Ma Vanda, Paula, Timóteusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szerbia hivatalosan is autokrata állam lesz?
„A referendumról szóló törvény csak arra szolgál, hogy az alkotmányt könnyebben megváltoztassák”!
Bozóki Antal
A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az egész társadalmat érintő problémákról. Lehetséges-e az eredményes népszavazás, ha azon nem vesz részt a szavazópolgárok több mint 50 százaléka? Sikeres lehet, csak éppen nem a nép többségének akaratát fejezi ki. Ez viszont nem csökkenti, hanem éppen növeli az esetleges társadalmi összetűzések kialakulását. A véemeszesek a parlamentben természetesen megszavaznak mindent, amit a koalíciós partnerük, a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNP) javasol. Még az olyan törvényt is, miszerint az égbolt nem kék, hanem fekete. Kovács Elvira ezt is szemrebbenés nélkül megindokolná pártja házi televíziójában! Bozóki Antal:
Ivica Dačić a szerb parlament (és a Slobodan Milošević alapította Szerbiai Szocialista Párt) elnöke november 11-én bejelentette, hogy „a tervek szerint november 25-én a képviselőházban elfogadják a referendumról/népszavazásról szóló törvényt”.
Ennek e törvénynek az alapján népszavazásra kerül sor az alkotmánymódosításról, amelynek „lehetséges időpontja a jövő év január 16-a”.
A referendumon „az alkotmánynak az igazságügyre vonatkozó rendelkezései lennének megváltoztatva”. Az erről szóló döntést a parlament június 7-én hozta meg.
A szavazásra kerülő módosítási javaslat célja, hogy „Szerbiának olyan igazságügye legyen, amely lehetővé teszi a jog uralmát, a gyors és elérhető igazságot, valamint a gazdasági fejlődést.” Az ezzel kapcsolatos javaslatokat azonban még nem hozták nyilvánosságra, pontosabban senki nem ismeri.
A jelenleg hatályos 1994. évi, a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény értelmében csak akkor számít érvényesnek egy referendum, „ha azon a választópolgárok többsége részt vesz, akik be vannak írva a választópolgárok névjegyzékébe” (24. szakasz).
A referendumon hozott döntés akkor érvényes, „amennyiben a részvevő polgárok több mint fele igennel szavazott, ha az alkotmány, a törvény, illetve az alapszabály erre nem lát elő nagyobb számot”.
A 2006. évi szerb alkotmány 108. szakasza csak azt írja elő, hogy a Nemzetgyűlés „valamennyi népképviselő többségének vagy legalább 100 000 választópolgár kérésére a Nemzetgyűlés népszavazást ír ki a hatáskörébe tartozó kérdésekről”.
Ugyanennek a szakasznak a 2. bekezdése azokat a témákat sorolja fel, amelyek nem képezhetik népszavazás tárgyát (a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek, az emberi és kisebbségi jogokra és szabadságjogokra vonatkozó törvények, adó- és egyéb pénzügyi törvények, a költségvetés és a zárszámadás, a rendkívüli állapot bevezetése és a közkegyelem meghirdetése, valamint a Nemzetgyűlés választói jogkörébe tartozó kérdések).
A szerb kormány november 9-én fogadta el a referendumról és a népi kezdeményezésről szóló törvény javaslatát, amely már a parlamenti eljárásban is van.
A törvényjavaslat leglényegesebb/sarkalatos pontja a 11. szakasz, miszerint „a kötelező referendum döntése akkor érvényes, ha azt a terület polgárainak többsége megszavazza, amelyre a referendum ki lett írva”.
Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban a referendum sikeréhez nem lesz szükség a bejegyzett szavazópolgárok 50 százalékának + 1 szavazónak a részvételére.
Ivica Dačić a megjegyzésre, hogy miért kell változtatni az érvényességi küszöbön a népszavazások és az állampolgári kezdeményezések ügyében, kifejtette, „azért, mert össze kellett hangolni a 2006-ban meghozott Alkotmánnyal”.
Az alkotmány 203. szakasza 8. bekezdése csak arra az esetre vonatkozik „ha az alkotmánymódosítási aktust megerősítésre bocsátják”. Ilyenkor „a polgárok legkésőbb az alkotmánymódosítási aktus elfogadásától számított 60 napon belül nyilatkoznak népszavazáson az Alkotmány módosításáról. Az Alkotmány módosítása elfogadottnak tekintendő, ha a népszavazáson részvevő polgárok többsége a módosításra szavaz.”
Valójában ez az alkotmány által meghatározott határidő szabja meg a bejelentett alkotmánymódosításról szóló népszavazás megtartásának (január 16-ai) dátumát.
A törvényjavaslat elfogadása alkalmából a szerb kormány arra hivatkozott, hogy a változás „elhárítja a hatályos törvény számos hiányosságát, amelyek miatt a polgárok ritkán használták ezt az intézményt a gyakorlatban”.
A kormányülés után kiadott közlemény szerint „a javasolt megoldások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy hatékonyan valósítsák meg az alkotmány által szavatolt jogot a hatalom gyakorlására a népi kezdeményezés és a népszavazás által”.
– Az a tény mellett, hogy a hatályos törvény még 1994-ben lett elfogadva, az új törvényjavaslat számos az alkotmánnyal való összehangolást tartalmaz, mindenekelőtt megszünteti a kötelező cenzust a megfelelő számú polgár részvételére, mint a referendum sikerének feltételét, valamint az összes többi, az alkotmánnyal előlátott referendum szabályozása érdekében” – írja a közleményben.
– A referendumról és a népi kezdeményezésről szóló új törvény közvita nélküli meghozatala, a hatályba lépése a megszavazását követő napon, valamint az alkotmánymódosítással kapcsolatos népszavazás bejelentése csak „bemutató gyakorlata annak, hogyan fog visszaélni az jelenlegi hatalom az új törvénnyel, hogy megváltoztassa a hatalmi berendezést – értékelte sajtókonferencián a belgrádi Média Központban (Media centar) Biljana Đorđević a Politikai Tudományok Karának docense és a Nem adjuk/ne fojtsuk meg Belgrádot (Ne davimo Beograd) nevű szervezet Kis Tanácsának tagja.
A változások egyike növelhetné a köztársaségi elnök engedélyezett mandátumainak számát, mivel Aleksandar Vučić, a jelenlegi alkotmány szerint elnökválasztáson csak még egy alkalommal jelöltetheti magát, emelte ki Đorđević, közli a belgrádi Danas napilap.
Elmondása szerint, azért, hogy hatalmon maradjanak, Vučić külpolitikai partnerei, Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök is megváltoztatták az alkotmányt. (Tegyük hozzá: 2020-ban Oroszország is megszavazta az alkotmánymódosítást, amely alapján Vlagyimir Putyin két újabb elnöki ciklusra jelentkezhet be 2024-től.)
– Vučić ezeket nagyon gyakran utánozza – mondta Đorđević. – Ezzel a lehetséges alkotmánymódosítással Szerbia az autokrata legalizmus (törvényeskedés – B.A.) állapotába kerülne – tette hozzá.
Vitatott az is, hogy pillanatnyilag Szerbiában nincsenek meg a feltételek az szabad és tisztességes választásokra, a referendum feltételei is ugyan azok, ha nem rosszabbak – értékelte.
Marko Vidojković, ugyancsak a Danasban, azt írja, ahhoz hogy a „haladók (vagyis a Szerb Haladó Párt/SNS – B.A) megváltoztassák az alkotmányt, kétharmados többségre van szükségük a képviselőházban és többségre a referendumon.
A „kemény” alkotmányok szerint, a többséghez a referendumon az összes bejegyzett szavazó többségére van szükség. A valamivel puhább alkotmányok szerint, a többség a referendumon részt vevő szavazók többségét jelenti, azzal, hogy több mint 50 százalékuknak meg kell jelenni a voksoláson. Az ún. puha alkotmányok szerint, a többség a referendumon a szavazáson résztvevők bármilyen többsége”. (Ezt az utóbbi megoldást tartalmazza a referendumról szóló törvényjavaslat.)
– A Svájchoz és Kaliforniához hasonló államokban bármilyen referendumi többség a törvényhozás rendes módja. Az európai Guatemalában, amelyben jelenleg vagyunk, a referendumról szóló törvény csak arra szolgál, hogy az alkotmányt könnyebben megváltoztassák. Egyelőre csak az igazságügyi rendelkezések megváltoztatásáról beszélnek, de ez változhat, ahogy valakinek eszébe jut valami, amíg kétharmados többsége van a képviselőházban, a referendum pedig nem gond”.
Kovács Elvira, a VMSZ (egyik) alelnöke, a szerb parlament (egyik) alelnöke, a „legdrágább” szerbiai képviselő, stb. a Pannon RTV Közügyek c. november 18-ai műsorában arra próbált válaszolni, hogy miért van szükség a referendumokról szóló új törvény meghozatalára és mi változik.
Szerinte „a legfontosabb változás, hogy a népszavazás sikeréhez nem szükséges a polgárok 50 százalékának részvétele, hanem már akkor (sic!), ha a részt vevő szavazók több mint fele igennel válaszol a feltett kérdésre”.
Kovács elismerte: „Az utolsó pillanatban módosítjuk a törvényt. […] Tudjuk, hogy előrehozott parlamenti választások lesznek, és maga a parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik majd, ezért volt ennyire sürgős, hogy már januárban sor kerüljön a népszavazásra”.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvény módosítására „az utolsó pillanatban” kerül sor. Mégpedig azért, hogy január közepén népszavazást tartsanak „az igazságügyi reformmal” kapcsolatos alkotmányos rendelkezések megváltoztatására. Ennek ilyen lóhalálában való kiírására pedig azért van szükség, mivel a jelenlegi, gyakorlatilag ellenzék nélkül működő szerb „parlamenti összetétel legkésőbb február közepéig dolgozik”.
Vučićék nem akarják megkockáztatni, hogy egy más összetételű képviselőház esetleg nem szavazná meg a referendumról szóló törvényt. Ennek a törvénynek a megváltoztatására Vučićnak azért van szüksége, mivel megnyitná az utat egy újabb alkotmánymódosításra, amely lehetővé tenné számára, hogy még ne csak egy alkalommal jelöltethesse magát az elnökválasztáson.
„A népszavazás vagy referendum a választópolgárok akaratának érvényesítése, a demokráciának (népuralomnak) közvetlen eszköze és a hatalomgyakorlás általános és „legerősebb” formája. A közhatalom önkényével szemben betölti a fékek és az ellensúlyok legjelentősebb szerepét.”
A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az egész társadalmat érintő problémákról. Lehetséges-e az eredményes népszavazás, ha azon nem vesz részt a szavazópolgárok több mint 50 százaléka? Sikeres lehet, csak éppen nem a nép többségének akaratát fejezi ki. Ez viszont nem csökkenti, hanem éppen növeli az esetleges társadalmi összetűzések kialakulását.
A véemeszesek a parlamentben természetesen megszavaznak mindent, amit a koalíciós partnerük, a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNP) javasol. Még az olyan törvényt is, miszerint az égbolt nem kék, hanem fekete. Kovács Elvira ezt is szemrebbenés nélkül megindokolná pártja házi televíziójában!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az igazi a hatalom Elon Musk kezében van
Sokan arra számítanak, hogy Trump és Musk valamikor szétválnak. Nem hiszem, mert a céljaik kiegészítik egymást. >
Mi vár Amerikára?
Az elnöki beavatáson feltűnően nagy számban jelent meg a milliárdos elit. Timothy Snyder azt is kimutatta, >
Végstádiumban a Vučić-Dačić-Pásztor-hatalom!
A Magyar Szó nem (vagy csak az online felületen) tájékoztat a tüntetésekről és azok társadalomváltoztatási és >
“Összeesküvés Amerika ellen”
Szerencsére, (akkor) Amerika nem vállalta az izolacionista politikát. Trump sok kijelentésében felismerhető a lindberghi szótár. Képes >
Bizalmi válságban
A külső ellenség felidézésével Vučić nyilván a tüntetések beszüntetését helyezi kilátásba, csak az a kérdés, hogy >
A globális dráma
"Tegyük Amerikát újra naggyá!", harsogja Trump és a demokratikus tömeg lelkesen üdvözli. Ugyanezt vallja Putyin és >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Következzen az erőszakos (nem okvetlenül véres) rendszerváltás?
Csakhogy az utóbbi a jogállami eszmék megtagadását képviseli. Óriási paradoxon, hiszen évtizedeken át a jogállamiságért szálltunk >
Az egyetemisták nagy erkölcsi győzelme
Engem különösen felháborított, hogy mindeközben vagy párszáz méterre levő Köztársaság téren Belgrád városa ünnepi újévvárást rendezett, >
Már nem az én városaim
De akárcsak 1968-ban és 1996-ban Belgrádban, az egyetemisták tiltakozó hulláma vált mára jelentőssé, azoké, akik elhatárolódnak >
„A rezsimnek vége van”!
A magyar közösségben – az egyetemi hallgatók lázadásával párhuzamosan – át kell(ene) gondolni a nemzeti közösségi >
Az inga kileng a szélsőjobb fele
Attól tartok, hogy a társadalom egy része kiábrándult a bársonyos forradalomból, a politikai szabadságjogokon, a jogállamiságon, >