Ma Ábrahám, Rókus névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni
Végel László
Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen. Végel László:
2021. március 27., szombat
Az este újra előveszem Filip David könyveit. Az Álom a szerelemről és a halálról-t, az Ég és föld zarándokait, Az emlékezés és a felejtés házát, az esszéit és a Mirko Kovačcsal folytatott levelezését, amely a kilencvenes évek egyik fontos „lelki kordokumentuma”. Bár néhány könyve magyarul is megjelent Danilo Kiš köréhez tartozó írót alig ismerik a magyar nyelvterületen, a magyar kritikusok nemigen foglalkoznak vele, kivéve a Vajdaságból elszármazott néhány értőit. Orcsik Rolandra és Szerbhorváth Györgyre emlékezem, de lehet, hogy akad még valaki. A legnagyobb közé sorolható író regényeiben megrázó, de ugyanakkor rendkívül szubtilis módon ábrázolta a kollektív felelősség dilemmáit, a zsidó sors útvesztőit és természetesen a szerbiai holokauszt drámáját. Ez utóbbi családi élménye is, hiszen családjából többen odavesztek. Véleményére sokat adok, és tanácsait szívesen megfogadom. 1991 decemberében Želimir Žilnikkel, a berlini Aranymedve-díjas filmrendezővel az Alibi kávéházban fontolgattuk, hogy távozunk az Újvidéki Televízióból, mert túl sok terepszínű egyenruhás buzgólkodott ott. Filip David lebeszélt. Megbízható értesülései szerint rajta vagyok a fekete listán, ne távozzak önként, zavarjanak el ők. Hadd piszkolják be a kezüket, mondta. Igaz, hogy rövidesen kiebrudaltak, de nem „piszkolták be a kezüket”, hiszen most is hatalmon vannak és élvezik a magyarországi kormány képviselőinek bizalmát. Velem együtt távozott Želimir Žilnik is. Aztán a horvátországi és a boszniai háborúk idején a belgrádi Másik Szerbia ellenzéki értelmiségi kör fórumán gyakran találkoztam vele igencsak baljós légkörben. Együtt reménykedtünk és együtt vesztettük el a reményünket. Nagyon örültem a NIN-díjának, és a legnagyobb elismeréssel gondoltam rá, amikor elutasította, hogy Nikolić államelnöktől átvegye a belgrádi Nemzeti Könyvtár díját, mert nem felejtette el Nikolić háborús ténykedését a kilencvenes években. Belgrádban ő méltatta a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című regényemet, majd a pandémia előtt, a belgrádi székhelyű Demokratikus Forum pódiumán beszélgettem vele. Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket. A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. életévünket, nem volt okunk az ünneplésre, nem csupán a vírus miatt. Viszont reménykedni még szabad, fejtegettük a telefonbeszélgetésben. Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni, jegyezte meg önironikusan. Nyilván igaza van, miért terhelnénk az új nemzedékeket ostoba reményünkkel? Ezen töprengek a szép napos, tavaszváró szombat reggelen.
Következő cikk: Terítéken a magyarországi sajtóhelyzet
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Más pénzéből adakoznak
A Pásztor István Alapítvány nem kizárólag jótékonysági célokat szolgál, ahogyan azt a Pásztor-fivérek a média segítségével >
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >