Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Propagandával nem lehet nemzetet építeni!
Új vezetőkre van szükség!
Bozóki Antal
A politikusokat nem azok alapján kell megítélni, hogy hányszor szerepelnek a pártjuk által befolyásolt alap címoldalán, hanem hogy mit tettek a közösség érdekében. Nyilvánvaló, és ezt mindannyian érezzük, hogy úgy Vajdaság, mint a magyar közösség helyzete folyamatosan rosszabbodik.... Sem Magyarországon, de Vajdaságban sem lesz jobb, ha a jelenlegi politikusok maradnak hatalmon! Bozóki Antal:
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke, stb., az elmúlt héten három alkalommal és számos fotóval szerepelt a Magyar Szó nevű véemeszes (eredetileg közszolgálati) napilap címoldalán:
– december 20-án a Palánkai Magyar Ház új épületének átadása alkalmából,
– december 22-én a horgosi határátkelő új fogalmi sávokkal bővítése kapcsán és
– december 24-én a „vajdasági gazdaságfejlesztési program keretében jegyzett sikersorozatról” tartott sajtótájékoztató által.
Ennél többször nem is kerülhetett a lap első oldalára, mivel december 21-én a Nyitott Balkán volt a hír (vagyis Vučić), december 23-án pedig a napilap megjelenésének 77. évfordulójáról készült írás, a hét többi napján pedig – a hétvége miatt – nem jelent meg.
A Magyar Szó Pásztor minden „jelenéséről” beszámol, „magvas” gondolatait közli, van azoknak értelme vagy éppen nincs, éspedig – a legtöbb alkalommal – a címoldalon, ahol a sajtó általában a legfontosabb eseményeket jegyzi.
A Magyar Mozgalom (MM), és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a két ellenzékinek számító szervezet tevékenységről a lapban egy sor nem lehet találni. Még csak a látszat kedvéért sem.
A december 20-ai Magyar Szó nem tájékoztatott, például, a Magyar Mozgalom december 18-án megtartott közgyűléséről, amelyen eldőlt, hogy a szervezet képviselőjelölteket állít az áprilisban esedékes szerbiai parlamenti választásokon. Az eseményről a Magyar Szó csak az internetes oldalán közölt rövid(ke) hírt. A VMDK tevékenységéről pedig éppen semmit nem találni a lapban, pedig lett volna miről írni. Például Csonka Áronnak, a párt elnökének a bejegyzése nyomán, a kétnyelvűség megszűnésről a közigazgatási eljárásokban. Mindez jól mutatja, hogyan értelmezik a többszólamúságot a lapban.
A legutóbbi, december 23-i szabadkai sajtókonferencián Magyar Levente, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának miniszterhelyettese és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke értékelték a hat éve kezdődött vajdasági gazdaságfejlesztési programot, de a Prosperitati Alapítvány által korábban meghirdetett pályázatok eredményét is ismertették.
Pásztor István kiemelte: „Abban vagyunk érdekeltek, hogy segítsünk azoknak, akik itt kívánnak magyarként boldogulni, valamint abban, hogy a vajdasági magyar közösség maximalizálja hozzájárulását a Fidesz–KDNP győzelméhez a magyarországi választásokon.”
A sajtóértekezleten azonban a VMSZ és a Fidesz a politikájának a reklámozása/fényezése volt a fő cél.
Magyar Levente azt emelte ki, hogy a hat éve kezdődött vajdasági gazdaságfejlesztési program által „eddig mintegy 40 milliárd dinárnyi megvalósult, illetve megvalósulás alatt álló beruházásról lehet beszámolni.”
Pásztor rámutatott, hogy „az említett 40 milliárd dinár a Vajdaság Autonóm Tartomány éves költségvetésének a fele. Eddig 16.158-an pályáztak, közülük 14.169-en sikeresen”.
Tisztában kell lenni azzal, hogy teljes egészében magyarországi pénzekről van szó. Pásztor egy szóval nem mondta, hogy Vajdaság AT és Szerbia köztársaság milyen összeggel járul hozzá a magyar közösség, illetve azoknak a községeknek, helyi közösségeknek a fejlődéséhez, amelyekben nagyobb/jelentősebb számban élnek magyarok. Mintha ezeknek a községeknek a fejlesztése Magyarország és nem a szerb állam kötelezettsége lenne! Arról sem szól a fáma, hogy mennyiben javultak az életkörülmények, az életfeltételek a Délvidéken/Vajdaságban?
Miközben a magyar vezetők elképesztően szórják a pénzt – például „100 millió eurót (nagyjából 37 milliárd forintot) ígért Orbán Viktor, miniszterelnök Milorad Dodik boszniai szerb vezérnek” –,az országban „minden idők második legmagasabb, 1009 milliárd forintos havi költségvetési hiányadat jött össze idén novemberben. Ezzel november végéig már 3900 milliárd forint feletti deficit jött össze”. Meddig lehet ezt folytatni?
A gazdasági program nem állította meg a délvidéki/vajdasági magyarok elvándorlását, tehát, az alapvető célkitűzés – a szülőföldön való maradás – nem valósult meg.
A Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás ezúttal azt vizsgálta, milyen a vajdasági magyarok elvándorlási hajlandósága, milyen országok felé indulunk, milyen célból, és milyen reményeink vannak Vajdaság jövőjével kapcsolatban.
A megkérdezettek 30,6 százalékának van külföldön élő családtagja. A felkeresett családok 21,9 százalékában van külföldön tanuló családtag. Külföldi időszakos munkavállaláson a családok 17,9 százaléka tartózkodik.
A munkát, jobb életfeltételeket és a boldogulást külföldön kereső délvidéki/vajdasági magyarok száma napról napra növekszik. A 14.169 sikeresen pályázó csak valamivel csökkentette, de nem állította meg a kivándorlást, mert annak sokkal mélyebb társadalmi és politikai gyökerei vannak.
Olyan sikeres pályázó is van, aki – a jobb élet reményében –, külföldre távozott. Valójában az történt, hogy akinek volt pénze a pályázaton való részvételre, az 50 százalékos részesedésre, az még kapott pénzt, de a tömegek helyzetén ez éppen semmit nem változott. Egyének gazdagodtak, tehát, de a közösség helyzete alapjában nem változott, hacsak nem rosszabbodott! Ezt az is igazolja, hogy „a támogatandó projektumok (mindössze/csak – B.A.) 413 új munkahelyet teremtenek”!
Nagyon sok mindent meg kell, meg kellett volna már változtatni a szülőföldön maradás érdekében, csak ez sajnos – Pásztor csaknem másfél évtizede tartó pártelnöksége és tartományi tisztségviselése alatt – nem valósult meg.
Hogyan néz ez ki egy túlnyomó többségben magyarok lakta helyi közösség helyzete, mint például a bánsági Tordáé, ahol egyébként véemeszes vezetőség van?
Az 1948. évi népszámláskor még 4172 lakosból 2011-re már csak 1462 maradt. A 2021. június 21-e választásokon, „az 1220 bejegyzett szavazópolgár közül 684-en (59,34%) szavaztak”. A helybeliek azonban úgy mondják – az újabb népszámlálási adatok hiányában (a szerbiai népszámlálást 2022 őszére halasztották) –, hogy „a lakosoknak talán 570 körül van a száma”.
A bégaszentgyörgyi község jövő évi költségvetési terve szerint, „a bérek (mármint a helyi hivatalnokok fizetése – B.A.), a villanyáram és egyéb fűtés költségei és egyéb (helyi közösségi – B.A.) általános kiadásokon kívül, „továbbra is csak 350.000 (háromszázötvenezer! – B.A.) dinárt irányoznak elő a községi költségvetésből a helyi közösség részére. Ez az összeg csak kisebb javításokra, a rendezvények költségeihez való hozzájárulásra lehet elegendő” – írja Dobai János, a helyi közösség tanácsának sokéves véemeszes elnöke, aki egyébként nyugdíjas „polgármester”.
A tordai helyi közösségnek, tehát, 350.000 dinár (középárfolyamom 2977 euró) jut a – „mintegy 960 millió dinár” összegű – községi költségvetésből. Mit lehet ezzel a nevetségesnek is mondható (ha nem lenne szomorú) összeggel egyáltalán kezdeni? Arról viszont nem találni adatot, hogy a tordai adófizetők mennyivel járulnak hozzá a község költségvetéséhez.
– A jövő évi költségvetés tervezetében sajnos ezúttal sincs tervezve semmilyen nagyobb beruházás Tordán, mint ahogy volt ez az elmúlt időszakban is (azonban a község minden településén várható valamilyen beruházás), habár a helyi közösség idejében beadta a javaslatait – közli Dobai.
Az írásból megtudjuk azt is, hogy „a helyi közösségnek most nincs lehetősége rendezni és tisztán tartani a központot, a középületek környékét és a piacteret sem (ez egyébként az EKOS közvállalat feladata, amely az árusokkal megfizetteti a hely bérletét)”. Csak éppen a munkát nem végzi el!
Ezekből a mondatokból következtetni lehet ugyan, de mégsem adnak teljes képet a faluban uralkodó állapotoktól. A helyzet ennél még sokkalta rosszabb. A foglalkoztatottak száma minimális – a helyi közösségben és a helyi szövetkezetben, valamint néhány magánvállalkozónál, ezekről azonban pontos adatot nem találni.
A Tartományi Ombudsman néhány évvel ezelőtti ajánlása ellenére, a faluban továbbra se nincsen a magyar nyelvet is beszélő orvos, gyógyszerész! A (Törzs)udvarnokon élő, a magyar anyanyelvű orvost pedig szerb lakosságú faluba utaztatják dolgozni…
Arról sem találni adatot, hogy a bégaszentgyörgyi közigazgatásban hogyan alakul a foglalkoztatottak nemzetiségi aránya, hogyan valósul meg a magyarok „részarányos foglalkoztatása” és a magyar nyelv hivatalos használata? Tordán nincsen szennyvízcsatorna és az is kérdés, milyen a csapvíz…
Lehetne a problémákat tovább részletezni, csak ezt a helyi vezetőknek és a falu lakosait a bégaszentgyörgyi községi-képviselő testületben képviselőknek kellene megtenni, de az érdekképviseletben eddig eredményeket felmutatni nem tudtak.
A helyi (véemeszes) vezetőség talán mégis legnagyobb hibája, hogy ennyi év alatt nem volt képes valamilyen munkahelyeket biztosító üzemet, vagy termelési programot (ki)találni a lakosság foglalkoztatására, ami a helyben maradást biztosította volna!
A Tartományi Képviselőház – Pásztor István elnökletével – november 30-án elfogadta a tartományi költségvetés módosítását, így a büdzsé „82,5 milliárd dinárt tesz ki”
– 1987-ben, az utolsó normális évben a „joghurtforradalom” előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a – mondta felszólalásában Aleksandar Odžić, a Vajdasági Párt (Vojvođanska Partija) elnöke a Tartományi Képviselőház ülésén, a vajdasági költségvetés elfogadása alkalmából.
Ezek az adatok is jól mutatják Vajdaság, így a magyar közösség folyamatos elszegényedését is, különösen a haladó-szocialista-véemeszes hatalom alatt!
A 2008-as szerbiai parlamenti választásokon és a vajdasági tartományi parlamenti választásokon, a Demokrata Párttal kötött megegyezés szerint, Pásztor István a tartományi koalíciós kormány miniszterelnök-helyettese, egyben a tartomány gazdasági minisztere lett. 2012. június 21-én a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnökévé választották.
A véemesz elnöke, tehát, 2008-tól folyamatosan olyan pozícióban volt, amelyből befolyásolhatta volna a tartomány fejlődését, gazdasági és minden más téren is. Ennek az eredménye azonban jelentős hanyatlás lett.
A politikusokat nem azok alapján kell megítélni, hogy hányszor szerepelnek a pártjuk által befolyásolt alap címoldalán, hanem hogy mit tettek a közösség érdekében.
Nyilvánvaló, és ezt mindannyian érezzük, hogy úgy Vajdaság, mint a magyar közösség helyzete folyamatosan rosszabbodik.
Pásztor már elkezdte a magyarországi választásokra való buzdítási kampányát, de ez folyamatban van tartományszerte is. Dobai is azzal fejezi be az idézett írását, hogy „a napokban a Vajdasági Magyar Szövetség regisztrációs kampánya folyik itt helyben, ennek célja, hogy minél több magyar állampolgársággal rendelkező személy regisztráljon a magyarországi választáson való részvételre”.
Sem Magyarországon, de Vajdaságban sem lesz jobb, ha a jelenlegi politikusok maradnak hatalmon!
Propagandával nem lehet nemzetet építeni! Meg kell őket buktatni! Új vezetőkre van szükség, akik képesek biztosítani a fejlődést!
Következő cikk: 2022 sorsdöntő év lesz az unió számára
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Legitim parlamenti képviselet nélkül
Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >
Együtt
Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >