2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Pásztor és az EU-csatlakozás

„A jelentések Szerbia hátrálásáról, nem pedig az EU felé haladásáról szólnak”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Pásztor és az EU-csatlakozás

Érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnöknek fontosabb Szerbia felvétele az Európai Unióba, mint az, hogy az ország – amelyiknek még a határai se nincsenek tisztázva – előbb teljesítse az felvételi kritériumokat! Félő, hogy a nagy magyar szerb/szerb magyar összeborulás közben megfeledkeznek a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének rendezéséről! Pásztor, képviselőházi elnökként, az ilyen kijelentésekkel aligha segíti Szerbia EU-s csatlakozását és megítélését. Lehet, hogy még ellenszenvet is kelt az ország iránt. Különösen ha erről értesülnek az EU tagországainak belgrádi nagykövetei is. Nem tesz jó szolgálatot az itteni magyar közösségnek sem. Bozóki Antal:

Szerbiát fel kell venni az Európai Unió tagságába.

Orbán Viktor

 

A határon túli magyarság a XXI. században címmel tartottak kerekasztal beszélgetést június 25-én Kanizsán.

Az est vendége Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, valamint Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának (MKP) alelnöke volt.

Kanizsán a VMSZ elnöke „a vajdasági magyarok helyzetéről” (amivel az Elégedettség és öndicséret c. július 5-ei írásomban foglalkoztam: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=13713), és Szerbia uniós csatlakozásáról beszélt.

Az utóbbi témával kapcsolatban „elmondta, hogy gyakran szokta hallani, hogy a magyar közösség azért fontos, mert Szerbia még az Uniós csatlakozás előtt áll”.

– Az az igazság, hogy mindig vissza kell fognom magamat, hogy hangosan ne nevessek. Azért, mert nyolc-tíz év után a tárgyalási fejezeteknek még felét sem nyitottuk meg, amikor egy fejezetet csuktunk be. Amikor azt látjuk, hogy az Unió döntéshozatali impotenciától szenved, akkor mindenki számára világos, hogy az a perspektíva, amiről ma itt beszélünk, vagy József (Berényi József, a szlovákiai Magyar Közösség Pártjának alelnöke – B. A.) beszél Szlovákia és Magyarország vonatkozásában, az a számunkra nem egy reális perspektíva. Nem elérhető. Nem azért, mert mi nem vagyunk képesek teljesítményeket lerakni az asztalra, hanem azért, mert nincs meg az ehhez szükséges politikai döntés Brüsszelben. Utolsóként Bulgária, Románia, Horvátország vált uniós tagországgá. Állítom, hogy abban a pillanatban, amikor azzá váltak, egy milliméterrel nem voltak előttünk. Úgy csináltak a döntéshozók, mintha előttünk lettek volna, és bevették őket. Minket nem fognak bevenni – fejtette ki véleményét Pásztor. Hangsúlyozta, hogy Szerbia, a politikai súlyánál fogva, és úgy, hogy nem tagállam, jobban tud hatni erre a folyamatra, mint sok Európai Uniós tagország, amelyik már régóta tag.

– Szerintem ez a feladat – állapította meg.

Hozzátette, hogy az az Unió, amely mindannyiunk célja és törekvése volt, ma már nem létezik.

– Mára az Unió átalakult az erős országok akaratrealizálási mechanizmusává. Az erős országok eldöntik, hogy nekik mi a jó, és megpróbálják ráerőltetni mindenkire. Ez az egész arról szól, hogy ezek az országok és a szövetségeseik hogyan próbálják meg az Unión belül megerőszakolni az összes többit – jelentette ki a VMSZ elnöke. Hozzátette, hogy bár nem Európai Unió-szkeptikus, nincs is ellene, de az életéből több mint 30 évet rááldozott arra, hogy azt mondja mindenkinek, hogy arról győzze meg az embereket, hogy mi az, amivel közelebb juthatunk vagy mi az, ami érdekessé tehet minket, hogy, ahogyan fogalmazott, bevegyenek bennünket a klubba.

– Nem igazolták vissza az erőfeszítésünket – vonta le Pásztor a következtetést.

Pásztor beszédének az uniós csatlakozással foglalkozó részét nem közölte a Magyar Szó, a VMSZ hivatalos szócsöve, csak a párt internetes oldalán található. Ez is már bizonyára sok(k) volt a szerkesztőnek (is).

Hol is tartunk, hogyan is állunk Szerbia Európai Uniós csatlakozásával?

A hivatalos adatok szerint, Brüsszelben, 2014. január 21-én, kormányközi találkozót tartott az Európai Unió (EU) és Szerbia, „ami politikai szinten a csatlakozási folyamat elkezdését jelzi”.

Az EU és Szerbia csatlakozási tárgyalásai tehát hét és fél és nem „nyolc-tíz éve” tartanak, ahogy Pásztor állítja.

A 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt „ideiglenesen lezártak”, éspedig a tudomány és kutatások, valamint az oktatás kultúra fejezeteket. 2019-ben két fejezetet nyitottak meg, 2020-ban pedig egyet sem.

Az uniós csatlakozásnak meghatározott feltételi vannak, amelyek közül a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országok uniós integrációja szempontjából alapvető fontosságúak az Európai Tanács által 1993-ban Koppenhágában lefektetett, ún. koppenhágai kritériumok:

– a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló intézmények stabilitása;

– működő piacgazdaság és az a képesség, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel;

– a tagsággal járó kötelezettségek, többek közt a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalására való képesség, valamint az Európai Unió joganyagának központi részét képező közös szabályok, normák és politikák – az uniós vívmányok – elfogadása.

Az Európai Parlament (EP) legutóbbi – 2021. március 25-i – állásfoglalásában a Bizottság Szerbiáról szóló, 2019. és 2020. évi jelentéseiről (2019/2175(INI))[10] – a Bevezető A. pontjában – azt írja, hogy „Szerbiát az uniós tagságra törekvő bármely más államhoz hasonlóan saját érdemeit tekintetbe véve kell megítélni a csatlakozáshoz szükséges kritériumok és közös értékek teljesítése, végrehajtása és betartása alapján, és mivel a csatlakozás menetrendjét és ütemét a szükséges reformok minősége és a reformok iránti elkötelezettség határozza meg”.

Az EP – az állásfoglalás 1. pontjában – arra ösztönözte a szerb hatóságokat, hogy „a nyilvánosság előtt zajló vitákban aktívabban és egyértelműbben kommunikálják elkötelezettségüket az európai értékek iránt, és világos és egyértelmű kötelezettségvállalást vár Szerbiától az ország uniós csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeinek látható és ellenőrizhető módon történő teljesítése iránt”.

Szakértői vélemények szerint, az Európai Bizottság éves jelentései közül a 2020. évi tartalmazza az utóbbi 15 évben, amióta a jelentések készülnek, a szerbiai állapotokkal kapcsolatos eddigi legtöbb bírálatot.

A jelentés aggodalmat fejez ki különösen „a jog uralma, az igazságszolgáltatás és a sajtó függetlensége, valamint a szólásszabadság területén” uralkodó állapotok miatt, amelyeken „szükséges reformokat végrehajtani”.

– Az Európai Unió döntése a 2021. június 22-ei luxembourgi kormányközi konferencián, hogy nem nyit meg egyetlen új klasztert (az új tárgyalási metodológia szerint: fejeztek csoportját – B. A.) a Szerbia tagságáról folytatott tárgyalások során, nem képez meglepetést – értékelték a Danas belgrádi napilap által megkérdezett EU integrációs és jogi kérdések szakértői.

– Ana Brnabić miniszterelnök ismételt állításai ellenére, hogy az utóbbi időben sokat tettek a joguralom területén, számos reform továbbra is várakozáson van, különösen azok a feladatok amelyek a független igazságszolgáltatás létrehozására vonatkoznak” – értékelték a szakemberek.

Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős európai uniós biztos elmondta, hogy a legutóbbi kormányközi konferencián „lényegi tárgyalások folytak arról, mit kellene tenni a haladás érdekében” és kifejezte reményét, hogy ez „új lendületet ad”. Megállapította, hogy „Szerbia az utóbbi hónapokban jelentős munkát végzett, amikor a joguralomról van szó, és hozzátette, hogy lehetséges „a folyamatot meggyorsítani”, ami „a 3. és a 4. klaszter” megnyitását jelentené, „amiért Szerbiának is erőfeszítéseket kell tenni”.

Franz Lothar Altman, független német akadémikus a Danasnak elmondta, hogy „az ilyen kimenetel (egyetlen új klaszter meg nem nyitása a kormányközi konferencián) várható volt”.

– Látják az Európai Parlament és az Bizottság bíráló hangvételű jelentéseit. Bertelsmann legújabb átalakulási indexe (BTI – B. A.), amelyről ezekben a napokban vitázunk, úgyszintén azt mutatja, hogy Szerbia az utóbbi kétévi megfigyelés alatt mindkét szegmensben és a politikai átalakulásban is hátrált, úgy hogy most a 137 ország közül az 56. helyen van (mégpedig Koszovó után), a gazdasági átalakulásban pedig most a 26. helyre rangsorolták, de itt is pontokat veszített. Tehát, Brüsszel és az EU tagállamok fővárosainak értékelése világos: semmilyen előrehaladás nem történt, hanem hátrálás volt az átalakulásban és a reformokban – állítja Altmann.

– A jelentések Szerbia hátrálásáról, nem pedig az EU felé haladásáról szólnak – állapítja meg a Danas. 

Ide kívánkozik Savo Manojlovićnak, az alkotmányosság és törvényesség védelmével foglalkozó egyesület elnökének a megállapítása is: „Amikor a miniszter asszony és az elnök az igazságszolgáltatás függetlenségéről beszélnek, az olyan, mint amikor a piromániás a tűzvédelemről tart előadást”.

A lovas Pásztor Kanizsán azt mondta, hogy az EU „döntéshozatali impotenciától szenved”, hogy Szerbiát azért nem veszik fel az EU-ba „mert nincs meg az ehhez szükséges politikai döntés Brüsszelben”, és hogy ezt az országot „nem fogják bevenni” az Unióba, hátrányos megkülönböztetésben részesítik Bulgáriához, Romániához és Horvátországhoz viszonyítva, amely országok utolsóként váltak uniós tagországgá, pedig „abban a pillanatban, amikor azzá váltak, egy milliméterrel nem voltak előttünk”.

A VMSZ elnöke Kanizsán egy árva szót nem szólt arról, hogy Szerbia és ő személyesen mit tett annak érdekében és meddig jutott az ország a reformokkal, hogy megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak! Nem lehet követelni valamit, miközben semmit nem tenni annak érdekében, hogy az meg is valósuljon!

Azt viszont mondta, hogy „az életéből több mint 30 évet rááldozott arra, hogy azt mondja mindenkinek, hogy arról győzze meg az embereket, hogy mi az, amivel közelebb juthatunk vagy mi az, ami érdekessé tehet minket, hogy, ahogyan fogalmazott, bevegyenek bennünket a klubba”.

Politikai pályafutása szerint Pásztor csak 1996-tól vesz részt a politikai életben, amikor „képviselő lett a Vajdasági Képviselőházban”. Ebből aztán nem világos, hogy mire is „áldozott több mint 30 évet az életéből”. Egyébként is nem mondani kell, hanem cselekedni!

Pásztor Szerbia uniós felvételével kapcsolatos álláspontjai valójában Orbán Viktor magyar miniszterelnök és (a Vid-nap alkalmából Szerb Zászló Arany Érdemrendjével kitüntetett) Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szavainak kevésbé diplomatikus változata.

Orbán még fizetett hirdetés is adott fel a horvátországi Večernji list-ben, Az Európai Unió jövőjéről [O budućnosti Evropske unije] címmel, amelynek a 7. pontjában az írja, hogy „Szerbiát fel kell venni az EU tagságába”. A magyar kormány hirdetése megjelent az EU még néhány más tagországában is.

A hirdetésben azonban arról nincsen szó, hogy Szerbiát Koszovóval együtt vagy anélkül vegyék fel az az EU-ba. A miniszterelnök úgy látszik elfelejtette, hogy Magyarország 2008. március 19-én önálló államként elismerte Koszovót!

Az ilyen hozzáállással még ellenkező hatást is váltanak ki. A horvát külügyminisztérium például közölte: „Horvátország ragaszkodik a bővítéshez, amely a tagsági kritériumok következetes teljesítésén, a szükséges reformok végrehajtásán és a mérhető eredmények megvalósításán alapul. Ez minden tagjelöltre vonatkozik, így Szerbiára is”.

Érthetetlen, hogy a magyar miniszterelnöknek fontosabb Szerbia felvétele az Európai Unióba, mint az, hogy az ország – amelyiknek még a határai se nincsenek tisztázva – előbb teljesítse az felvételi kritériumokat! Félő, hogy a nagy magyar szerb/szerb magyar összeborulás közben megfeledkeznek a délvidéki/vajdasági magyarok helyzetének rendezéséről!

Pásztor, képviselőházi elnökként, az ilyen kijelentésekkel aligha segíti Szerbia EU-s csatlakozását és megítélését. Lehet, hogy még ellenszenvet is kelt az ország iránt. Különösen ha erről értesülnek az EU tagországainak belgrádi nagykövetei is. Nem tesz jó szolgálatot az itteni magyar közösségnek sem.

– A kifogások keresése helyett, az szerb kormánynak először is jó szándékkal kell meghallgatni és megérteni a megjegyzéseket, valamint a sugallatokat, nem csak a külföldieket, de a belföldieket is, majd felelősséget kell vállalni a sikertelenségért és határozottan változtatni az európai integrációhoz való hozzáálláson – írja az European Western Balkans Szerbia integrációjával kapcsolatos mai kommentárjában. Kérdés azonban, hogy Szerbia jelenlegi vezetése képes-e erre ?

 

2021. július 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A koszovói csavar

A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia része. Ha Orbán tiszteletben tartja a szerbiai alkotmányt, akkor Koszovó >

Tovább

A Tanyaszínház kálváriája

Hajnalnak és Pásztornak, ha csak egy pici önérzete/önbecsülete van, ilyen és ennyi blamázs, közfelháborodás után önként >

Tovább

Némi tisztázás, kurtán

Mivel nem érdemes tanácsokat osztogatnom – úgyse fogadná meg őket senki – , csak annyit mondok: >

Tovább

A páriák és az ellenzékiséget imitálók

A páriák időnként pótvizsgázhatnak, de ha nem felelnek meg a követelményeknek, akkor továbbra is szilencium vár >

Tovább

A kulturális háború halottai

A fasizmus pusztítása békésen, számottevő akadály és nehézség nélkül bontakozik ki – ezt neveztem huszonegy évvel >

Tovább

Magyar Nemzet kontra Hajnal Jenő

„Valóban, nem jut eszébe senkinek, hogy a vékony fadarabon gyorsan elfutó gyufa lángja éppen elég az >

Tovább

Elkártyázott tolerancia

Köztudott, hogy legnagyobbnak – és legmagyarabbnak – tartott költőnk, Petőfi Sándor származása szerint nem volt magyar. >

Tovább

Tartuffe és Orgon

Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >

Tovább

Vajdasági írók vajdasági írókról

Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >

Tovább

Hajnal Jenő minden határt túllépett

Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >

Tovább

Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról

Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >

Tovább

A szívderítő buli részesei

És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >

Tovább