Ma Emánuel, Emánuéla, Larissza, Árpád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Pešić: „Nincs mód Koszovó visszaszerzésére”
Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról
Bozóki Antal
Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor? A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad. Bozóki Antal:
Vesna Pešić szociológus az N1 Új Nap [Novi dan] c. regionális tájékoztatási műsorában azt mondta, „Koszovón adva vannak a legfontosabb intézmények, amelyek egy államot függetlenné tesznek”, és hogy „számára nevetséges, hogy a két fél most a rendszámtáblák körül veszekszik”.
Pešić úgy véli, „Szerbiának meg kell békülni azzal, hogy Koszovó el van veszve”. – Nincs mód Koszovó visszaszerzésére – értékelte. Szerinte „a legkevésbé fontos, hogy RKS vagy KM feliratú rendszámtáblák lesznek, hanem az hogy Koszovón hogyan élnek”.
A szociológus úgy látja, hogy a koszovói helyzet eléggé megváltozott, mert „az amerikaiak nagyon bekapcsolódtak”, Antony Blinken, az USA külügyminisztere is folyamatosan kíséri, hogy ott mi történik”. – A cél az orosz befolyás csökkentése a Balkánon. A probléma az, hogy Szerbia nem akar lemondani Koszovó északi részéről, mert itt szerb többségű lakosság él, és Szerbia nem mond le arról, hogy magához csatolja – tette hozzá Pešić.
Emlékeztetve arra, hogy korábban is voltak javaslatok Koszovó felosztására, azt mondta, „a legvalószínűbb, hogy ez nem fog megtörténni, de az északi rész valóban problémát jelent”.
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság 2008- február 17-én, miután a belgrádi kormánnyal és a koszovói albánokkal hónapokon át folytatott tárgyalások megbuktak, a területet de facto katonai ellenőrzése alatt tartó Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió (EU) többségének támogatásával, valamint az EU képviselőivel egyeztetve, kikiáltotta függetlenségét Szerbiától. „Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.”
Koszovó függetlenségét eddig a 193 független ország közül 93 ismerte el. Magyarország kormánya – a „történelmi csúcson” lévő barátság ellenére – 2008. március 19-én ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, a 2034/2008 (III.19) sz. határozatában. Számos más ország, köztük Oroszország és Kína viszont Koszovót nem ismeri el független államként.
Az ENSZ közgyűlése a nemzetközi bírósághoz fordult, és tanácsadó véleményt kért a függetlenség kikiáltásáról szóló aktus jogszerűségéről.
A nemzetközi bíróság 2010. július 22-én kelt tanácsadó véleményében kifejtette, hogy „miközben nem vizsgálta, hogy a függetlenségi nyilatkozat alkalmas-e a célzott joghatás kiváltására, azaz érvényes és hatályos-e, valamint hogy Koszovó független állam-e, önmagában a nyilatkozat ténye nem sérti a nemzetközi jogot, mivel az azt kikiáltók nem mint az ideiglenes intézményrendszer részei, azaz nem mint koszovói parlament tették a nyilatkozatot, hanem mint magukat Koszovó népe képviselőinek tekintő magánszemélyek, ilyenformán a nemzetközi jog előírásai őket nem kötik”.
A nemzetközi bíróság véleménye új precedenst teremtett a nemzetközi jogban, amire hivatkozni lehet a népek függetlenedésre törekvésének folyamatában.
Az Európai Unió Koszovót „potenciális tagjelölt” államnak tekinti.
Az Európai Parlament (EP), a 2022. július 6-i állásfoglalásában (72. pont) a Bizottság Szerbiáról szóló, 2021. évi jelentéséről (2021/2249(INI)), megerősítette, hogy egyértelműen támogatja az Unió közreműködésével zajló párbeszédet Belgrád és Pristina között, és […] megismételte, hogy „a szerb és a koszovói hatóságoknak konstruktív szerepet kell vállalniuk a kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű, átfogó normalizációs megállapodás létrejöttében, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a két ország tovább tudjon haladni az uniós integráció felé […].
Az EP állásfoglalásából a „kölcsönös elismerés” szükségességét lehet kiolvasni, ami Koszóvónak, mint független állnak az elismerését jelentheti, ami nélkül nem tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott a határukon történő átkelés körüli vitában – jelentette be augusztus 27-én Josep Borrell, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
– Megvan a megegyezés. A koszovói szerbek és minden más állampolgár ezentúl szabadon utazhat Szerbia és Koszovó között személyazonosító okmányával – írta Borrell a Twitteren, hozzátéve, hogy a felek között közvetítő Európai Unió garanciákat kapott Albin Kurti koszovói miniszterelnöktől ennek a megállapodásnak a betartására.
Szeptember 1-jén a Szerbia és Koszovó közti közigazgatási átkelőhelyeken „jól látható helyen kifüggesztették azokat a táblákat, amelyek szerint a Pristina által kiállított személyazonosító igazolványok használatának engedélyezése kizárólag gyakorlati okokból történik, a szabad mozgás biztosítása érdekében, és ez nem értelmezhető Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségének elismeréseként.”
– Belgrád és Pristina megállapodott a személyi okmányokról, ennek értelmében Szerbia beleegyezett abba, hogy a koszovói okmányokkal rendelkezők esetében eltörli a dokumentumok ellenőrzését, Pristina pedig nem fogja ugyanezt bevezetni a szerb okmányokkal rendelkező polgárok esetében – írja a Vajdaság Ma hírportál.
Szerbia a tájékoztatási táblák kifüggesztésével hirdeti, hogy a koszovói okmányok elismerése (még) nem jelenti az egykori („déli”) tartomány független államként való elismerését (is). Az események azonban abba az irányba haladnak. Kérdés azonban, hogy erre sor kerül-e és mikor?
A szerbeknek ez a téma olyan fájdalmas, mint a magyaroknak Trianon. Aki Koszovó elismeréséről beszél azt a szerbek többsége (nemzet)árulónak tartja. Amíg azonban ez nem történik meg, amíg nem kerül sor a szerb és az albán/az albán és a szerb nép kölcsönös megbékélésére, Koszovó a Balkán neuralgikus, lehetséges háborús veszélyforrása marad.
Következő cikk: Meghátrál a kormány a farkasok előtt?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >