2024. július 14. vasárnap
Ma örs, Stella, Kamil névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában?

Az Európa Tanács szakértői bizottságának jelentése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában?
Kovács Elvira az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésén (Fotó: Facebook)

Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel. A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá. A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást, ugyancsak megjegyzés nélkül. Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel. A tartományi és magyarországi forrásokból busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit. Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni. Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik! A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el! Bozóki Antal:

Az Európa Tanács (ET) 1992. évi Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája/Kartája (ECRML) az európai nemzeti kisebbségvédelem és a nemzeti kisebbségek azonosságának, nyelvének megtartása szempontjából az egyik legfontosabb egyezmény.

A Nyelvi Karta céljai közé tartozik – a 7. cikk értelmében – egyebek mellett a regionális vagy kisebbségi nyelvek megóvása, a fejlesztésüket szolgáló, határozott támogató lépések megtétele; a regionális vagy kisebbségi nyelvek magánéletben és közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítése és/vagy bátorítása; a regionális vagy kisebbségi nyelvet használó csoportok és ugyanannak az államnak azonos vagy hasonló nyelvet használó egyéb csoportjai közötti kapcsolatok megőrzése és fejlesztése, valamint az államnak eltérő nyelveket használó egyéb csoportjaival való kulturális kapcsolatok létesítése stb.

A Karta 15. cikke alapján a Felek, a Miniszteri Bizottság által meghatározott formában, „rendszeres időszakonként (háromévenként – B. A.) jelentést nyújtanak be az Európa Tanács Főtitkárának a Karta II. Részével (a követett célokkal és elvekkel – B.A,) összhangban gyakorolt politikájukról és a III. Részben (a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a közéletben való használatát elősegítő intézkedésekről – B. A.) elfogadott rendelkezéseinek végrehajtására tett intézkedéseikről”.

A Nyelvi Karta Szerbia vonatkozásában csak 2006. június 1-jén lépett hatályba, azzal, hogy országunk 56 „jegyzetet” (ang. notes – valójában fenntartást) fűzött hozzá (!!), és az albán, bosnyák, bolgár, bunyevác, horvát, cseh, német, magyar, macedón, roma, román, ruszin, szlovák, ukrán és vlach nyelvekre vonatkozik.

A 46 tagot számláló Európa Tanács Belgrádi Hivatalának weboldalán és a sajtóban közölt információk[6] szerint „a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában javult, de nagyobb erőfeszítéséket kell tenni az oktatásban, a médiában és a közéletben”.

– Szerbia az elmúlt öt évben fejlődést ért el a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, de szükség van a kétnyelvű oktatás fokozottabb népszerűsítésére, a kisebbségi nyelvek szélesebb körű használatára a médiában, és meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait – állapította meg az Európa Tanácsnak a Karta alkalmazása ellenőrzéséért felelős szakértői bizottságának (ECRML 16. cikk) legfrissebb, a 2022 októberéig tartó helyzetre vonatkozó ötödik jelentése.

A szakértői bizottságnak „a kormánytól és a nemkormányzati forrásokból származó információkon” (ideértve azokat is, „amelyeket a 2022. októberi látogatásakor kapott”) alapuló jelentése szerint „Szerbia haladást ért el a nyelvi charta alkalmazásában”[9].

– A bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy (Szerbiában – B. A.) a nemzeti kisebbségi nyelvek hivatalos alkalmazásának bevezetése folytatódott és meggyorsult. Habár az erre vonatkozó határozatok elismerést érdemlő haladást jelentenek, a nemzeti kisebbségi nyelveket, ideértve a román és az ukrán nyelvet, további községekben kell a hivatalos használatban alkalmazni – írja az ET hivatala által közzétett szövegben.

A nemzeti kisebbségi nyelvű oktatás „jól működik, és jó eredményeket hoz”. – Hatóságok által szervezett okleveles felnőttképzés (a magyar kivételével) egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik – írja a bizottság jelentésében.

A jelentéstevők megállapították azt is, hogy „a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan (?? – B. A.), de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem”. A kisebbségi nyelvek használatát a közigazgatási eljárásokban „ösztönözni kell” – jegyezték meg.

– A magyar nyelv kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban (!! – B. A.). Községi szinten ezeket a nyelveket bizonyos mértékben (?? – B. A.) használják a helyi hatalmi szervekkel való kommunikálásban – áll a jelentésben.

A jelentéstevők szerint „a kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magán-televíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú, az eltérő nemzedékek számára vonzó tartalmak előállítására vonatkozóan”.

– A szerbiai hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozni. A kínálatba be kell kapcsolni az új médiumokat is. A magán/helyi jellegű médiák, amelyek gyakran változnak, bizonytalanságot teremtenek a nemzeti kisebbségi nyelvek népszerűsítésében – véli a Bizottság.

– A hatóságok minden kisebbségi nyelven jelentős számú művelődési tevékenységet támogattak – írja a jelentésben.

A szakértői bizottság továbbá javasolja „a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitásának jelentős megerősítését, annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét a kartával összhangban”.

– Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is, valamint, hogy ösztönözze a médiát az ezzel kapcsolatos tudat növelésére a tájékoztatásban és az újságírók képzésében – tette hozzá a Bizottság.

Az Magyar Távirati Iroda – MTI (részletesebb) írása szerint „a jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek”.

– A magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat (!! – B. A.). A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.

A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében. Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban – közölte az MTI.

Az MTI írása, sajnos, csupán „a magyar kisebbségi képviselők” értékelésén alapszik – akiket „a magyar nyelvet beszélők képviselőinek” nevez –, anélkül, hogy nevesítette volna őket. Csakis Véemeszes képviselőkről lehet szó, mivel más pártbeli magyar képviselő nincs is.

Köztudott, hogy Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nevű magyar-szerb vegyes párt (egyik) alelnökét, a szerb parlament (egyik) alelnökét és az Európai Integrációs Bizottsága elnökét, a párt köztársasági képviselőjét (pontosabban fikuszát) stb. választották az Európa Tanács (ET) kisebbségi jogi albizottságának elnökévé.

Kovács, a Véemesz hivatásos, pontosabban megélhetési politikusa a Nyelvi Karta 1998. március 1-jei (25 éves) hivatalos hatályba lépése alakalmából a testület áprilisi ülésszaka idejére „közmeghallgatást tervezett”.

Hogy végül volt-e közmeghallgatás, hol, mikor és mi lett annak az eredménye, arról azonban információt nem lehet találni. Nem az lett volna-e a helyes, ha Kovács itthon szervez „közmeghallgatást” és annak az eredményét továbbítja a jelentést készítő szakértői bizottság felé? Kovácsnak ehhez jelentést kellett volna készíteni arról, hogyan valósulnak meg Szerbiában a Karta aláírásával vállalt kötelezettségek a nemzeti közösségek vonatkozásában. Ez azonban számára már túl összetett feladat és munka (!) lett volna!

Az MTI írása alapján arra lehet következtetni, hogy Kovács Elvira a saját (a valóságtól távol álló) információit, értékeléseit továbbíthatta az Európa Tanács felé.

A szakértői bizottság jelentésében ugyanis szó sincs például arról, hogy „a délvidéki alapbíróságok összesen 293 bírát számlálnak”, de „közülük mindössze tizenhárman magyarok!” Lesújtó az is, hogy a Szentmihályhoz (Kovács szülőfalujához) közeli nagybecskereki alapbíróságon a 24 bíró között egyetlen magyar sincsen, hogy Újvidéken a 88 bíró között csak 1 (egy) magyar van, hogy a 23 szabadkai bíró közül mindössze 2 (kettő) a magyar.

Az ET szakértői bizottságának jelentésben még csak említés sem történt arról, hogy a hatóság számos vajdasági településen Bácsgyulafalván, Béregen, Bezdánban, Csonoplyán, Gádoron, Harasztiban, Küllődön Nemesmiliticsen, Palicson, Szabadkán és még ki tudja hol csak szerb nyelvű, cirill betűs helységnévtáblákat, ún. üdvözlőtáblákat helyezett el, mellőzte a hivatalos használatban lévő magyar nyelvű településnév kiírását – a hatályos jogszabályokkal és nemzetközi egyezményekkel ellentétben!

Ezek a jogsértések nem annak a pártnak az „eredményei” lennének, amelyiknek Kovács is az alelnöke? A VMSZ álnok és szervilis katonájának van mit palástolnia a nagyvilág előtt! Ilyen adatokkal eszében sem volt kirukkolni!

A mai napon érkezett a hír, miszerint „Bácsordas (Karavukovo) település magyar megnevezését lefestették ismeretlen tettesek”...

Lesújtó adatok, tények. Hogyan valósulhat meg ilyen feltételek között a magyar nyelv (törvényileg deklarált) hivatalos használata a tartományi bíróságokon?! Milyen lehet a helyzet a közigazgatásban, közvállalatokban stb.? Ennyi év alatt – Kovács Elvira „2007 közepétől a Szerb Képviselőházban parlamenti képviselő” – látott-e valaki is tőle bármilyen jelentést, esetleg beszámolót a vajdasági magyar közösség valós helyzetéről, jogainak érvényesítéséről?.

Hogy mennyire ismeri Kovács a nemzeti kisebbségek helyzetét, jól illusztrálja az alábbi 2023. június 19-ei, önmagát minősítő bejegyzése is:

???????? Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nyári ülésszakának első munkanapján Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere tette tiszteletét.

???? Kihasználva az alkalmat, miniszter urat arról kérdeztem, hogy hogyan lehet biztosítani azt, hogy a tagállamokban ne csökkenjenek a kisebbségi jogok és azokat ne csak egyéni, hanem kollektív jogokként éljék meg, biztosítva azokat

Fremond Árpádot, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) botcsinálta elnökét terheli a felelősség, hogy a testület olyan témában sem nyilatkozik, amely törvényileg az illetékességi körébe tartozik, mint például a hivatalos nyelv- és íráshasználat!

Ha a Véemeszes katona Fremond akarná és tudná a munkáját végezni, az MNT-nek most napirendre kellene tűzni az ET szakértői bizottságának jelentését és állást foglalni arról. Erre azonban képtelen, az általa vezetett testülettel együtt. Egyelőre azonban nem a magyar közösség jogainak érvényesítéséről, hanem a Belgrádtól Budapestig, Tónyától Baranyáig való utazgatásokról, juttatások, támogatások ígérgetéséről és a strasbourgi „szakmai kirándulásról” (pontosabban „városnézésről”) lett nevezetes.

Jellemző az is, hogy a délvidéki/vajdasági magyar nyelvű sajtó alig, vagy egyáltalán nem foglalkozott az itteni magyarság megmaradása szempontjából is rendkívül fontos Nyelvi Kartáról szóló jelentéssel.

A Délhír portál – az MTI írását parafrazálva – foglalkozott részletesebben a témával, de kommentárt nem fűzött hozzá.

A Vajdaság Ma „internetes újság” a Tanjug szerb (magán)hírügynökségre hivatkozva közölt két rövid bekezdéses (16 sorból álló) írást, ugyancsak megjegyzés nélkül.

Az MNT „alapította” Magyar Szó nevű pártújság nem tartotta szükségesnek, hogy foglalkozzon az itteni magyarság nyelvi jogairól is szóló ET-jelentéssel.

A tartományi és magyarországi forrásokból busásan eltartott Hét Nap újságírói sem érdemesítik szóra a jelentésnek a magyar nyelvi jogok érvényesüléséről szóló kitételeit.

Sajnos, a Szabad Magyar Szó nevű független hírportál sem szentelt írást a témának. Tartományi és egyéb támogatások híján nyilván nincs kapacitása ezzel is foglalkozni.

Ilyen állapotok között nem várható, hogy a jogaink érvényesítésében bármilyen előrelépés is történik!

A VMSZ folyamatosan elárulja a vajdasági magyar közösséget, most is ezt tette Kovács Elvira révén. A magyar nyelvű sajtó pedig biztosítja azt, hogy mindez ne derüljön ki. Pedig: ha mi magunk nem törődünk a jogainkkal, másoktól ne várjuk el!

 

2023. július 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább

A „temerini fiúk” esete

Esetüket a vajdasági magyar politikai érdekvédelem sem szereti (fel)emlegetni. (Kiváltképp amióta a tetőpontján táncol a történelmi >

Tovább

„Nincsenek nyitott kérdések”?

Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, >

Tovább

Az intézmények Véemeszes (le)uralása

Az MNT tagjai bizonyára arról sem értesültek, hogy az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére – a >

Tovább