2021. december 1. Szerda
Ma Elza, Natália, Blanka, Bonita névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az Európai Parlament és a nemzeti kisebbségek

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával kapcsolatos dokumentumok elfogadásakor, nem a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekében szólaltak fel, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy az állásfoglalásokat megkérdőjelezzék, hogy a szerbiai állapotokat fényezzék, és hogy az országnak az uniós tagságba való felvételét sürgessék – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz eleget a tagfelvételi mércéknek! Az EP állásfoglalásai ellen szavaztak! Érti ezt valaki? Bozóki Antal:

Az Európai Parlament (EP) 2021. március 25-én elfogadta Vladimir Bilčik szlovákiai EP-képviselő Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentéseit és 107 pontban foglalta össze az ország uniós csatlakozásával kapcsolatos álláspontjait.

A határozatnak is nevezett állásfoglalás bevezetőjében az EP – egyebek mellett – rámutat, hogy az uniós tagságra törekvő „Szerbiának visszafordíthatatlan eredményeket kell felmutatnia az emberi méltóság tiszteletben tartásával, a szabadsággal, a demokráciával, az egyenlőséggel, a jogállamisággal és az emberi jogok, köztük a nemzeti és más kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos értékek megőrzése és védelme, valamint a mellettük való kiállás terén belföldön és nemzetközi kapcsolataiban egyaránt” (C. pont).

Az EP „sürgeti Szerbiát, hogy mutasson fel meggyőző eredményeket, olyan fontos területeken, mint az igazságszolgáltatás, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén (24. pont). Aggodalmát fejezte ki „az új parlament tényleges működése miatt, ahol nincs parlamenti ellenzék, amelynek legitimitását az ellenzéki pártok megkérdőjelezik” (31. pont), „sajnálatát fejezte ki a médiaszabadság romlása miatt” (43. pont), „aggodalommal vette tudomásul, hogy a civil társadalmi szervezetek munkája olyan környezetben zajlik, amely nem áll nyitva a kritikákra” (45. pont), stb.

Az EP-nek a szerbiai nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos álláspontjait a határozat 48. pontja tartalmazza. Ennek teljes szövege a következő:

„48. megállapítja, hogy az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött, de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok; felszólít arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok, többek között a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény valamennyi jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre; szorgalmazza ennek hatékonyabb végrehajtását, különös tekintettel a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjaira, köztük a nemzeti kisebbségekre az oktatás terén; felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten, továbbá gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.

Ha elemezzük a határozatnak ezt a nem túl terjedelmes és a nemzeti kisebbségek ugyan nem minden problémájára kiterjedő, de rendkívül fontos értékeléseket tartalmazó pontját, akkor a következőket állapíthatjuk meg:

1. Szerbiában „az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött” ugyan, „de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok”.

Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy Szerbiában még a nemzeti kisebbségi jogvédelem intézményes kerete sem teljes, a törvényekben – „nagy vonalakban” – biztosítva vannak ugyan a nemzeti kisebbségek jogai, de „hiányoznak” a jogok tiszteletben tartását biztosító eszközök, vagyis a gyakorlatban/„ténylegesen” nem alkalmazzák azokat: Egyet ír a törvény, mást mutat a gyakorlat!

2. Az EP „felszólítja” a szerb hatóságokat, hogy „az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó hatályos jogszabályok […] jövőbeli módosítását átlátható módon, az összes érdekelt fél bevonásával hajtsák végre”.

Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy a nemzeti kisebbségi jogokra vonatkozó jogszabályok elfogadásakor megkerülik/megkerülték a nemzeti kisebbségeket, a jogszabályok változtatását a továbbiakban „átlátható módon” és a nemzeti kisebbségek szervezeteinek részvételével kell előkészíteni és elfogadni.

3. Az EP „szorgalmazza” a nemzeti kisebbségi jogokat is rendező pozitív jogszabályok „hatékonyabb végrehajtását”, különösen az oktatás terén.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az EP nincsen megelégedve – többek között – a nemzeti kisebbségi jogokat rendező jogszabályok „végrehajtásával”. Ez ismét csak azt jelent(het)i, hogy nem megfelelő a vonatkozó jogszabályoknak a gyakorlatban való alkalmazása/átültetése.

4. Ez EP határozat „felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten”.

A parlamenti határozat szerint, Szerbiában nincs biztosítva a nemzeti kisebbségek nyelvének egyenrangú használata az oktatás terén és a sajtóban. Arra is következtetni lehet, az EP szorgalmazza, hogy az ország a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatást – „az állami médiában és helyi szinten” – „külön médiacsatornákon” biztosítsa.

Ezzel szemben, már huzamosabb ideje, a közszolgálati televízió magyar nyelvű műsorai (sajnos csak ezeket ismerem) minőségének gyengülése és a szerkesztőségének létszámbeli leépítése folyik.

5. Ez EP ugyancsak állást foglalt amellett, hogy Szerbia „gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.

Köztudott, hogy Szerbiában sok gond van az esélyegyenlőséggel az élet különböző területein, különösen a foglalkoztatásban és az oktatásban, legfőképpen pedig egyetemi szinten. Az újvidéki Jogtudományi Karon például – a bírósági ítéletek ellenére – még felvételezni sem lehet nemzeti kisebbségi nyelven.

A „megfelelő képviselet” biztosítása a „közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban”, de a döntéshozó szervekben, közszolgálatokban és közvállatokban is – a különböző szintű kormány és egyéb határozatok ellenére –, nem, hogy nem valósul meg, hanem egyre inkább rosszabbodik.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a március 31-ei közleményében, rámutatott arra is, hogy az Európai Parlamentet jelentésével kapcsolatosan „visszataszítónak és elfogadhatatlannak tartja a kisebbségi kormánypárt (értsd: Vajdasági Magyar Szövetség/VMSZ – B. A.) hozzáállását és ténykedését”.

A VMDK-nak – mint az Egyesült Szerbiai Ellenzék alapító tagjának – közleménye szerint, a VMSZ „nem azt az utat választotta, hogy a tisztségviselőin keresztül olyan módosító indítványokat kezdeményezzenek amivel javítanának a délvidéki magyarság helyzetén, hanem inkább azon ügyeskedtek hogyan lehetne kitörölni a jelentésből azokat a részeket, amelyek rámutatnak a hatalmi koalíció kétes, maffia közeli és magas korrupcióhoz köthető ügyeket mint a Jovanjica, Krušik, Telekom, Savamala, stb.

 A szerb parlament integrációs bizottságának elnöke Kovács Elvira, a VMSZ egyik alelnöke (2015-től), 2020 októberétől a Szerbia Képviselőház alelnöke, a Külügyi Bizottság tagja is, a „legdrágább” parlamenti képviselő Szerbiában stb. Az irányítása alatt kellene, hogy sor kerüljön az EP országjelentésnek és állásfoglalásainak a megvitatása.

Tekintettel arra, hogy a VMSZ hatalmi szövetségben van a Szerb Haladó párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), ez eleve meghatározza Kovács (aki „valamiért” nem vette még fel férje, Voislav Milosavljević nevét) és az általa vezetett parlamenti bizottság ténykedését, valamint a jelentésekkel és a határozattal kapcsolatos álláspontját is (ha egyáltalán lesz ilyen).

Kovács a képviselőház euróintegrációs bizottságának április 1-jei ülése végén „kiemelte, még folynak a politikai konzultációk, hogy a dokumentumról milyen formában folytat majd vitát a parlament”. Nem kell azonban ezen különösebben törnie magát, Ivica Dačić, a parlament elnöke közvetítésével, megkapja Aleksandar Vučićtól az utasításokat. Elvégre a koalíció kötelez…

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával kapcsolatos dokumentumok elfogadásakor, nem a délvidéki/vajdasági magyar közösség érdekében szólaltak fel, hanem azzal voltak elfoglalva, hogy az állásfoglalásokat megkérdőjelezzék, hogy a szerbiai állapotokat fényezzék, és hogy az országnak az uniós tagságba való felvételét sürgessék – annak ellenére, hogy nyilvánvalóan nem tesz eleget a tagfelvételi mércéknek! Az EP állásfoglalásai ellen szavaztak! Érti ezt valaki?  

A hatalom képviselői számára, az EP jelentés és határozat „szemlátomást nem hitelt érdemlő dokumentum, mint ahogy a többi jelentés sem, amelyben az utóbbi években bírálták a demokrácia és joguralom állapotát Szerbiában. Ez alkalommal, egyebek mellett, a hatalmon lévők megpróbálnak különbséget tenni az Európai Parlament, és – ahogy mondják – a sokkal hitelesebb intézmény között, mint amilyen Európai Bizottság (EB). Eközben elfelejtik megemlíteni, hogy az EB, ha a diplomáciai nyelvet mellőzzük, lényegében ugyanúgy értékelte ezeket a területeket, a tavalyi jelentésben” – közli az European Western Balkans (EWB) internetes portál Az Európai Parlament jelentése éles, de az Európai Bizottság értékelései sem voltak semmivel jobbak a hatalomra nézve c. írásban.

 

2021. április 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább

Topolyai hétköznapok

Szóval sz@r itt minden úgy ahogy van. Kibaszott középkori gondolkodás, ahol az újat, a modernet, a >

Tovább