2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Megszólalt a Magyar Nemzeti Tanács (is)

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés azonban, hogy mit szól ehhez a haladó-szocialista-véemeszes hatalom, illetve a véemesz köztársasági parlamenti képviselői csoportja? És az is, hogy az MNT ugyanilyen vehemenciával kiáll-e a magyar közösséget ugyancsak jelentősen érintő, a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztása ellen? Bozóki Antal:

Szerbiában már huzamosabb ideje tapasztaljuk a nemzeti kisebbségi jogok „(meg)nyirbálását”, szűkítését, megvonását. Az Alkotmánybíróság segédletével is. Legújabban, a kultúráról szóló törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvénytervezettel szándékoznak megvonni a nemzeti kisebbségek jogát a döntéshozatalban való részvételre a művelődés területén.

A törvénytervezettel kapcsolatos nyilvános vitában a magyar Nemzeti Tanács (MNT) részéről elhangzott, hogy az „több helyen is bizonyos, törvény által szavatolt nemzeti kisebbségi kollektív jogok elvételét irányozza elő, ami nemcsak a szerzett emberi és kisebbségi jogok védelmének nemzetközi elvével áll szöges ellentétben, de magával a Szerb Köztársaság alkotmánya 20. szakaszának 2. bekezdésével is, amely épp a szerzett jogok védelmét garantálja”.

A Magyar Nemzeti Tanács február 12-ei közleménye szerint „ezeknek a módosításoknak a megvalósítása a kultúra területén beláthatatlan következményekkel járhat, hiszen a kultúra a nemzeti kisebbségek olyan sajátos kollektív és személyes jellemzője, amelynek irányításában való közvetlen kisebbségi részvétel mindig is nagymértékben hozzájárult a nemzeti kisebbségek kultúrájának megőrzéséhez és erősítéséhez. Épp ezért a törvénymódosításnak az a látszólag észszerűnek tűnő szándéka, hogy rendezze életünknek ezt a nagyon fontos területét az eddigi hiányosságok és hibák pótlásával, azért nem fogadható el számunkra, mert mindez az alkotmány és a törvény által szavatolt kisebbségi jogok kárára történne, mégpedig annak a lehetőségnek a felszámolásával, hogy a nemzeti kisebbségek részesei legyenek a kisebbségi kultúra közvetlen irányításának” – áll az MNT közleményében.

Az MNT dokumentumából nem lehet megállapítani, hogy a testület mikor fogad(hat)ta azt el, mivel 2020. december 29. és és február 26. között nem is ülésezett. Ettől függetlenül, lássuk mit is kifogásol az „MNT”?

A testületnek, pontosabban a közlemény szerzőjének/szerzőinek valójában két megjegyzése van:

Az egyik arra vonatkozik, hogy „a kultúráról szóló törvény érvényben lévő 16. szakasza úgy rendelkezik, hogy a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai két tagot jelölnek a Kulturális Nemzeti Tanácsba. Az ehhez való jogot biztosítja A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 18. szakasza, 1. bekezdésének 11) pontja is. A módosító javaslat már nem rendelkezik ilyen egyértelműen, épp ezért a Magyar Nemzeti Tanács javaslata, hogy a részvételhez való jog ebben a rangos köztársasági testületben maradjon az eddigi képviseleti szinten”.

A kultúráról szóló 2009. évi törvény 16. szakasza 2. bekezdése szerint a Kulturális Nemzeti Tanácsnak (KNT) „19 tagja van, akiket a Népképviselőház választ meg”.

A szakaszt módosító javaslat szerint „a tanácsnak hét tagja van, akiket a kormány választ meg (helyesebben: nevez ki – B. A.), a művelődési minisztérium javaslatára”.

Arról van szó, tehát, hogy a KNT tagjainak létszámát 19-ről 7-re csökkentenék és a testületet nem a szerb parlament, hanem a kormány nevezné ki.

Radovan Jokić a művelődési minisztérium miniszterehelyettese a sajtónak nyilatkozva a javaslatot azzal indokolta, hogy „az elmúlt két év során ez a tanács nem működött megfelelően, így ezzel a törvénymódosítással szeretnék egyértelműen definiálni annak feladatait, célkitűzéseit, illetve összetételét is”.

A módosítási tervezet továbbá nem tartalmazza, pontosabban törölné a kitételt – habár a módosítási javaslat pontatlansága miatt ez nem egyértelmű –, amit a hatályos törvény (16. szakasza 2. bekezdésének 7. pontja) így fogalmaz meg: A köztársasági parlament a tanács „két nemzeti kisebbségi tagját a nemzeti kisebbségi tanácsok javaslatára” válassza meg. Tehát nem az MNT, hanem „a nemzeti kisebbségi tanácsok javaslatára”.

Ha a magyar közösségből valakit megkérdeznének, bizonyára kevesen tudnák – talán az MNT vezetőin kívül –, hogy Kulturális Nemzeti Tanácsnak magyar tagja is van, Vicsek Károly (1941) ismert filmrendező, színházigazgató személyében, még kevesebben pedig, hogy milyen tevékenységet is végzett a testületben.

Nagy kérdés, tehát, tekintetbe véve a rotáció elvét, hogy – amennyiben nem fogadják el testület taglétszámának a javasolt csökkenését – ismét a Magyar Nemzeti Tanács jelöltje kerülne-e be ebbe a testületbe.

A Kulturális Nemzeti Tanáccsal kapcsolatosan tudni kell, hogy annak – a törvény 15. szakasza alapján – „szakmai-tanácsadó” szerepe van, a „kultúra állandó szakmai támogatása, fejlesztése és terjesztése céljából”. Tehát, nem egy valamiféle döntéshozó testületről van szó. Ettől függetlenül azonban a nemzeti kisebbségek részvételét a tanácsban meg kellene tartani, már amiatt is, mivel – a hatályos törvényes rendelkezés értelmében – a nemzeti kisebbségi tanácsoknak a kultúráról szóló törvény által szerzett jogáról van szó.

A másik, sokkal lényegesebb módosítási javaslat, amellyel az MNT nem ért egyet, a hatályos törvény 41 szakasza 2. bekezdésének módosítása. Ez ugyanis a művelődési intézmények igazgatóbizottságának létszámát „legalább három tagúnak” határozta meg, ami azt jelenti, hogy ezeknek a testületeknek ennél több tagja is lehet. A (törvény)módosítás (10. szakasza) viszont az igazgatóbizottságok létszámát legtöbb „öt főre” korlátozná.

Ez a javaslat a többnemzetiségű környezeteknek nem felelne meg, mivel „az eddigi gyakorlat lehetővé tette, hogy – a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 17. szakasza alapján – a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai részt vehetnek a ‘kiemelt jelentőségű’ művelődési intézmények irányításában”. Ez olyan módon történik – az idézett törvényszakasz szerint –, hogy „kinevezik az adott nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját”, illetve ha egy művelődési intézmény kiemelt jelentőségű több nemzeti kisebbség kultúrájának megőrzése, előmozdítása és fejlesztése szempontjából, a nemzeti tanácsok „egy-egy igazgatóbizottsági tagot javasolnak”.

A közleményben felsorolt kifogások miatt „a Magyar Nemzeti Tanács az említett módosítások elfogadását ellenzi, és mindent megtesz azért, a többi nemzeti tanáccsal együtt, hogy azok ilyen formában ne kerüljenek a köztársasági parlament elé, hiszen a szerzett emberi és kisebbségi jogok védelmének nemzetközi elvét és közvetlenül a szerb alkotmányt is sértik” – áll a testület közleményében.

Az MNT az említett módosításokban a Szerb Köztársaság alkotmánya 20. szakasza 2. bekezdésének sérelmét látja, „amely épp a szerzett jogok védelmét garantálja”.

A szerb alkotmány idézett rendelkezése is kimondja, hogy „az emberi és kisebbségi jogok elért szintje nem csökkenthető”.

A közlemény arra is hivatkozik, hogy a törvénytervezet „több helyen is bizonyos, törvény által szavatolt nemzeti kisebbségi kollektív jogok elvételét irányozza elő”. Nem mondja ugyan ki, de feltételezhető, hogy ez alatt a nemzeti tanácsok illetékességnek részbeni megvonása és a kultúra fejlesztésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatokban való részvétel kizárása érthető. Az utóbbi pedig már a kollektív, vagyis a nemzeti kisebbségi közösségi jogok sérelmét jelenti.

A szerb alkotmány több helyen is említi ugyan a nemzeti kisebbségek kollektív jogait, de nem határozta meg annak a fogalmát, tartalmát. Erre csak a 75. szakasza rendelkezése alapján következtethetünk, amely – egyebek között – kimondja, hogy „a nemzeti kisebbségek tagjai kollektív jogaik által, közvetlenül vagy képviselőik révén részt vesznek a döntéshozatalban, vagy önmaguk döntenek a kultúrájukra, oktatásukra, tájékoztatásukra, nyelvük és írásuk hivatalos használatára vonatkozó egyes kérdésekről, a törvénnyel összhangban”.

A kollektív jogok közül a legfontosabb talán éppen a döntéshozatalban való részvétel joga, amit most a kultúráról szóló törvény módosítási tervezete megszüntet(ne).

A Szerbiai Képzőművészek Szövetsége (ULUS) és a Szerbiai Független Kultúrszín Társulás (NKSS) véleménye szerint is „vitás” a nemzeti tanácsok kizárása a döntéshozatali folyamatokból és „a javasolt változásokat nem támogatják”. Ksenija Đurović, a NKSS képviselőjének értékelése szerint „a nemzeti tanácsok kizárása azoknak a kizárást képezi, akik a kultúrát alkotják”.

A véemeszes MNT jelenlegi, második mandátumos vezetősége nem arról ismert, hogy határozottan kiállt volna a magyar közösség jogainak érvényesítéséért. Nem egy esetben elutasította a közösség helyzetét érintő fontos kérdéseknek még a napirendre tűzését is és az állásfoglalást, mint például 2014. december 21-én a szerb kormány 3877-es számú határozatáról, amellyel (a jövőre nézve – B. A.) hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok kollektív bűnösség elvét megalapozó közigazgatási határozatokat, vagy éppen a nemzeti közösségi nyelvhasználattal kapcsolatos 2016. december 24-ei állásfoglalási javaslatot stb.

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés azonban, hogy mit szól ehhez a haladó-szocialista-véemeszes hatalom, illetve a véemesz köztársasági parlamenti képviselői csoportja? És az is, hogy az MNT ugyanilyen vehemenciával kiáll-e a magyar közösséget ugyancsak jelentősen érintő, a Zentai Közkórháznak a Nagykikindai Egészségügyi Központba való beolvasztása ellen?

 

 

 

2021. március 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább