2021. november 30. kedd
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Mikor megy már nyugdíjba?”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat magára. Annyit azonban már most határozottan el lehet mondani, hogy erre az időszakra esik a magyar közösség autonómiájának és érdekvédelmének a feladása, valamint a Szerb Haladó Párttal (SNS) való elvtelen, a magyar közösség hátrányára kötött szövetség, és hogy eközben számos jogsérelem érte és éri folyamatosan a kollektív nemzeti közösségi jogokat (hátrányos restitúció, az új szerb ünnepek és zászló kényszerű ünneplése, a himnusz bevezetése az iskolákba, 10 méteres Péter király szobor felállítása Szabadkán, a cirill írás kötelezővé tétele, stb.). Az interjúból azt is ki lehet olvasni az, hogy Pásztort a hatalom végsőkig való megtartása érdekli. A jelenlegi körülményekre tekintettel azonban még csak megjósolni sem lehet, mi fog történni az elnöki mandátumából maradt „szűk két év” alatt… Nem lett volna mégiscsak helyesebb nyugdíjba vonulni? Bozóki Antal:

A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.

Magyar közmondás

 

Augusztus 28.

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A Magyar Szó nevű (Pásztor Pista) napilap ismét „nagy interjút” közölt, Kabók Erika, a lap véemeszhez közeli szerkesztőjének aláírásával, Pásztor Istvánnal, a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnökével, aki tartományi képviselőházi elnök is, „noszai ménesgazda”, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek, „az elmúlt 15 év eredményeiről és a jelen kihívásairól”.

Az esetlegességet a stratégiák váltották fel c. egész újságoldalt meghaladó „beszélgetés” abból az alkalomból készült, hogy a pártvezért augusztus 20-án, az államalapítás napján, az anyaország vezetősége „a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal” magyar állami kitüntetésben részesítette.

Az eseményen elhangzott, hogy Pásztor a kitüntetést a „a vajdasági magyarság érdekében több évtizede fáradhatatlanul végzett szolgálata, valamint a magyar-szerb megbékélés folyamatában, illetve a két ország kapcsolatrendszerének megerősítésében betöltött példaértékű szerepének elismeréseként kapta”.

A legfontosabb kérdésre, hogy „mikor megy már nyugdíjba”, Pásztor ekképpen válaszolt:

– Augusztus 20-án nyugdíjba mehettem volna. Nem mentem. Azt kértem, hogy maradhassak, amíg ez a mandátum tart. A tartományi parlament elnöki mandátumáról beszélek, de nem gondolom, hogy ez izgatja az embereket, inkább a másik funkcióm érdekli őket. A dolgok mostani állása szerint ebből az elnöki mandátumból szűk két évem van. Remélem, hogy a jóisten megtart engem egészségben, hogy ezt becsülettel, meggyőződésből, nem több keserűséggel, de legalább ekkora örömmel, mint most, végig tudjam csinálni. Arra készülök, hogy ezt a tisztséget át fogom adni másnak. Felnőtt itt a VMSZ-en belül egy új nemzedék. Szerintem lesz, aki továbbvigye. De attól, hogy én pártelnökként nem veszek majd részt a politikában, attól még tudom szolgálni a nemzetemet is, meg a hazámat is, a szülőföldemet is – mondta.

 A magyar állami vezetőség joga, hogy olyan személyeket tüntessen ki, akiket csak akar. Ez azonban nem zárja ki a véleménymondás jogát.

Pásztor István – enyhén szólva is – ellentmondásos politikus, akit a Kossuth téren már 2014. május 6-án (nem éppen kedvezően) értékeltek.

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat magára. Annyit azonban már most határozottan el lehet mondani, hogy erre az időszakra esik a magyar közösség autonómiájának és érdekvédelmének a feladása, valamint a Szerb Haladó Párttal (SNS) való elvtelen, a magyar közösség hátrányára kötött szövetség, és hogy eközben számos jogsérelem érte és éri folyamatosan a kollektív nemzeti közösségi jogokat (hátrányos restitúció, az új szerb ünnepek és zászló kényszerű ünneplése, a himnusz bevezetése az iskolákba, 10 méteres Péter király szobor felállítása Szabadkán, a cirill írás kötelezővé tétele, stb.).

Az interjúból azt is ki lehet olvasni az, hogy Pásztort a hatalom végsőkig való megtartása érdekli. A jelenlegi körülményekre tekintettel azonban még csak megjósolni sem lehet, mi fog történni az elnöki mandátumából maradt „szűk két év” alatt… Nem lett volna mégiscsak helyesebb nyugdíjba vonulni?

 

Szeptember 1.

Önkényuralom fenyeget

A svéd göteborgi V-Dem Intézetnek a demokrácia helyzetét felmérő idei jelentése szerint Magyarországon, Lengyelországban és Szerbiában az autokráciába zuhanást az igazságügyi rendszerek elleni támadások, a médiumok fokozódó felügyelete és a civil szervezetek tevékenységének a korlátozása előzték meg.

Szerbiára vonatkozóan a jelentés a választási integritás csökkenését, az egyetemi autonómia, a polgári társadalmi szerveződés és a sajtószabadság korlátozását említi. Ez az oka annak, hogy az ország 2013 óta folyamatosan sodródik az önkényuralomba. A választások színvonala is csökkenőfélben van ettől kezdve, és ez a tendencia 2020-ban fokozódott, hiszen a legtöbb ellenzéki párt bojkottálta a pandémia kellős közepén megrendezett választásokat.

A liberális demokrácia indexén Szerbia 2010-hez viszonyítva 27 pontot rontott. 2010-ben a jelentés Szerbiát még parlamentáris demokráciaként tartotta számon, most viszont parlamentáris autokráciaként szerepel a 179 országot jegyző listán a 119. helyen, Haitivel, Pakisztánnal, Jordániával és Hong Konggal együtt. A nyugat-balkáni térségben Szerbia érte el a legrosszabb helyezést; Bosznia-Hercegovina a 96., Montenegró a 94., Albánia a 85., Koszovó a 78., Horvátország a 44., Szlovénia pedig a lista 40. helyezését érdemelte ki.

A svéd intézet a demokrácia degradációját leírva megjegyezte, hogy először a médiumokat az egyetemek autonómiáját és a civil társadalmat tiporják el, miközben a kormány a társadalom megosztottságára törekszik a különböző dezinformációs kampánnyal, a közösségi oldalakra kifejtett nyomásgyakorlással, az egyet nem értők megbélyegzésével – írja a Szabad Magyar Szó.

 

Szeptember 28.

Jereváni rádió Szabadkán

 

Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke, stb., a Szabadkai Magyar Rádió (pontosabban a párt házi rádiójának) reggeli műsorában a jövő év elején esedékes választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy „a Vajdasági Magyar Szövetségnek vannak hosszú távú döntései az üggyel kapcsolatban. Saját név alatt, saját teljesítményünk alapján próbálunk mindig mandátumokhoz jutni, önállóan politizálni. A választások után próbálunk olyan megállapodásokat kötni, amelyek a választási célkitűzéseknek a megvalósítását tudják eredményezni. Ez lesz most is az alapállásunk”, hangoztatta Pásztor.

Pásztor szavaiból kiderül, hogy a VMSZ önállóan indul a választásokon. Ez azt is jelent(het)i, hogy nem számít a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal (VMDP) és a Magyar Egység Párttal (MEP) való közös választási fellépésre (mint 2020-ban).

A VMDP és a MEP időközben teljesen elhallgatott, mintha meg is szűnt volna létezni. E két pártról a közéletben az utóbbi időben szinte semmit nem hallani.

 A rádiós „beszélgetésben” Pásztor kitért egyéb kisebbségi témákra is. Bár ne tette volna!

A szerb zászló ünnepe, és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény elfogadásáról szólva elmondta, „nekünk, nemzeti kisebbségeknek nincs aggódni valónk. A törvénytervezet címében benne van, hogy a törvény a szerb nyelvre vonatkozik, ezért a törvény nem lehetett volna alkalmazható a magyar nyelvre, mutatott rá”.

Az időközben (szeptember 15-én) elfogadott törvény ilyen értelmezése egyszerűen nincs összhangban a valósággal. Pásztor tévesen/félre tájékoztatja a közösséget! Már eddig is, hat hónap múlva pedig végképp – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény életbe lép – a magyar és a többi nemzeti kisebbség tagjai is minden iratot csak szerb nyelven cirill írásmóddal tudnak majd átadni és átvenni is.

 Azzal kapcsolatban, hogy Szabadkán szobrot állítanak a „balkáni mészárosnak” is nevezett, a Délvidéket elfoglaló (Karađorđević) Péter királynak a Jadran épülete előtt, az elnök emlékeztetett arra, hogy „Szabadka egy soknemzetiségű város, ahol – szerinte – úgy lehet normális közéletet és közhangulatot teremteni és fönntartani, ha legalább a három nagy entitás szót tud érteni. Ugyanazon az ülésen, egy napon született döntés három köztéri szobor felállításáról, köztük a Bíró Károly-szobor felállításáról is”.

Sajtóértesülések szerint Péter király szobor „egy belgrádi művész alkotása és csak a talapzat 5 méter magas, ezért ennek felállítása teljesen átformálná a hely jellegét”. A hírek szerint „ezekkel a tervekkel az önkormányzat senkit sem ismertetett meg”,  és azt is megállapították, hogy „az ilyen jellegű eseményeknél, amelyek alapvetően határozzák meg a város központjának a kinézetét (nem mellesleg közpénzből készülnek) talán nem ártott volna az itt élő polgárok véleményét is kikérni”.

Újabb információk szerint, a szoborra 18 millió 800 ezer dinárt (kb. 160 ezer eurót!) szánnak a városi költségvetésből, „tehát a szabadkai magyar adófizetők pénzét is ráköltik”.

Pásztornak a kölcsönösségre hivatkozása is sántít, mivel „a Péter-szobornál sokkal-sokkal szerényebb, olcsóbb és kisebb, talapzat nélküli Bíró-szobor elkészítésének költségét”, „feltehetőleg magyar állami támogatásból oldották meg”.

Elképesztő! Egy pártelnök ennyire tájékozatlan lenne? Vagy tudatosan ámítja a közösséget! Ami még elképesztőbb, hogy Pásztor megtévesztő nyilatkozataira senki nem reagál!

 

2021. október 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább

Topolyai hétköznapok

Szóval sz@r itt minden úgy ahogy van. Kibaszott középkori gondolkodás, ahol az újat, a modernet, a >

Tovább

Szerbia hivatalosan is autokrata állam lesz?

A most elfogadásra kerülő törvény lehetővé teszi, hogy a választópolgárok bármilyen alacsony részvétele is döntsön az >

Tovább