2022. október 4. kedd
Ma Ferenc, Hajnalka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”

Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”
Augusztus 31-én éjféltől érvényben van a szerb rendszámtáblákról szóló rendelet. (Fotó: N1)

Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor? A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad. Bozóki Antal:

Vesna Pešić szociológus az N1 Új Nap [Novi dan] c. regionális tájékoztatási műsorában azt mondta, „Koszovón adva vannak a legfontosabb intézmények, amelyek egy államot függetlenné tesznek”, és hogy „számára nevetséges, hogy a két fél most a rendszámtáblák körül veszekszik”.

Pešić úgy véli, „Szerbiának meg kell békülni azzal, hogy Koszovó el van veszve”. – Nincs mód Koszovó visszaszerzésére – értékelte. Szerinte „a legkevésbé fontos, hogy RKS vagy KM feliratú rendszámtáblák lesznek, hanem az hogy Koszovón hogyan élnek”.

A szociológus úgy látja, hogy a koszovói helyzet eléggé megváltozott, mert „az amerikaiak nagyon bekapcsolódtak”, Antony Blinken, az USA külügyminisztere is folyamatosan kíséri, hogy ott mi történik”. – A cél az orosz befolyás csökkentése a Balkánon. A probléma az, hogy Szerbia nem akar lemondani Koszovó északi részéről, mert itt szerb többségű lakosság él, és Szerbia nem mond le arról, hogy magához csatolja – tette hozzá Pešić.

Emlékeztetve arra, hogy korábban is voltak javaslatok Koszovó felosztására, azt mondta, „a legvalószínűbb, hogy ez nem fog megtörténni, de az északi rész valóban problémát jelent”.

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság 2008- február 17-én,  miután a belgrádi  kormánnyal és a koszovói albánokkal hónapokon át folytatott tárgyalások megbuktak, a területet de facto katonai ellenőrzése alatt tartó Amerikai Egyesült Államok  és az Európai Unió (EU) többségének támogatásával, valamint az EU képviselőivel egyeztetve, kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.  „Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.”

Koszovó függetlenségét eddig a 193 független ország közül 93 ismerte el. Magyarország kormánya – a „történelmi csúcson” lévő barátság ellenére – 2008. március 19-én ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, a 2034/2008 (III.19) sz. határozatában. Számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont Koszovót nem ismeri el független államként.

Az ENSZ közgyűlése a nemzetközi bírósághoz fordult, és tanácsadó véleményt kért a függetlenség kikiáltásáról szóló aktus jogszerűségéről.

A nemzetközi bíróság 2010. július 22-én kelt tanácsadó véleményében kifejtette, hogy „miközben nem vizsgálta, hogy a függetlenségi nyilatkozat alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, azaz érvényes és hatályos-e, valamint hogy Koszovó független állam-e, önmagában a nyilatkozat ténye nem sérti a nemzetközi jogot, mivel az azt kikiáltók nem mint az ideiglenes intézményrendszer részei, azaz nem mint koszovói parlament tették a nyilatkozatot, hanem mint magukat Koszovó népe képviselőinek tekintő magánszemélyek, ilyenformán a nemzetközi jog előírásai őket nem kötik”.

A nemzetközi bíróság véleménye új precedenst teremtett a nemzetközi jogban, amire hivatkozni lehet a népek függetlenedésre törekvésének folyamatában.

Az Európai Unió Koszovót „potenciális tagjelölt” államnak tekinti.

Az Európai Parlament (EP), a 2022. július 6-i állásfoglalásában (72. pont) a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)), megerősítette, hogy egyértelműen támogatja az Unió közreműködésével zajló párbeszédet Belgrád és Pristina között, és […] megismételte, hogy „a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország tovább tudjon haladni az uniós integráció felé […].

Az EP állásfoglalásából a „kölcsönös elismerés” szükségességét lehet kiolvasni, ami Koszóvónak, mint független állnak az elismerését jelentheti, ami nélkül nem tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.

Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be augusztus 27-én Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

– Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával – írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.

Szeptember 1-jén a Szerbia és Koszovó közti közigazgatási átkelőhelyeken „jól látható helyen kifüggesztették azokat a táblákat, amelyek szerint a Pristina által kiállított személyazonosító igazolványok használatának engedélyezése kizárólag gyakorlati okokból történik, a szabad mozgás biztosítása érdekében, és ez nem értelmezhető Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének elismeréseként.”

– Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról, ennek értelmében Szerbia beleegyezett abba, hogy a koszovói okmányokkal rendelkezők esetében eltörli a dokumentumok ellenőrzését, Pristina pedig nem fogja ugyanezt bevezetni a szerb okmányokkal rendelkező polgárok esetében – írja a Vajdaság Ma hírportál.

Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor?

A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad.

 

2022. szeptember 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább

„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?

Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések >

Tovább