2022. augusztus 10. Szerda
Ma Lőrinc, Blanka, Csilla névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

2021: Téves politika, leépülő közösség

2022: Nagy kihívások előtt

Bozóki Antal
Bozóki Antal
2021: Téves politika, leépülő közösség
A VMSZ köztársasági parlamenti frakciója (Vicsek Annemarie államtitkári kinevezése után Ökrész Rozália lett a frakció tagja) (Fotó: Hét Nap)

A 2021-es évben is folytatódott a délvidéki/vajdasági magyar közösség hanyatlása, közösségi és tagjai egyéni jogainak sorvasztása. Dicstelen szerepet vállalt ebben elsősorban a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/ВМС), Pásztor István autokrata vezetésével, de nem kisebb felelősség terheli a párt állami/megélhetési tisztségviselőit és képviselőit sem... Nagy kihívások előtt állunk: A 2022. évi választásokon helyre kell állítani a magyar közösség hatékony érdekképviseletét, olyan képviselőket kell választani, akik tisztességgel és méltósággal képviselik a közösséget! Akiknek a közösség érdeke fontosabb lesz az egyéni jólétnél és gazdagodásnál! Bozóki Antal:

A 2021-es évben is folytatódott a délvidéki/vajdasági magyar közösség hanyatlása, közösségi és tagjai egyéni jogainak sorvasztása. Dicstelen szerepet vállalt ebben elsősorban a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/ВМС), Pásztor István autokrata vezetésével, de nem kisebb felelősség terheli a párt állami/megélhetési tisztségviselőit és képviselőit sem.

Országos és tartományi szinten is tovább rosszabbodtak a gazdasági körülmények és az életfeltételek. A legjobb mutatója ennek a november 30-án elfogadott tartományi költségvetés módosítása: „Az 1987-ben, az utolsó normális évben a ’joghurtforradalom’ előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a”.

A munkanélküliség, megélhetési nehézségek és a folyamatosan rosszabbodó életkörülmények miatt tovább folytatódott a magyar lakosság távozása is az országból.

A 2020-as évben „az EU országai 40 872 tartózkodási engedélyt adtak szerbiai állampolgárok számára”, köztük számos délvidéki magyarnak is.

A zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely közvélemény-kutatási adatai szerint a vajdasági magyar megkérdezettek 30,6 százalékának van külföldön élő családtagja, 21,9 százalékában külföldön tanuló családtagja, külföldi időszakos munkavállaláson pedig a családok 17,9 százaléka tartózkodik.

Ezek az adatok is jól mutatják Vajdaság, így a magyar közösség folyamatos fogyatkozását, elszegényedését is, különösen a haladó/fekete-szocialista/vörös-véemeszes hatalom alatt!

A VMSZ – amióta szövetséget kötött a Szerb Haladó párttal (SNS) – lemondott a nemzeti autonómiatörekvésekről is.

Szili Katalin magyar miniszterelnöki megbízott „a határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban”, legutóbbi (december 3-ai) nagybecskereki vendégeskedése alkalmával az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által „gyakorolt” autonómiát „adminisztratív autonómiának” nevezte.

Ez alatt pedig nem lehet mást érteni, mint azt, hogy az MNT főként a Magyarországról érkező (hatalmas) pénzösszeg adminisztratív elosztásával foglalkozik – azzal is a VMSZ hatékony irányítása alatt. Olyan messze van ez a ma már a nemzetközi jog által ismert és elismert nemzeti kisebbségi autonómiától, mint Makó Jeruzsálemtől.

A mindenkori hatalomnak – az európai mércékkel összhangban – biztosítani kell a nemzeti kisebbségi közösségek hatékony részvételét a hatalom minden szintjén, vagyis a részarányos képviseletet, ami Szerbiában mindmáig nem valósult meg.

A 2006-os alkotmány 180. szakasza 3. bekezdésének 2. rendelkezése előírja, hogy „azokban az autonóm tartományokban és helyi önkormányzatokban, amelyekben vegyes nemzetiségi összetételű lakosság él, a törvénnyel összhangban lehetőség van a nemzeti kisebbségek képviselőházban, illetve képviselő-testületben való arányos képviseletére”. Ez azonban továbbra is „holt betű a papíron”.

Az utóbbi tíz évben – amióta a Pásztor vezette VMSZ rész vesz a hatalom gyakorlásában – olyan „eredményesen” valósult meg a nemzeti kisebbségeknek a különböző szintű jogszabályokba foglalt részarányos foglalkoztatása – amivel különösen az ifjabbik Pásztor (Bálint) ámította a közösséget –, hogy a magyarok esetében a 2011. évi 6,55 százalékról 4,52 százalékra csökkent a tartományi közigazgatásban alkalmazott magyarok száma! Nem a magyaroknak a tartomány lakosságában való 13 százalékos részvétele felé mozdult el, hanem eddig nem tapasztalt szintre csökkent!

A köztársasági, tartományi, de alacsonyabb szinteken is megszűnt a magyar közösség érdekképviselete is.

A véemeszes képviselők jelenléte a döntéshozatali szervekben szinte kivétel nélkül a pártjuk hatalmi szövetségese, a Szerb Haladó Párt (SNS) által javasolt, a magyar közösségre nézve nem egy alkalommal megalázó döntések vagy éppen hátrányos törvények megszavazásában/támogatásában nyilvánult meg. Íme, néhány példa, a teljesség igénye nélkül:

– A Legfelsőbb Semmítőszék (a június 4-én kézbesített határozatával) „megsemmisítette az újvidéki Fellebbviteli Bíróság 2019. évi ítéletét, amely kimondta, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar nemzeti alapú diszkriminációt követett el a 2018-as felvételi eljárásban” (nem tette lehetővé, hogy a magyar diákok az anyanyelvükön felvételezzenek). Ez azt jelenti, hogy a székvárosi Jogi Karon folytatódik a magyar anyanyelvű felvételizők hátrányos megkülönböztetése.

A 2012 óta tartó jogvitában a véemeszes tisztségviselők (Nyilas Mihály és Szakállas Zsolt tartományi titkárok, Vicsek Annemarie államtitkár) – ismereteim szerint – egyetlen alkalommal nem álltak ki a hatályos jogszabályok alkalmazásáért!

– A nyáron nemzetközinek is mondható botrányt váltott ki a Tanyaszínház idei turnéjának a leállítása”.

A botrányt Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, a testület nevében, de – ismereteim szerint – annak a megkerülésével írt július 27-i közleménye váltotta ki, amelyben kifejti, az „MNT… elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon, s arra kérte a szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést”.

Az elnöki közlemény a parancsnak is nevezhető „kérést” azzal indokolja, hogy az előadás, Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja, amellyel a Tanyaszínház turnézott volna, „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba, hiszen a társulat előadása a Tanyaszínház fényes múltját, örökségét és mindazt kérdőjelezi meg, ami oly fontos, értékes számunkra”.

A közlemény furcsasága, hogy az MNT korábban „nemzeti jelentőségűvé minősítette a Tanyaszínházat, és ennek az előadásnak a tájolását a szórványban külön is támogatta”.

Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a VMSZ elnöke, július 28-án – Kedves Jenő! Jól döntöttél! címmel – nyílt levelet intézett Hajnal Jenőhöz, amelyben támogatásáról biztosította a társulat turnéjának leállítását.

A Tanyaszínház, a tervezett vajdasági körút helyett, a saját kavillói birtokán játszotta estéről estére, rendre telt ház előtt a Lénárd Róbert rendezte „megbélyegzett előadást”. A vajdasági és a külföldi közönség tömeges látogatása egyértelmű választ volt az MNT és a VMSZ elnökének politikai önkényére.

– Szeptember 6-án – a Tanyaszínházzal kapcsolatosan kialakult botrány lecsillapítása érdekében – Pásztor István pártelnök a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) székházában a magyar színházi társulatok vezetőivel „tárgyalt”.

A zárt „tárgyaláson”– a régi bolsevista/kommunista/agitpropos gyakorlathoz hasonlóan – a meghívottakon kívül senki nem vehetett részt. Így a nyilvánosság nem értesült, hogy a megjelentek közül ki mit mondott, milyen álláspontot képviselt.

A mai napig sem tudni, hogy a „szótértésnek” mi is lett az eredménye. Hallgat Pásztor, de a színházi vezetők is. Ezek között többségben vannak a közismerten véemeszhez közeliek, mint például Urbán András, aki 2022. „tavaszán az Újvidéki Színházban (igazgató: Venczel Valentin – B. A.), Lovas Ildikó legutóbbi regényéből készült adaptációját állítja színpadra, amely koprodukció lesz a szabadkai Kosztolányi Dezső színházzal”.

Jó alkalom lesz ez a véleménymondásra az időközben Híj Irodalmi Díjban részsült Lovas darabról is, akinek a nevét úgyszintén összefüggésbe hozzák a Tanyaszínház előadásának letiltásával.

Hajnal Jenőt a haladó tartományi vezetés december 10-én  – az emberi jogok világnapján! – L udovik Mičátek-díjban részesítette, „az emberi és kisebbségi jogok területén elért eredményeiért”!?

– Szeptember 15-én Szerbia újabb lépést is tett az Aleksandar Vulin haladó párti belügyminiszter által magáénak vállalt „szerb világ” („srpski svet”) elképzelés megvalósítása, a (nagy)szerb nemzetegyesítés irányába: a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.

A törvény nem csak „bővíti azoknak a körét, akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban”, de megszünteti a legtöbb nemzeti kisebbség által használt latin írásmód hivatalos használatát is.

Az ülésen 191 képviselő volt jelen (a 250 közül) és mindegyik a törvény elfogadására szavazott. Ez azt jelenti, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) frakciójának minden tagja is igennel voksolt.

– Monumentális, csaknem 10 méter magas szobrot avattak november 30-án Szabadkán I. Petar Karađorđević szerb királynak 21,4 millió dinárból, „akinek egyébként semmi köze nem volt Szabadkához, még csak nem is járt ott”.

A szoboravatás nem csak, hogy növelte a magyar közösség megosztottságát és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) politikájával való elégedetlenséget, de rontotta a magyarok és a szerbek közötti viszonyokat is. Jó látható ez az eseményről készül írásokból és kommentekből is.

– A szerbiai iskolákban, így a nemzeti kisebbségi tanulók számára is már korábban kötelezővé tették a Szent Száváról (Rastko Nemanjićról) való január 27-ei megemlékezést. Tavaly, december 23-án, „a szerb parlament megszavazta az oktatási törvény módosítását,  aely egyebek között előirányozza, hogy az összes szerbiai iskola (beleértve a délvidéki magyar többségű iskolákat is!) minden tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdje”.

A törvény szerint, „az iskolát, az oktatási évet nem a himnusz lejátszásával kezdi, 100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő büntetéssel sújtják”.

Branko Ružić oktatásügyi miniszter a módosítások magyarázatában elmondta, hogy „a himnusz lejátszását a tanulók nemzeti identitásának, valamint a Szerb Köztársasághoz való tartozása tudatának és érzésének fejlesztése érdekében vezették be”.

Saip Kamberi, az Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt (SDA) Szandzsák képviselői csoport tagja (Poslanička grupa Ujedinjena dolina – SDA Sandžaka) a képviselőházi vita során rámutatott: „Most az történik, ami ettől a hatalomtól várható is volt, hogy a nacionalizmus mögé bújjon, de nem biztosított jobb gazdaságot, egészségügyet, oktatást”.

Jahja Ferhatović, az Igazság és Megbékélés Pártjának (Stranka pravde i pomirenja) képviselője elmondta, hogy „a jelenlegi himnusz kizárólag a többségi nép képét mutatja. Amit egész idő alatt mondtunk, hogy a himnuszba be kell építeni más népek és minden nemzeti kisebbség elemeit is”.

A VMSZ „szégyenteljes képviselői” persze megszavazták a himnusszal kapcsolatos rendelkezést is.

– Nekünk magyar kisebbségnek nem kell ettől (a himnusz éneklésétől – B.A.) olyan értelemben tartanunk, hogy ezzel nem ártani akarnak, hanem a szerb nemzeti identitás megerősítéséről van szó. Nem tartok attól, hogy emiatt a kisebbségi jogok csorbulhatnak, viszont az országnak zászlója, himnusza, címere van, és ezt az országban élők közül mindenkinek feladata ismerni és tudni, és valószínűleg ezzel szeretnének hozzájárulni, hogy a Szerbiában élő gyerekek idővel megtanulják a himnuszt – mondta Vicsek Annamária oktatási államtitkár azzal kapcsolatban, hogy Szerbiában majdnem mindegyik iskolában úgy kezdődött a tanév, hogy a diákok elénekelték-meghallgatták a szerb himnuszt.

Az államtitkár szavai szerint a magyar diákoknak azért kell az iskolaév kezdetén meghallgatni az Igazság Istene c. szerb himnuszt, hogy „erősítsék a szerb nemzeti identitást”?

„Száz szónak is egy a vége”: A VMSZ – Pásztor István vezetésével tejesen lemondott a magyar közösség érdekvédelméről. A pártvezér és fő ideológus a Szerb Haladó Párt túszává vált, hiszen parlamenti tisztségéből – a képviselők számát tekintve – bármikor meneszthetik.

– Fájdalmam, hogy (az RMDSZ – a szerk. megj.) mint annyiszor, most is részesévé válik a többségi zsákmánypolitikának, nevével legitimálva ezt a szörnyszövetséget. (...) Ezáltal elveszítette a képességét arra, hogy a magyar érdekeket képviselje. Egy elnyomott kisebbség képviselőjeként legitimálja az elnyomókat” – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, 2021. november 26-án, a romániai nagykoalíció megalakulását értékelve.

Szavai a délvidéki magyarság helyzetére és képviseletére is egyaránt érvényesek.

Pásztor sokadszor bizonyította, hogy a képtelen a nemzeti közösség érdekeinek képviseletére. Ettől függetlenül, a közéletből már akkor távoznia kellett volna, amikor halálos kimenetelű autóbaleset részese lett.

Az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából Budapesten a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári kitüntetésben részesült. Megérdemelte? 

Nagy kihívások előtt állunk: A 2022. évi választásokon helyre kell állítani a magyar közösség hatékony érdekképviseletét, olyan képviselőket kell választani, akik tisztességgel és méltósággal képviselik a közösséget! Akiknek a közösség érdeke fontosabb lesz az egyéni jólétnél és gazdagodásnál!

 

2022. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe

A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >

Tovább

Bálványosi akármi

Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomást alapján – >

Tovább

Csetepaté a szakadék szélén?

Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről.  Nem hiszem, >

Tovább

Kishegyesi Bálványos

A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >

Tovább

A gyanús európai szellemiség

Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >

Tovább

A hatalom szolgálatában

A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >

Tovább

Putyinlelkű város lettünk

Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >

Tovább

Mára alaposan megváltozott a Magyarország-kép

Az utcán többen is megállítanak. Mi történt Magyarországgal? Mindeddig respektálták ezt a megszenvedett országot és nemzetet. >

Tovább

Nincs többé kocsonyás középút

Biztosra vehető, hogy Orbán Viktor mai tusványosi beszéde óriási felháborodást kelt majd. Nem vagyok véleményvezér, csak >

Tovább

Ilonka tánti angyalkái

Egy effajta megállapítás például: „Magyarokná olyan szar a pálinka”, és a kommentár hozzá: „Én nemtom nem >

Tovább

Náci beszéd vagy náci rendszer?

Hiszen a fasiszta energia ma a legnagyobb, az igazi történeti újdonság. Sokan várnak újdonságra, diadalra, sikerre, >

Tovább

Európa kulturális fővárosában?

Hogy valami még sincs rendben a városrendészeti tervvel bizonyítja az is, hogy a Sodros megóvását követelő >

Tovább