2022. május 19. csütörtök
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Szerbia és a demokrácia

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Szerbia és a demokrácia

Lovas tevékenységének nem csak árnyoldalai vannak, például a Kosztolányi Dezső Színház működésének biztosítása az ő érdeme, ahogyan a Forum Kiadó élén lévő Virág Gábor és a Híd folyóirat támogatása is. Komoly gond viszont, hogy „Lovas sok szempontból cenzorként is működteti önmagát”. Megemlíti például a Híd folyóirat irodalmi díjának kiosztása körüli friss esetet, amikor magyarázat nélkül cserélte le a döntnököket, majd az újak éppen neki ítélték az elismerést, az Amikor az Isten hasba rúg című regényéért. „Aki mukkanni mer, kockáztat” – fogalmaz Orcsik Roland. Bozóki Antal:

Január 31.

Szerbiai és a demokrácia

 

– A polgárok úgy vélik, hogy Szerbiának kell a demokrácia, de most felvilágosult diktátorra van nagyobb szüksége – aki elkötelezett és felelős, és aki a rossz helyzetet meg tudja oldani a polgárok javára – ezt mutatják a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ (BCBP) „Szerbiában nincsen demokrácia, de nem is kívánatos” című kutatás eredményei, közölte a FoNet.

A BCBP elemzése azt mutatja, hogy a polgároknak csak 10 százaléka szerint van demokrácia Szerbiában, a többiek úgy vélik, hogy nincsen, illetve hogy van, de valamilyen hibrid rendszerben élünk.

A moderátor kérdésére, hogy a polgárok miért keresnek valamilyen „új Vučićot”, amikor itt van a régi, akiben a BCBP kutatásában részt vevő polgárok 49 százaléka hisz, a kutatók azt válaszolták, a polgárok felfogták, hogy a jelenlegi helyzetből való kiút nagyon nehéz, belefáradtak a tiltakozásokba, és hogy valaki, akit ők választottak fejezze be a változásokat.

A kutatás szerint, a megkérdezettek több mint 60 százaléka úgy tartja, hogy az erőszak elfogadható, amikor a családjuk biztonságának megvédéséről, és több mint 50 százaléka, amikor a hagyományos értékek, az életmód és a „nép védelméről” van szó.

A kutatás azt is megmutatta, hogy a polgároknak csak 30 százaléka vett részt az aktivista tevékenységekben.

A BCBP kutatásában részt vevő polgárok legnagyobb bizalmát az olyan intézmények élvezik, mint az egészségügyi rendszer, a tűzoltó szolgálatok, a katonaság és a Szerb Pravoszláv Egyház – írja a Danas c. belgrádi napilap.

 

Február 1.

„Problémák a történelmi emlékezettel”

 

Aleksandar Kraus, a Szerbiai Antifasiszta Szövetség [Savez antifašista Srbije] elnöke, annak kapcsán, hogy Szeghegyen [Lovćenac] a második világháborúban elhunyt harcosok emlékművének „közvetlen közelében építkezési munkálatok kezdődtek ismeretlen célból, de a meglévő környezeti egység megrontása következményével”, és hogy Prijepoljen a Boško Buha emlékközpont „már régen nincsen funkcióban”, a Danas nevű belgrádi napilapban arról is ír, hogy „Újvidéken, a Duna parton, a szörnyű újvidéki razzia helyén, a meglévő emlékmű mellé bizonyos korrekciót terveznek”.

– Kezdeményezés történt ugyanis, hogy ott most az ártatlan áldozatoknak is emléket emeljenek. A probléma akkor keletkezett, amikor megállapítást nyert, hogy az ártatlan áldozatok nevei között Horthy fasisztáihoz tartozó nevek is vannak, valójában a razziában tevékeny részesek is.

A Szerbiai Antifasiszta Szövetségben régóta figyelmeztetünk, felhívjuk a közvélemény figyelmét, figyelmeztetünk, amikor ilyen jelenségekről van szó. Számunkra nincsen dilemma, hogy mindhárom esetben miről van szó. Habár az említett esetek kinézésre teljesen különböznek, mégis világosan azt mutatják, nem csak hogy a történelem revíziója van tetten, de ez a revízió, most már teljesen lemeztelenítve, azon erők, most már nem is csúszó megerősítése irányába történik, amelyek a második világháború idején a legyőzött náci-fasiszta és a kollaboráns erők oldalán voltak. A nyilvánosság, de különösen a fiatal nemzedékeknek tudniuk kell az igazságot mindarról, ami ebben a térségben történt a második világháború idején – írja Kraus, közli a Danas.

Kraus elnök írásából arra lehet következtetni, hogy az újvidéki Duna parton az 1942-es újvidéki razzia emlékére készült Család nevet viselő emlékmű „korrekcióját” tervezik.

Lehetséges, hogy ez egy új elképzelés, mivel a nyilvánosság eddig csak a Vajdasági „Magyar” Szövetség által javasolt és a városi képviselő testület által még 2016-ban jóváhagyott, az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékművének felállításáról értesült.

A 164 négyzetméteres műemlékkomplexumot az Ivo Andrić és az 1300 tizedes utca sarkán található zöldterületen, illetve a folyami tengerészeti laktanya és a Lidl kereskedelmi lánc leendő épülete közötti területen kerülne sor. Jóval távolabb a Család nevű emlékműtől.

– A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki szervezetének nevében, Vicsek Annamária közleményben cáfolta, hogy a tervezett emlékhelyen magyar nevek is szerepelnének majd – közölte a Délhír.

– Az újvidéki magyarság az 1990-es évektől nem a Limán és a Telep városrész közötti parkban tartotta az 1944-45-ös megemlékezéseit, hanem magánemberek, illetve a történelmi Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), majd a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) szervezésében, a Futaki úti temetőben, a katonasírok és a lefejezett turul szobornál. Sőt, erre a helyre Magyarország egyik legismertebb építész tervezője, Makovecz Imre sok éve megálmodott és (meg)tervezett egy emléktornyot – írja a portál.

„A VMSZ-t azonban ez nem érdekelte”, ők egy se nem magyar, se nem Makovecz „műemlékkomplexumot” támogatnak, amelynek a közepén – a tervek szerint – egy „földbegyökerezett amorf turul” szobor lesz.

Még ezt a megoldást is „támadta” a Szabadság és Igazság Pártja (SSP). Az Október 23. Antifasiszta Front (AF23X) nevű szervezet pedig „több olyan személy nevét is nyilvánosságra hozta, akik bizonyítottan háborús bűnösök”, majd „kérvényezte „az építési folyamatok megszakítását, amíg pontosan meg nem határozzák, hogy kiknek a tiszteletére is készül ez az emlékmű”.

Állítanak-e egyáltalán és ha igen, mikor emlékművet az 1944/45-ben ártatlanul kivégzett magyaroknak Újvidéken?

 

Február 1.

„Tűr, tilt, támogat?”

 

Az Autonómia portálon, A vajdasági magyar irodalom halott – vagy csak tetteti magát? című, 2022. január 29-ei online kerekasztal-beszélgetés után két nappal a Magyar Narancs közölte Markó Anita „Ha nem is boldogan” című alapos és terjedelmes írását a vajdasági magyar irodalomról, könyvkiadásról.

Így, rövid idő alatt – a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” médiazárlat ellenére – két helyről is értesülhettünk, hogyan folyik a szellemi éltünk tönkretétele, úgymond „lovasítása”.

A Magyar Narancs cikkének „Tűr, tilt, támogat?” című részéből új részletet is megtudhatunk – egyebek mellet – Lovas Ildikó tevékenységével és a 2020. évi Híd Irodalmi Díjjal odaítélésével kapcsolatosan:

– A vajdasági kulturális élet egyik kulcsfigurája Lovas Ildikó. Lovas komoly sikerekkel induló irodalmi pályát tudhat maga mögött. (A spanyol menyasszonyt kiváló regényként tartják számon), mostanra azonban az írót háttérbe szorította a kultúrpolitikus. Előbb a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) tagjaként az MNT művelődési tanácsosa lett, 2017-től pedig a magyar kormány támogatásával létrehozott Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K) vezetője. Ő Pásztor István VMSZ-elnök élettársa, s bár formális politikai pozíciót nem tölt be, kulcsszerepét a kulturális élet szervezésében, az intézmények vezetőinek, a főszerkesztők kinevezésében, folyóiratok működtetésében sokan tényként kezelik. Pressburger Csaba úgy látja, a VM4K programjaira nemigen férnek be a nyitottan gondolkodók, ellenzékiek, vagy bárki, aki a Fideszt és a VMSZ-t kritizálná. „Az irodalmi élet működését lehetővé tevő helyek közül alig marad olyan, ami nem a párt fennhatósága alatt áll – teszi hozzá. Orcsik Roland hozzáfűzi, hogy Lovas tevékenységének nem csak árnyoldalai vannak, például a Kosztolányi Dezső Színház működésének biztosítása az ő érdeme, ahogyan a Forum Kiadó élén lévő Virág Gábor és a Híd folyóirat támogatása is. Komoly gond viszont, hogy „Lovas sok szempontból cenzorként is működteti önmagát”. Megemlíti például a Híd folyóirat irodalmi díjának kiosztása körüli friss esetet, amikor magyarázat nélkül cserélte le a döntnököket, majd az újak éppen neki ítélték az elismerést, az Amikor az Isten hasba rúg című regényéért. „Aki mukkanni mer, kockáztat” – fogalmaz Orcsik Roland – közli a Magyar Narancs.

Lovas Ildikó könyvének adaptációja alapján éppen a Kosztolányi Dezső Színház – amely „működésének biztosítása az ő érdeme” –, az Újvidéki Színházzal közös előadást készített, amit (az Újvidéki Színház „játékrendje” – szerint) 2021. december 30-án mutattak be. „A Csáth Géza életével foglalkozó előadás az Újvidék – Európa Kulturális Fővárosa 2022 programsorozat részét képezi.”

Az előadás rendezője (bizonyára véletlenül) az az Urbán András, akinek a jelölését az országos Kulturális Nemzeti Tanácsba a Vajdasági „Magyar” Szövetség – Ökrész Rozália ugyancsak véemeszes képviselő által 2021. november 26-án – támogatta a szerb parlamentben.

Érthető. Aki sikeres, az sikeres. A sikert pedig megállítani nem lehet!

 

2022. február 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A kígyóbőr táska és a DB

Ekkor jött a „rossz rendőr” duma, hogy maga egy magas posztot tölt be (főszerkesztő voltam az >

Tovább

Az enyhüléstől az elhűlésig

Irány egy mélyített tér egyik szegletében levő nagy önkiszolgáló bolt. Illedelmesen megkérdeztem a kasszást, hogy van-e >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább

Újvidékre kéne menni

Persze mai szerény nézetem szerint a belpolitikai újságírás az Újságírás, csakhogy abban az időben számomra érthetetlen >

Tovább

Újvidék – primo tempo

A nyári szünet megszülte az első lépésemet az újságírás felé. Már pontosan nem emlékszem, hogy kitől >

Tovább

Az első félidő

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a >

Tovább

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább