számára, hogy (rendőrségi munkára – B. A.) jelentkezzenek – hangoztatta Ivana Milatović, az EBESZ részéről.

Sinkovics emlékeztet arra is, hogy Pásztor Bálint „nemrégen rámutatott a kisebbségek képviseletének problémájára” és annak fontosságára, hogy a rendőrségen minél több magyar dolgozzon”.

Hiába a VMSZ úgymond igyekezete, a nemzeti kisebbségek részétele a rendőrségben – amint az Sinkovics írásból is kitűnik – nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t).

A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is lehet. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrsében is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.

Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is.

Ökrész Rozália, a VMSZ (önhibáján kívüli) szerbiai parlamenti képviselője, a 2021. november 24-ei parlamenti felszólalásában kiemelte, „a lakosság (akkor még – B. A.) 13 százaléka magyar nemzetiségű, de a tartományi és az önkormányzatok egységeiben a foglalkoztatottak aránya csupán 4,52 százaléka tartozik ehhez a kisebbséghez”.

Ha ilyenek az arányok a magyar-szerb barátság történelmi csúcspontján, milyenek lesznek, ha ez a hazug eufória alábbhagy?!

A Pásztorok sikertelen politikájának az eredménye, nem csak az, hogy Vajdaságban az utóbbi 11 alatt 27,36 százalékkal, vagyis 69.457 magyar emberrel kevesebb lett és most már 182.321-re csökkent a magyar közösség tagjainak száma – akik a magyart tekintik anyanyelvüknek pedig még kevesebb – mindössze 170 875 személy –, de az is, hogy a magyarok a foglalkoztatottság peremére szorulnak a társadalom egyre több területén.

Másrészt, Vajdaság északi, határmenti övezeteiben a (főleg) magyarlakta lakosság újabban ismét napokig tartó fegyverropogás mellett tölti napjait. A migránsokat csempésző bandák egymásközti leszámolásai zajlanak. A lakosok hiába hívják a rendőrséget, azok, ha ki is szállnak, nem csinálnak semmit, várják a rendeletet. Az emberek ki se mernek lépni a házukból. Egy-egy udvarban többszáz töltényt lehet összeszedni a „csaták” után. Ilyen rendőrség, ilyen állambiztonság hogyan lehetne vonzó bárkinek is?! Hogyan működik ez az állam (már elég hosszú ideje), ha a lakosságnak önszerveződve kell megvédeni magát?!

 

 

2023. július 31.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A tájékoztatás és a nézők megalázása!

Az ilyenfajta (propaganda) tájékoztatás a VMSZ és a vele hatalmi koalícióban lévő nacionalista Szerb Haladó Párt >

Tovább

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább

A „temerini fiúk” esete

Esetüket a vajdasági magyar politikai érdekvédelem sem szereti (fel)emlegetni. (Kiváltképp amióta a tetőpontján táncol a történelmi >

Tovább

„Nincsenek nyitott kérdések”?

Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, >

Tovább