2024. április 15. hétfő
Ma Anasztázia, Tas, Oktávia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”

Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”
Augusztus 31-én éjféltől érvényben van a szerb rendszámtáblákról szóló rendelet. (Fotó: N1)

Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor? A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad. Bozóki Antal:

Vesna Pešić szociológus az N1 Új Nap [Novi dan] c. regionális tájékoztatási műsorában azt mondta, „Koszovón adva vannak a legfontosabb intézmények, amelyek egy államot függetlenné tesznek”, és hogy „számára nevetséges, hogy a két fél most a rendszámtáblák körül veszekszik”.

Pešić úgy véli, „Szerbiának meg kell békülni azzal, hogy Koszovó el van veszve”. – Nincs mód Koszovó visszaszerzésére – értékelte. Szerinte „a legkevésbé fontos, hogy RKS vagy KM feliratú rendszámtáblák lesznek, hanem az hogy Koszovón hogyan élnek”.

A szociológus úgy látja, hogy a koszovói helyzet eléggé megváltozott, mert „az amerikaiak nagyon bekapcsolódtak”, Antony Blinken, az USA külügyminisztere is folyamatosan kíséri, hogy ott mi történik”. – A cél az orosz befolyás csökkentése a Balkánon. A probléma az, hogy Szerbia nem akar lemondani Koszovó északi részéről, mert itt szerb többségű lakosság él, és Szerbia nem mond le arról, hogy magához csatolja – tette hozzá Pešić.

Emlékeztetve arra, hogy korábban is voltak javaslatok Koszovó felosztására, azt mondta, „a legvalószínűbb, hogy ez nem fog megtörténni, de az északi rész valóban problémát jelent”.

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság 2008- február 17-én,  miután a belgrádi  kormánnyal és a koszovói albánokkal hónapokon át folytatott tárgyalások megbuktak, a területet de facto katonai ellenőrzése alatt tartó Amerikai Egyesült Államok  és az Európai Unió (EU) többségének támogatásával, valamint az EU képviselőivel egyeztetve, kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.  „Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.”

Koszovó függetlenségét eddig a 193 független ország közül 93 ismerte el. Magyarország kormánya – a „történelmi csúcson” lévő barátság ellenére – 2008. március 19-én ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, a 2034/2008 (III.19) sz. határozatában. Számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont Koszovót nem ismeri el független államként.

Az ENSZ közgyűlése a nemzetközi bírósághoz fordult, és tanácsadó véleményt kért a függetlenség kikiáltásáról szóló aktus jogszerűségéről.

A nemzetközi bíróság 2010. július 22-én kelt tanácsadó véleményében kifejtette, hogy „miközben nem vizsgálta, hogy a függetlenségi nyilatkozat alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, azaz érvényes és hatályos-e, valamint hogy Koszovó független állam-e, önmagában a nyilatkozat ténye nem sérti a nemzetközi jogot, mivel az azt kikiáltók nem mint az ideiglenes intézményrendszer részei, azaz nem mint koszovói parlament tették a nyilatkozatot, hanem mint magukat Koszovó népe képviselőinek tekintő magánszemélyek, ilyenformán a nemzetközi jog előírásai őket nem kötik”.

A nemzetközi bíróság véleménye új precedenst teremtett a nemzetközi jogban, amire hivatkozni lehet a népek függetlenedésre törekvésének folyamatában.

Az Európai Unió Koszovót „potenciális tagjelölt” államnak tekinti.

Az Európai Parlament (EP), a 2022. július 6-i állásfoglalásában (72. pont) a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)), megerősítette, hogy egyértelműen támogatja az Unió közreműködésével zajló párbeszédet Belgrád és Pristina között, és […] megismételte, hogy „a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország tovább tudjon haladni az uniós integráció felé […].

Az EP állásfoglalásából a „kölcsönös elismerés” szükségességét lehet kiolvasni, ami Koszóvónak, mint független állnak az elismerését jelentheti, ami nélkül nem tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be augusztus 27-én Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

– Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával – írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

Szeptember 1-jén a Szerbia és Koszovó közti közigazgatási átkelőhelyeken „jól látható helyen kifüggesztették azokat a táblákat, amelyek szerint a Pristina által kiállított személyazonosító igazolványok használatának engedélyezése kizárólag gyakorlati okokból történik, a szabad mozgás biztosítása érdekében, és ez nem értelmezhető Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének elismeréseként.”

– Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról, ennek értelmében Szerbia beleegyezett abba, hogy a koszovói okmányokkal rendelkezők esetében eltörli a dokumentumok ellenőrzését, Pristina pedig nem fogja ugyanezt bevezetni a szerb okmányokkal rendelkező polgárok esetében – írja a Vajdaság Ma hírportál.

Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor?

A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad.

 

2022. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább

SZEREPZAVARBAN

Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >

Tovább

Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat

Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >

Tovább

A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL

A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >

Tovább

Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni

Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >

Tovább

Deli Andor, a megtollasodott pártkatona

Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >

Tovább

Mindenütt átutazó

Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >

Tovább