Ma Sándor, Ede, Cirill névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában?
Az Európa Tanács szakértői bizottságának jelentése
Bozóki Antal
Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel. A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá. A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást, ugyancsak megjegyzés nélkül. Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel. A tartományi és magyarországi forrásokból busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit. Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni. Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik! A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el! Bozóki Antal:
Az Európa Tanács (ET) 1992. évi Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája/Kartája (ECRML) az európai nemzeti kisebbségvédelem és a nemzeti kisebbségek azonosságának, nyelvének megtartása szempontjából az egyik legfontosabb egyezmény.
A Nyelvi Karta céljai közé tartozik – a 7. cikk értelmében – egyebek mellett a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása, a fejlesztésüket szolgáló, határozott támogató lépések megtétele; a regionális vagy kisebbségi nyelvek magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérő nyelveket használó egyéb csoportjaival való kulturális kapcsolatok létesítése stb.
A Karta 15. cikke alapján a Felek, a Miniszteri Bizottság által meghatározott formában, „rendszeres időszakonként (háromévenként – B. A.) jelentést nyújtanak be az Európa Tanács Főtitkárának a Karta II. Részével (a követett célokkal és elvekkel – B.A,) összhangban gyakorolt politikájukról és a III. Részben (a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a közéletben való használatát elősegítő intézkedésekről – B. A.) elfogadott rendelkezéseinek végrehajtására tett intézkedéseikről”.
A Nyelvi Karta Szerbia vonatkozásában csak 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy országunk 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!!), és az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, horvát, cseh, német, magyar, macedón, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlach nyelvekre vonatkozik.
A 46 tagot számláló Európa Tanács Belgrádi Hivatalának weboldalán és a sajtóban közölt információk[6] szerint „a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában javult, de nagyobb erőfeszítéséket kell tenni az oktatásban, a médiában és a közéletben”.
– Szerbia az elmúlt öt évben fejlődést ért el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, de szükség van a kétnyelvű oktatás fokozottabb népszerűsítésére, a kisebbségi nyelvek szélesebb körű használatára a médiában, és meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait – állapította meg az Európa Tanácsnak a Karta alkalmazása ellenőrzéséért felelős szakértői bizottságának (ECRML 16. cikk) legfrissebb, a 2022 októberéig tartó helyzetre vonatkozó ötödik jelentése.
A szakértői bizottságnak „a kormánytól és a nemkormányzati forrásokból származó információkon” (ideértve azokat is, „amelyeket a 2022. októberi látogatásakor kapott”) alapuló jelentése szerint „Szerbia haladást ért el a nyelvi charta alkalmazásában”[9].
– A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy (Szerbiában – B. A.) a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos alkalmazásának bevezetése folytatódott és meggyorsult. Habár az erre vonatkozó határozatok elismerést érdemlő haladást jelentenek, a nemzeti kisebbségi nyelveket, ideértve a román és az ukrán nyelvet, további községekben kell a hivatalos használatban alkalmazni – írja az ET hivatala által közzétett szövegben.
A nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás „jól működik, és jó eredményeket hoz”. – Hatóságok által szervezett okleveles felnőttképzés (a magyar kivételével) egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik – írja a bizottság jelentésében.
A jelentéstevők megállapították azt is, hogy „a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan (?? – B. A.), de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem”. A kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatási eljárásokban „ösztönözni kell” – jegyezték meg.
– A magyar nyelv kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban (!! – B. A.). Községi szinten ezeket a nyelveket bizonyos mértékben (?? – B. A.) használják a helyi hatalmi szervekkel való kommunikálásban – áll a jelentésben.
A jelentéstevők szerint „a kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magán-televíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú, az eltérő nemzedékek számára vonzó tartalmak előállítására vonatkozóan”.
– A szerbiai hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozni. A kínálatba be kell kapcsolni az új médiumokat is. A magán/helyi jellegű médiák, amelyek gyakran változnak, bizonytalanságot teremtenek a nemzeti kisebbségi nyelvek népszerűsítésében – véli a Bizottság.
– A hatóságok minden kisebbségi nyelven jelentős számú művelődési tevékenységet támogattak – írja a jelentésben.
A szakértői bizottság továbbá javasolja „a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitásának jelentős megerősítését, annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét a kartával összhangban”.
– Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is, valamint, hogy ösztönözze a médiát az ezzel kapcsolatos tudat növelésére a tájékoztatásban és az újságírók képzésében – tette hozzá a Bizottság.
Az Magyar Távirati Iroda – MTI (részletesebb) írása szerint „a jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek”.
– A magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat (!! – B. A.). A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.
A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében. Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban – közölte az MTI.
Az MTI írása, sajnos, csupán „a magyar kisebbségi képviselők” értékelésén alapszik – akiket „a magyar nyelvet beszélők képviselőinek” nevez –, anélkül, hogy nevesítette volna őket. Csakis Véemeszes képviselőkről lehet szó, mivel más pártbeli magyar képviselő nincs is.
Köztudott, hogy Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét és az Európai Integrációs Bizottsága elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát) stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.
Kovács, a Véemesz hivatásos, pontosabban megélhetési politikusa a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei (25 éves) hivatalos hatályba lépése alakalmából a testület áprilisi ülésszaka idejére „közmeghallgatást tervezett”.
Hogy végül volt-e közmeghallgatás, hol, mikor és mi lett annak az eredménye, arról azonban információt nem lehet találni. Nem az lett volna-e a helyes, ha Kovács itthon szervez „közmeghallgatást” és annak az eredményét továbbítja a jelentést készítő szakértői bizottság felé? Kovácsnak ehhez jelentést kellett volna készíteni arról, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Ez azonban számára már túl összetett feladat és munka (!) lett volna!
Az MTI írása alapján arra lehet következtetni, hogy Kovács Elvira a saját (a valóságtól távol álló) információit, értékeléseit továbbíthatta az Európa Tanács felé.
A szakértői bizottság jelentésében ugyanis szó sincs például arról, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!” Lesújtó az is, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar.
Az ET szakértői bizottságának jelentésben még csak említés sem történt arról, hogy a hatóság számos vajdasági településen Bácsgyulafalván, Béregen, Bezdánban, Csonoplyán, Gádoron, Harasztiban, Küllődön Nemesmiliticsen, Palicson, Szabadkán és még ki tudja hol csak szerb nyelvű, cirill betűs helységnévtáblákat, ún. üdvözlőtáblákat helyezett el, mellőzte a hivatalos használatban lévő magyar nyelvű településnév kiírását – a hatályos jogszabályokkal és nemzetközi egyezményekkel ellentétben!
Ezek a jogsértések nem annak a pártnak az „eredményei” lennének, amelyiknek Kovács is az alelnöke? A VMSZ álnok és szervilis katonájának van mit palástolnia a nagyvilág előtt! Ilyen adatokkal eszében sem volt kirukkolni!
A mai napon érkezett a hír, miszerint „Bácsordas (Karavukovo) település magyar megnevezését lefestették ismeretlen tettesek”...
Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban stb.? Ennyi év alatt – Kovács Elvira „2007 közepétől a Szerb Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is tőle bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség valós helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?.
Hogy mennyire ismeri Kovács a nemzeti kisebbségek helyzetét, jól illusztrálja az alábbi 2023. június 19-ei, önmagát minősítő bejegyzése is:
???????? Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának első munkanapján Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tette tiszteletét.
???? Kihasználva az alkalmat, miniszter urat arról kérdeztem, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a tagállamokban ne csökkenjenek a kisebbségi jogok és azokat ne csak egyéni, hanem kollektív jogokként éljék meg, biztosítva azokat❗
Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) botcsinálta elnökét terheli a felelősség, hogy a testület olyan témában sem nyilatkozik, amely törvényileg az illetékességi körébe tartozik, mint például a hivatalos nyelv- és íráshasználat!
Ha a Véemeszes katona Fremond akarná és tudná a munkáját végezni, az MNT-nek most napirendre kellene tűzni az ET szakértői bizottságának jelentését és állást foglalni arról. Erre azonban képtelen, az általa vezetett testülettel együtt. Egyelőre azonban nem a magyar közösség jogainak érvényesítéséről, hanem a Belgrádtól Budapestig, Tónyától Baranyáig való utazgatásokról, juttatások, támogatások ígérgetéséről és a strasbourgi „szakmai kirándulásról” (pontosabban „városnézésről”) lett nevezetes.
Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel.
A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá.
A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást, ugyancsak megjegyzés nélkül.
Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel.
A tartományi és magyarországi forrásokból busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit.
Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni.
Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik!
A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el!
Következő cikk: A migránsok útja továbbra is Orbán birodalmán át vezet Ausztriába
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >
Mi veszélyezteti a vajdasági magyarok megmaradását?
A vajdasági magyar közösségnek joga van tudni, hogy mit is mondod Fremond Árpád, az MNT VMSZ >
A nagyhatalmak újra kezdik az érdekövezetek felosztását
A tömegek a válságos helyzetben olyan Vezért keresnek, akiben feltétlenül megbíznak. Az autokrata rendszerek tehát kimondottan >
Így fogadjuk el az autokratákat: kiskanállal
Még arra is bátorkodott utalni, hogy a parlament csak a demokratikus rendszer egyik eleme és nem >
A VMSZ SZÉGYENPÁRT
A junior pártelnök nem a magyar közösség, hanem csak a saját és pártja szűk elitjének az >
Barbárság vagy demokrácia?
„Donald Trump – írta Fukuyama - legutóbbi lépései Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatban letaglózóak voltak. A nyugati >
A VMSZ is engedelmesen tűrte, hogy a „puccsisták” közé sorolják
Ebben a zűrzavaros helyzetben külön figyelmet érdemel David Atlagić kormánypárti képviselő felszólalása. Kitért az 2000 október >
Egy országot elveszejteni
A megszabadulás tőle régóta elsőrendű erkölcsi és nemzeti egzisztenciális kérdés volt, a friss fejlemények fényében pedig >
ÚJVIDÉK: „A DEMOKRÁCIA HALÁLA”
Az újvidéki polgármester (Miloš Vučević bukott kormányfő meghosszabbított keze) antidemokratikus módon való megválasztásával a SZHP és >
Remek, nagyon remek fiúk a fogyatkozó magyarok
Szerbiának többé nincs oka aggódni. A vajdasági magyarok lélekszáma 2011 és 2022 között 70 ezerrel csökkent, >
Az egyetemisták a jelenlegi „apolitikus” programmal elmentek a falig
Az egyetemisták mindeddig nem foglalkoztak a civilszervezetek elleni hajszával, továbbra is távol tartják magukat a „pártpolitikától” >