2021. április 16. péntek
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Sok pénz, semmi eredmény

A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (CINS) kutatómunkája nyomán

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági magyar sajtót az anyaországi és a szerbiai támogatások nélkül. Arra viszont nem gondolnak, mi fog történni, amikor az egyik vagy a másik ország önkényurának a hatalma beomlik? Pedig ez előbb-utóbb be fog következni. Ki fogja akkor viselni a felelősséget a következményekért? Lehet-e majd azokat egyáltalán orvosolni? Bozóki Antal:

Az újságíró, aki tiszteletben tartja az erkölcsi kódexet, a definíció szerint lázadó, mert követi a hivatás elveit és köteles a nyomásokkal szembeszállni, hogy ezeket az elveket megszegje. Az újságíró kötelessége, hogy pontosan, teljesen és idejében tájékoztasson a közvéleményt érdeklő eseményekről.

Gordana Suša

A Szerbiai Oknyomozó Újságírói Központ (Centar za istraživačko novinarstvo Srbije – CINS)[1] kutatómunkája szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök „befolyást” vásárol a vajdasági médiák által.

– A magyarországi adófizetők 2011-től és 2019 végéig mintegy tizenkétmillió euróval (4,3 milliárd forinttal) járultak hozzá a Szerbiában megjelenő magyar nyelvű tájékoztatási eszközök működéséhez.

A CINS írása azt mutatja, hogy a szomszédos ország azoknak a médiáknak a tájékoztatási tartalmát és ingatlanvásárlását támogatta, amelyek a tartalmukkal és tulajdoni viszonyaikkal közel állnak Orbán Viktor pártjához, a Fideszhez, amit a CINS által megszólaltatott személyek befolyásvásárlásnak értékelnek – olvasható az írásban.

A CINS tanulmányról részletesebb cikket közölt a Szabad Magyar Szó, de bemutatta a magyarországi 444.hu, valamint a Telex is.

Az újságírói kutatómunkával foglalkozó nemkormányzati szervezet konkrét adatokat is közölt arról, hogy a vajdasági magyar médiumok közül melyik milyen összegben részesült a magyar kormány által.

A legnagyobb délvidéki/vajdasági magyar médiaházat, az összesen 129 személyt foglalkoztató szabadkai székhelyű Pannon Rádió és Televíziót, amelynek a tulajdonában van Pannon Televízió, a Pannon Rádió és a Szabadkai Magyar Rádió, valamint a Pannon RTV honlap, a magyar kormány 2011 és 2019 között – a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül – több mint kilencmillió euróval támogatta. A Pannon RTV-t ennek az összegnek majdnem a felét a 2019-es évben kapta meg. Emellett, az Alapítvány (2020-al bezárólag) még 3,5 millió eurót különített el a Pannon RTV-nek, de nem ismeretes, hogy ez az összeg kifizetésre került-e.

A CINS beszélgetőtársai szerint, a Pannon RTV a több millió euróért „a magyar kormány érdekeit képviseli, népszerűsítik Orbán Viktort és a Fideszt, s ezáltal növelik a magyar miniszterelnök és pártja befolyását Szerbiában”.

A magyarországi pénzek mellett, a Pannon Alapítvány a szerbiai pályázatokon, 2015-től napjainkig, a Szerbiai Újságíró Egyesület adatbázisa alapján, mintegy 302.000 eurót nyert.

Miből fogják ezt fenntartani, ha netán elapadnak a források?

A CINS adatai szerint, Pannon RTV mellett, a Magyar Szó 1.975.000 euró, a Hét Nap 117.500 euró, a Vajdaság Ma hírportál 160.610 euró támogatást kapott az anyaországtól. (Így érthetőbb, hogy a portál hangvétele, az induláskorival ellentétben, ellaposodott és most már szinte megegyezik a Magyar Szóval.) Még mintegy húsz tájékoztatási eszköz, köztük a topolyai Express TV, a Régió Rádió és a Jó Reggelt Vajdaság „véleményportál” is anyaországi támogatásban részesült.

– A különböző alapítványokon keresztül történő, nem átlátható médiatámogatások ajtót nyitnak a politikai befolyás lehetőségének. Nagyon világos, hogy ezeknek az alapítványoknak, illetve a Pannonhoz hasonló médiák programjában mindenekelőtt a Vajdasági Magyar Szövetség és Orbán-kormány munkásságát támogató üzenetek dominálnak – mondta Sinkovics Norbert, a Vajdasági Független Újságíró Egyesület elnöke a CINS-nek.

A tájékoztatási eszközök mellett Magyarországról eurómilliók érkeznek azoknak az egyházi intézmények számláira, amelyeknek a tagjai arra szólítják fel az embereket, hogy a Fideszre szavazzanak, emellett a labdarúgó-akadémia pénzelését is több millió euróval támogatták eddig a magyar adófizetők, és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) befolyása alatt álló Magyar Nemzeti Tanács is jelentős támogatást kap.

Az adatokból arra a következtetésre lehet jutni, hogy az említett délvidéki/vajdasági magyar médiumok hatalmas összegekben részesülnek a magyar kormány részéről, amelyek nélkül egyesek bizonyára már megszűntek volna.

Ez azonban nem minden. Az itteni – a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által „alapított” magyar elektronikus és nyomtatott sajtó ugyanis a vajdasági kormány részéről is támogatást kap. Méghozzá nem is keveset.

A magyar nyelven megjelenő lapok közül az idén a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 105 millió, a Hét Nap 30 millió dinár tartományi támogatásban részesült. Az erről szóló dokumentumot február 11-én írták alá a tartományi kormányban a két lapkiadó igazgatója. (A 2020-as évben a Magyar Szó napilap 105 millió dináros, vagyis 890 ezer eurós támogatásban részesült, míg a Hét Nap 30 millió dinárt, illetve 255 ezer eurót kapott a tartományi kormánytól.]

– A tartományi (művelődési és tájékoztatási – B. A.) titkárság által jóváhagyott támogatás évek óta a működésünk egyik alappillérét képezi. A szerkesztőség szempontjából a bevétel 50 százalékát jelenti, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. szintjén pedig kicsit több mint 25 százalékot. Ugyanúgy, ahogy az előző években, az idén is elsősorban a működési költségek lefedésére fordítjuk a kapott összeget, azaz a napilapunk megjelenéséhez szükséges újratermelési alapanyagokat biztosítjuk a támogatásból. Ugyanakkor jelentős tételt képez az alkalmazottak bére is, amelyet szintén ebből a forrásból fedezünk. A megbízható eszközök évről évre biztosítják számunkra a napilapunk, illetve az ifjúsági és gyermekkiadványaink fennmaradását – hangsúlyozta a támogatás fontosságát Ökrész Rozália.

– Az idén 75 évesek vagyunk, így különösen fontos számunkra ez a támogatás. Biztosítja ugyanis annak a lehetőségét is, hogy alkalomhoz illő plusztartalmakat nyújtsunk az olvasóinknak. Méltó emléket szeretnénk ugyanis állítani az évfordulónak: terveink szerint az év folyamán külön kiadványokkal is kedveskedünk a vajdasági magyarságnak – nyilatkozta László Edit a Hét Nap igazgatója.

Az évente rendszeresen érkező támogatások ellenére, amelyek összegét pontosan nem is lehet tudni, a Magyar Szó és a Hét Nap nem, hogy nem fejlődnek, hanem inkább sorvadnak! Kérdés, hogy a tartományi és a magyarországi támogatások nélkül egyáltalán léteznének-e még? Eközben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az anyanyelvű tájékoztatás biztosítása és fejlesztése elsősorban Szerbia kötelezettsége!

Ellenzéki tanácsnokok az MNT 2019. november 19-ei ülésén már figyelmeztettek, hogy a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap is „mélyrepülésben van”.

Az MNT 17. (elektronikus, 2020. november 13-ai) ülésén ellenzéki részről elhangzott az is, hogy „a Magyar Szó elvesztette közszolgálati jellegét, pártlappá silányult immár sok éve. A pénzügyi terv leírásában első helyen szerepel, hogy a lap a piacról tartja el magát, miközben a bevételek 2/3-a támogatás, az is úgy, hogy a Forum nyomda bevételeit is oda sorolják. Ezen kívül, az sem világos, hogy a támogatásoknak mekkora aránya anyaországi”.

A támogatások össze folyamatosan növekszik, a napilap és az időszaki kiadványok példányszáma (viszont évről-évre csökken. Az viszont már nem, hogy mennyi az eladatlan példányszám? A terveikben sem a fejlesztést, hanem a leépítést „látják elő”? Érti ezt valaki?

A Magyar Szó Lapkiadó Kft-ben valami nagyon nincsen rendben. Hogyan sikerült a volt Jugoszláviában harmadik legnagyobb nyomdaipari vállalatot annyira lezülleszteni, hogy a magyarországi és a tartományi támogatások képezzék „a megmaradása zálogát”? Nem kellene ezt valakinek mégiscsak megmagyaráznia?

A jobb sorsra érdemes Fórum egykori (a Magyar Szó mostani) székháza annyira kiürült, hogy most már számos szervezetnek is helyet ad. Hajnal Jenő a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 20. ülésén azt is bejelentette, hogy „2021-ben elkezdődhet Újvidéken, a Magyar Szó székházában, egy új szórványóvoda kialakítása”.

A szórványóvoda ellen, természetesen, senkinek kifogása nem lehet, de nem lehetett volna azt máshol kialakítani, a Magyar Szó székházában pedig valamiféle jövedelmet hozó munkát fejleszteni?

Ökrész Rozáliát a vállalat igazgatóját – talán jutalmul az elért „sikerekért” – 2020. december 1-jével megtették a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági képviselői csoportja tagjának.

Amikor felmerült a kérdés, hogy esetében fennáll-e az érdekellentét, mivel egyszerre tölti be az igazgatói posztot, valamint a VMSZ köztársasági képviselői csoportjának is tagja, Ökrész a Cenzolovkának ezt nyilatkozta: „Mindenképp az illetékesekhez fordulok majd, hogy ezt értelmezzék”. Ismereteim szerint, mind a mai napig nem tájékoztatták a nyilvánosságot, hogy Ökrész az illetékesekhez fordult-e egyáltalán, és hogy azok mit válaszoltak?

A Hét Nap esetében a helyzet még rosszabbnak látszik. Tőke János, a Családi Kör főszerkesztője szerint a hetilap a költségeknek – „a 2019-es adatok szerint – olyan 75-80 százalékát fedezte”, addig „a Hét Nap az eladott példányszámából a teljes bevételnek a 9 százalékát fedezte”! Létezik-e ez még valahol?

Történik mindez a véemeszes döntő többségű MNT támogatásával, beleegyezésével.

Ternovácz István, az MNT végrehajtó bizottságának tájékoztatással megbízott tagja a testület legutóbbi (február 26-ai) ülésén a sajtószabadságról elmondta: – Azok sivalkodnak, akik az egységes magyar érdekvédelmet, a VMDK-t anno szétverték, majd azután a VMSZ-t is megpróbálták szétverni. Ők kifogásolják, hogy nincsenek a Magyar Szó címoldalán, ott vannak viszont más helyeken, az interneten, de nem is kell, hogy címoldalon legyenek azok, akik folyamatosan bomlasztanak. Vannak, akik a közös nemzeti építkezésünkbe egy téglát nem tesznek be, viszont mennek, s cipőikkel rugdossák ki a téglákat a falból – fogalmazott elfogultan a véemeszes tanácstag.

Ternovácz – akinek az esetében ugyancsak fennforog az összeférhetetlenség kérdése, a tanácsban betöltött tisztsége és az újságírói hivatás gyakorlása között, akárcsak Ökrész Rozáliának – ez alkalommal is bebizonyította, hogy csak az egyszólamúságban képes gondolkodni.

Milyen eredménye, milyen haszna van/lett a délvidéki/vajdasági magyar közösségnek a magyar sajtó hatalmas anyaországi és szerbiai támogatásából? Tömören azt lehetne mondani: Sok pénz, semmi eredmény/haszon! Csak propaganda!

Nem az a gond, hogy a magyar nyelven tájékoztató média anyaországi és szerbiai támogatásban részesül, hanem az, hogy hogyan, milyen módon tájékoztat. Egyrészt a VMSZ irányította MNT, másrészt pedig a támogatásokat folyósító tartományi kormány befolyása alatt működik. Hogyan lehet ilyen körülmények között tárgyilagosan tájékoztatni, a sajtónak a közszolgálatiságát és hatalom-ellenőrzői szerepét megvalósítani? Éppen sehogy. Talán ebben is keresni kellene a folyamatosan rossz gazdasági eredmények és a csökkenő példányszámok okát.

A problémát csak növeli, hogy a Magyar Szó és a Hét Nap vezetőinek halvány elképzelése se nincsen, hogyan lehetne a vállalatukat „a saját lábára állítani, és a hogy a saját erőforrásaiból próbáljon meg gazdálkodni és létezni”. Azt sem látni, hogy egyáltalán törekednének erre!

A Magyar Nemzeti Tanács „alapította” délvidéki/vajdasági magyar médián (a jelenlegi vezetéssel és viszonyulással) nem lehet segíteni. Az MNT és a Vajdasági Magyar Szövetség csúcsvezetése görcsösen ragaszkodik a sajtó irányításához, az egyszólamúsághoz, ami persze előfeltétele a hatalmon maradásuknak. Ezt ők „nemzeti építkezésnek” nevezik, aminek szerintük mindenki ellensége, aki nem úgy gondolkodik, ahogy ők, illetve ahogy a feletteseik azt elképzelték. Sikeresen tönkre is tették ezzel a viszonyulással a sajtó-, a gondolat- és az alkotói szabadságot! A közösséget pedig nem építik, hanem egyenesen degradálják!

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági magyar sajtót az anyaországi és a szerbiai támogatások nélkül. Arra viszont nem gondolnak, mi fog történni, amikor az egyik vagy a másik ország önkényurának a hatalma beomlik? Pedig ez előbb-utóbb be fog következni. Ki fogja akkor viselni a felelősséget a következményekért? Lehet-e majd azokat egyáltalán orvosolni?

 

2021. március 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább