Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Tusványos 2022: Kovács is mondott valamit
A magyar autonómiáról, ami nem az
Bozóki Antal
Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem az, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség autonómiájáról el kellett volna mondani. Felületesen, hamisan és szakszerűtlenül tájékoztatta a magyar autonómiáról a jelenlévőket! Ezért szükségtelen és értelmetlen volt Erdélybe utazni! Vagy a megjelenési kényszer és a napidíj késztette? Bozóki Antal:
Aki folyvást „valahová följebb” törekszik, annak
számolnia kell azzal, hogy egy napon elszédül.
Milan Kundera
Kovács Elvira, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) (egyik) alelnöke, a szerbiai parlament (ugyancsak egyik) alelnöke is részt vett a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen az Európa közönye és az önrendelkezés című július 22-ei beszélgetésen, amelyen „a határon túli magyar közösségek helyzetét elemezték”.
A VMSZ üdvöskéjének – akit önhibáján kívül – második alkalommal tettek meg a szerb parlament alelnökének, az a (párt)feladat jutott, hogy hogy a délvidéki/vajdasági magyar önkormányzatról beszéljen.
– A Vajdasági Magyar Szövetség csaknem harminc éve politizál, mindig azért harcolt, hogy a kisebbségek politikai részvétele erősödjön Szerbiában, önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten is: kisebbségi pártként, az anyaország segítségével azon dolgozhat, hogy fontos jogokat ültessen be a szerbiai jogrendszerbe, illetve azok alkalmazását az országtól számon kérje – is közölte Kovács a hallgatósággal, a Magyar Szó nevű pártlap tudósítása szerint.
A legnagyobb áttörés a kisebbségi politikai jogvédelemben a 2007. évi parlamenti választások előtt történt, ugyanis Szerbiában módosították a választási törvényt, és a kisebbségi pártok számára lehetővé tették, hogy önállóan vegyenek részt a választáson – számolt be Kovács Elvira. – Amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik – tette hozzá.
– Politikai erőnk abban mutatkozik meg, hogy hányan vagyunk Belgrádban vagy Újvidéken a döntéshozásban. A kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte. 2009-ben sikerült olyan helyzetbe jutni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt elfogadja a szerbiai parlament. A magyarok számbelileg a legnagyobb nemzeti kisebbség az országban, a 2011-es népszámlálás során 250 ezer körül volt a számunk. A választói névjegyzékre legalább a felének fel kellett iratkoznia, ami nem kis munkát jelentett. Azért fontosak ezek a tanácsok, mert a kisebbségi autonómia megtestesítői, és önazonosság szempontjából a legfontosabb kérdésekben – oktatás, kultúra, tájékoztatás, hivatalos nyelvhasználat – saját hatáskörrel rendelkeznek. Ahhoz, hogy ez mind működni tudjon, nekünk Belgrádban folyamatosan arra kell figyelnünk, hogy az alkotmányos és jogi háttér alkalmazása rendben legyen – magyarázta.
Szerbia jelenleg sokkal fejlettebb, mint Románia és Bulgária volt, amikor felvették az EU-ba. A jogállamiság az alapok alapja az Unión belül, ezért Szerbiának külön akciótervet kellett elkészítenie a kisebbségi jogokra vonatkozóan. Nagy szó, hogy egy számbelileg kis párt, mint a VMSZ, eljutott odáig, hogy államtitkári és parlamenti szinten segítse az ország előrehaladását – értékelte Kovács. Elmondta, hogy pártja öt mandátumot szerzett áprilisban, ez elég az önálló frakcióhoz, s reményeik szerint hét minisztériumban lesznek jelen, azokon a területeken, amelyek létfontosságúak a vajdasági magyarság számára, mint például az egészségügy, mezőgazdaság, pénzügy – olvasható a romantikus Autonómiaharcok rögös útjain című írásban. Alcímnek „a törvényes előírások önmagukban még nem szavatolják a kisebbségi jogok megvalósítását” jól ismert, de semmitmondó frázist adta.
Kovács mondatainak részletesebb/alaposabb elemzéséből gyorsan kitűnne, hogy üres, semmitmondó, jól ismert politikai közhelyekkel teli, a téma lényegét megkerülő, felkészületlen politikusi felszólalásról van szó. Még mindig 250 ezer magyart emleget a Vajdaságban, miközben ez a szám jelentősen megcsappant, a külföldre távozások által, éppen a pártja (és az általa) képviselt politika miatt (is).
Mit jelent például az, hogy „amikor Szerbiát osztályozzák, azt szokták mondani, a jogi keret teljesen rendben van, az alkotmány elismeri nemcsak az egyéni, de a kollektív jogokat is, az alkalmazás viszont olykor akadozik”? Közben a jogok alkalmazásának számonkérése az országtól is rendre elmarad!
Köztudott, hogy a VMSZ a Vučić és Pásztor duó személyes egyezkedésének eredményeként vesz részt a hatalomban, mint ahogy Kovács is annak alapján lett a szerb parlament fikusz alelnöke.
Ennek előfeltétele volt, persze, hogy a VMSZ mindenben és feltétel nélkül – lemondva a magyar közösség kollektív és tagjai egyéni jogainak védelméről is – támogatja a szerb elnök nacionalista és retrográd politikáját, a nemzeti kisebbségi kirakatpolitikát! A VMSZ-nek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a hivatalos „nem konfrontálódunk – együttműködünk” politikája alapján.
A megélhetési politikus szerint „a kulturális autonómia kivívásának legjobb példája a nemzeti tanácsok létrejötte”. Szakmai körökben azonban köztudott, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) létesítése még nem autonómia. „Igaz, annak idején, 2006-ban a szerb alkotmányba névleg bekerült a kollektív kisebbségi jogok intézménye, de a törvényhozónak esze ágában sem volt ezt a valóban fontos lehetőséget kisebbségi autonómiában kiteljesíteni. Sem az MNT, sem a többi nemzeti tanács nem felel meg a magyar, illetve a többi kisebbségi autonómia általános ismérveinek. Emlékezetes, hogy annak idején a nemzeti tanácsokról szóló törvény meghozatala után (még – B.A.) Várady Tibor akadémikus (is – B.A.), amikor a nemzeti tanácsok jogi természetéről kérdezték, kimondta, ez nem autonómia.”
Mindegyik vajdasági magyar pártnak – a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is – van, pontosabban volt elképzelése a nemzeti autonómiáról, de létezik egy közös autonómiakoncepció is, amelyet ezek a pártok (Magyar Koalíció néven) hosszas egyeztetés után 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak. A kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is.
A magyar pártok között már huzamosabb ideje – pontosabban Pásztor István elnökösködése óta – semmilyen együttműködés nincsen a „közös autonómiakoncepció” megvalósításával kapcsolatban.
A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Magyar Egység Párt választási programja – 2016–2020 az autonómiáról mindössze az alábbi bekezdést tartalmazza:
„Kisebbségi magyar közösségünk önazonosságának, fejlődésének és fennmaradásának legfontosabb közjogi biztosítékát az autonómiában látjuk, ezért célunk, hogy Szerbia EU-csatlakozási folyamatában, valamint az állami szervekkel folytatott demokratikus dialógus során nemzetközileg szavatolt alkotmányos és közjogi kereteket teremtsünk a vajdasági magyarság személyi elvű (perszonális) autonómiája érdekében.” Ezen a téren azonban éppen semmilyen előrelépés nem történt!
– Sajnos, Vajdaság autonómiája és a nemzeti tanácsokon keresztül megvalósuló kulturális autonómia ügye is vesztésre áll. Az Alkotmánybíróság sorozatos döntései jelentősen megnyirbálták az autonóm jogosítványokat. Érvekkel, szakszerűen, kitartóan és határozottan fogunk fellépni annak érdekében, hogy az autonómia ügye ne degradálódjon tovább. Sajnos a magyar politikai vezetők az elmúlt három évben csendben és passzívan szemlélték az autonómia fokozatos leépítését, miközben kulcspozíciókat töltöttek be – írja a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom (MM) 2016. évi köztársasági és tartományi választási programja.
A helyzet az óta egy szemernyit sem változott. Talán inkább rosszabbodott: jelenleg a közéletben a nemzeti kisebbségi autonómia említésre sem kerül. A VMSZ – amelyiknek Kovács az egyik alelnöke! – teljesen lemondott a magyar önkormányzatért folytatott küzdelemről, az „autonómiaharcról”.
A párt Értetek, veletek, mindannyiunkért! c. 2022-2026. évi választási programjában a magyar önkormányzatról egy árva szó, de még az önkormányzat kifejezés sem található!
– A következő alkotmánymódosítás folyamatában azért szállunk síkra, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait szabályozó törvények sarkalatos törvények legyenek, és hogy még pontosabban meghatározzák a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak helyét a jogi és a politikai rendszeren belül – írja semmitmondóan a programban. Hol van itt a magyar autonómia, az önkormányzat? Kovács ezt miért nem magyarázta meg Tusványoson?
Az MNT – Hajnal Jenő nyolc évnyi szakszerűtlen irányítása alatt – a VMSZ politikájának végrehajtója/meghosszabbított kezeként, a magyar közösség helyzetének és fejlődésének alapvető problémáit megkerülő, csupán adminisztratív kérdésekkel, magyarországi pénzek elosztásával/leosztásával, az oktatási és tájékoztatási „káderek” párt alapon való kinevezésével foglalkozó testületre degradálódott. (Ne adj Isten, hogy októberben újraválasszák!)
Tusványoson, tehát, Kovács is mondott valamit, csak nem az, amit egy felelős vezetőnek a magyar közösség autonómiájáról el kellett volna mondani. Felületesen, hamisan és szakszerűtlenül tájékoztatta a magyar autonómiáról a jelenlévőket! Ezért szükségtelen és értelmetlen volt Erdélybe utazni! Vagy a megjelenési kényszer és a napidíj késztette?
Következő cikk: Vučić ezúttal békülékeny volt
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >
Događa li se čudo u Mađarskoj?
Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >
Hatalomváltás előtti forrongások
Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >