Ma Zsófia, Szonja névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni
Végel László
„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, hanem talán érdekfeszítőbbnek kellene lenni, talán kevésbé műhelybelinek, talán, ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni. Olyan alkotóerőre volna szükség, ami felfedezi önmagát, mélyebbre ás. De én annyira autodidakta lettem, hogy már csak a saját tapasztalatom érdekel”. Végel László:
2021. február 10., szerda
A postás hozta Bereményi Géza új dedikált regényét, a Magyar Coopperfieldet. A küldeménynek nagyon megörültem, nem csupán a Bereményivel való régi kapcsolatunk miatt, hanem mint ahogy a dedikációjában írja, az eszmei közösségünkből kifolyólag is. Meg azért is, mert néhány kritikus utalt arra, hogy valamiféle változás játszódik le a magyar regényirodalomban és ennek jegyében együtt emlegette a Temetetlen múltunkkal. Legutóbb Horváth Anna Flóra az Új Forrás 2020/9. számában. „Sőt a nagyregényformátumú, történelmi érdeklődésű önéletírás egy éppen aktuális trendhez csatlakozik (az utóbbi évekből például Nádas Péter Világító részletek vagy Végel László Temetetlen múltunk című regényét érdemes említeni)”, olvastam a kritikában, amely arra is rámutat, hogy Bereményi nem ábrázolja sematikusan a múltat, ugyanakkor „könyörtelenül rávilágít, hogy a rendszer nemszeretői és nemérdeklődői is részei maradtak a rendszernek”. Ilyesféle szándék jelét már érzékeltem Bereményi egyik régebbi a Literán megjelent interjújában, amelyben Géza így nyilatkozott: „Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, hanem talán érdekfeszítőbbnek kellene lenni, talán kevésbé műhelybelinek, talán, ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni. Olyan alkotóerőre volna szükség, ami felfedezi önmagát, mélyebbre ás. De én annyira autodidakta lettem, hogy már csak a saját tapasztalatom érdekel”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?
Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára >
Nepotista és pártalapú foglalkoztatás?
Nepotizmus, érdekütközés, pártalapú foglalkoztatás? Ugyan már! Elvégre biztosítani kell a jövőt, a folytonosságot, bebetonozni az egyszólamúságot, >
„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”
Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >
Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?
A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >
Ariszteidész és a cserépdarab
Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >
Határszabászat a Balkánon
Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >
A nagy poszttranziciós szexuális forradalom
Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >
A vírus politikai fegyver lett
„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >
Levél a Klubrádiónak
Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >
„Búcsú előtt”
Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >
A gyomorforgató antikommunizmus
Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >
Az elit játszmája
Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >