Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Lovasítás” (3.)
Egy téves ideológia terjeszkedése – a szellemi életünk tönkretétele!
Bozóki Antal
Az „alákérdezős politikusi interjúk királynőjének” is nevezett Varjú, a történtek ellenére, már csaknem tíz éve főszerkesztője a lapnak. Ez alatt az idő alatt „Lovas Ildikó pártjának (a véemesznek – B.A.) szócsövévé” silányították. A vasárnapi számában az író-műfordítónak (a Terasz nevű oldalon) állandó rovata is van. Egyesek véleménye szerint, „tandemben” szerkesztheti(k) a lapot. Ideje lenne nyilvánosságra hozni, hogy akkor Lovas Ildikó hol van munkaviszonyban, a VMSZ Elnökségében, az MNT-ben, a VM4K-ban, a Magyar Szóban? Vagy mindezeknél? Nincs egy MNT tanácsnok se, aki ezt a kérdést az ülésen felvetné? Bozóki Antal:
A véemeszes MNT „alapította” és a közszolgálatú magyar nyelvű sajtó állapota katasztrofálisnak is nevezhető.
Ezekben naponta sértik meg nem csak az újságírói szakma szabályait és erkölcsi kódexét, de a szerb alkotmány rendelkezését is, miszerint „mindenkit megillet a közérdekű kérdésekről való hiteles, átfogó és kellő időben történő tájékoztatásra való jog”, amit a tömegtájékoztatási eszközök „kötelesek tiszteletben tartani” (51. szakasz).
Ez a sajtó egyszerűen nem tájékoztat azokról a szerbiai és délvidéki/vajdasági eseményekről, amelyekben bármilyen bírálat vagy kritika fogalmazódik meg a jelenlegi hatalom számlájára, amelynek a VMSZ is a részese.
A vajdasági ellenzéki magyar szervezetek tevékenységével kapcsolatos események a nyomtatott sajtóban még csak közlemény formájában sem jutnak el a magyar közösség tagjaihoz.
Ennek az lett az eredménye, hogy az itteni magyarok az internetről vagy a szerb nyelvű sajtóból értesülhetnek arról, hogy valójában mi is történik körülöttük. Ez alól kivételt képez a Vajdasági RTV némelyik esti híradója és néha a Napjaik c. műsor, attól függően, hogy éppen ki a szerkesztő, illetve a műsorvezető.
Az MNT 2011. június 23-ai ülésén – az akkor még véemeszes Korhecz Tamás elnökletével –, „több mint négyórás vita után” leváltották Pressburger Csabát, a Magyar Szó főszerkesztőjét.
– Az MNT ülésének kezdetén mintegy ötvenen – köztük a lap dolgozói és Tolnai Ottó Kossuth-díjas író – demonstráltak a Magyar Ház előtt. Az újságírók mécseseket gyújtottak és kifüggesztették az 1848-as 12 pont egy példányát, rajta kiemelve az első, a sajtószabadságra vonatkozó passzust. A Magyar Szó főszerkesztőjének leváltására irányuló kezdeményezést bírálta a Szerbiai Újságírók Független Egyesülete (NUNS) és a vajdasági magyar újságírók érdekvédelmi szervezete is, mert úgy látják, hogy politikai okokból távolítják el Pressburger Csabát a vajdasági magyar lap éléről – közölte akkor az MTI.
Egyetlen napilapunk megbízott főszerkesztőjének a testület – még azon az ülésen – Varjú Mártát nevezte ki, akit 2012. szeptember 27-én választottak meg „szokványos módon”, négyéves mandátummal, majd 2016. szeptember 27-én és 2020. szeptember 18-án újraválasztották. Csakúgy, mint a temerini Ökrész Rozáliát a Magyar Szó Kft. igazgatóját.
– Az említett posztokra Varjún és Ökrészen kívül senki más nem adta be a pályázatát – írta a Szabad Magyar Szó. De minek is pályázott volna valaki, kár lett volna a bélyegért. Ez már döntött ügy volt!
– Ökrész Rozália 2012-ben (szeptember 27-én – B.A.) került a Magyar Szó élére, s azóta ő az igazgatója a cégnek. Az ő ideje alatt távolították el vagy mondtak fel önként azok a munkavállalók, akik nem értettek egyet a lap szerkesztéspolitikájával, amely Varjú Márta főszerkesztői posztra történő érkezésével abban merült ki, hogy a VMSZ-ről egyetlen kritikai hang se jelenhet meg, a párt politikusaival hímes tojásként bántak és bánnak a magukat újságírónak tartó személyek – írta az internetes portál annak kapcsán, hogy Ökrész 2020. december 1-jével a VMSZ köztársasági képviselője (is) lett. Talán azért, hogy nagyobb legyen a nyugdíja?
Az „oklevesles közgazdász” Ökrész (1957) életrajzát – valamilyen oknál fogva – nem találni sem a VMSZ, de a szerb parlament hivatalos honlapján sem, ami enyhén szólva furcsa.
A vállalat élére a „tartományi közigazgatásból” került, ahol Pásztor István is dolgozott. Ismereteim szerint, korábban köze nem volt az újságíráshoz, de a nyomdászathoz sem.
Varjú és Ökrész irányítása alatt a Magyar Szó Kft. óriási átszervezésen esett át, ami a szerkesztőséget érintette a legjobban. Szerkesztőket váltottak le, „kiváló újságírók kerültek az utcára”, vagy maguk hagyták ott a szerkesztőséget, amely úgyszólván „megtizedelődött”.
A Kilátó című irodalmi rovat szerkesztőjét – ugyancsak József Attila-díjas költőt, írót – például azért menesztették, mások szerint „Varjú Márta kirúgta”, mert közölte az egyik irodalomtörténész „negatív kritikáját a VMSZ főnökasszony (Lovas Ildikó) könyvéről” és „egy hasonló hangnemű jegyzetet”, az egyik (időközben elhunyt) egyetemi tanárról, íróról, „aki kedvenc időtöltéseként halálra szokta dicsérni az érinthetetlen Lovast”.
Ilyen tisztogatás volt az ugyancsak MNT által „alapított” Hét Napban is.
Akárcsak „a vajdasági magyar könyvkiadást”, a Magyar Szó és a Hét Nap Lapkiadó Kft-t is „alapvetően a szerb és a magyar állami támogatás tartja felszínen”.
Matuska Márton, a Magyar Szó neves újságírója és az 1944/45-ös vérengzések kutatója már 2015. január 12-én „(panasz)levéllel fordult a Magyar Nemzeti Tanács elnökéhez, a Tanács egyes tagjaihoz, valamint az MNT Tájékoztatási Bizottságához, azzal a kéréssel, hogy vizsgálja meg az állítást, amely szerint a Magyar Szó cenzúrázza a kéziratokat”.
– Sajnálatos, hogy ma, amikor nincsenek házi belügyesek, a Magyar Szó mégis csupán egy pártnak a szolgálatában áll. Ez viszont már a mi dolgunk, nem egy belgrádi belügyminiszter, vagy titkosrendőrség rendelte ezt el, másként is csinálhatnánk, másként kellene csinálnunk. Csakugyan – írta akkor Matuska.
„A vajdmagyar médiavalóság körültekintő leírását” a Magyar Szó 14 újságírójának 2016. június 8-ai Vádirat című levele foglalta össze. Ebben, egyebek mellett, az áll, hogy „politikai retorzió okán a közszolgálati napilap vezetősége sárba tiporja mind a sajtószabadságot, mind az újságírók önbecsülését, jogait és egzisztenciáját”. Azóta a helyzet csak rosszabbodott.
Az „alákérdezős politikusi interjúk királynőjének” is nevezett Varjú, a történtek ellenére, már csaknem tíz éve főszerkesztője a lapnak. Ez alatt az idő alatt „Lovas Ildikó pártjának (a véemesznek – B.A.) szócsövévé” silányították. A vasárnapi számában az író-műfordítónak (a Terasz nevű oldalon) állandó rovata is van. Egyesek véleménye szerint, „tandemben” szerkesztheti(k) a lapot.
Ideje lenne nyilvánosságra hozni, hogy akkor Lovas Ildikó hol van munkaviszonyban, a VMSZ Elnökségében, az MNT-ben, a VM4K-ban, a Magyar Szóban? Vagy mindezeknél? Nincs egy MNT tanácsnok se, aki ezt a kérdést az ülésen felvetné?
A nyilvánosság, a közvélemény általában – a sajtó állapota miatt is – egyáltalán nem, illetve részben, vagy csak utólag értesül az eseményekről, többnyire ennek vagy annak a „hallgatni kényszerülő” értelmiséginek, írónak, újságírónak, színésznek, tanárnak – a szakmából vagy éppen (családostól való) külföldre távozása kapcsán.
Az Autonómia portálon, A vajdasági magyar irodalom halott – vagy csak tetteti magát? című, 2022. január 29-ei online kerekasztal-beszélgetés egyik kommentárjában még „Lovas-Pásztor-féle biopolitikai terrort, azaz egzisztenciális zsarolást” is említenek.
Mindez nagyban hozzájárul(t) nem csak a délvidéki/vajdasági magyar művelődési és szellemi élet elszegényítéséhez/elszegényedéshez, tönkretételéhez, „szétveréséhez”, illetve „lovasításhoz”, de sokaknál „a távozás gondolatának formálódásához” is.
A kerekasztal-beszélgetés során, Orcsik Roland, író, költő, az irodalomra való politikai ráhatás kapcsán, hangoztatta, „ha a támogató, a politika túl közel kerül az irodalomhoz, akkor ellehetetleníti a levegőt. Minél inkább engedné a nyilvános kommunikációt, annál gazdagabbá teszi azt, amit képvisel. Ennek a korlátozása, központosítása, nehezíti mindezt” – mondta Orcsik. Éppen ez a „levegő” hiányzik a mostani délvidéki/vajdasági magyar szellemi és közéletből!
Ez a beszélgetés kezdete lehet(ne) egy nyílt, őszinte, tárgyilagos dialógusnak a magyar irodalom, a művelődés, a könyvkiadás, a tájékoztatás stb. helyzetéről.
Lehet(ne), talán, de egyáltalán nem biztos, hogy lesz is. Vannak ugyanis, akik (még) nem mernek megszólalni, elmondani, hogy „a kulisszák mögött mi zajlott”/zajlik, félve, hogy esetleg munka nélkül maradnak, hogy nem közlik az írásukat, adják ki a könyvüket, stb. Pedig erre szükség lenne. A Pásztor-Lovas-Hajnal-Varjú-Ökrész ötös közösségre kártékony tevékenységnek teljes méreteivel való szembesülés és a következményeinek orvoslása miatt is.
Ennek előbb utóbb meg kell történnie. Másként nem léphetünk tovább!
Az április 3-ai szavazás erről is szól!
Következő cikk: Fidesz, vagy nem Fidesz, ez itt a kérdés
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >