2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A médiastratégia alkalmazása (1)

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse már korábbról ismert ellenkező, elutasító véleményét, számos kérdést is szubjektíven és tévesen értelmezve. A tájékozatlan olvasó számára nyitva hagyta a kérdést, hogy akkor tulajdonképpen miről is van itt szó? Mi az ami ellen az MNT elnöke valójában „tiltakozik”? A testülethez közeli újságíró sem kérdezett rá. Bozóki Antal:

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) költségvetésének elfogadásával kapcsolatosan, a december 29-ei ülésen, Németh Ernő, a testület Tájékoztatási Bizottságának a tagja, a Vajdaság Ma hírportál munkatársaként, arról is kérdezte Hajnal Jenőt, az MNT elnökét, hogy „mikorra készülnek el a tanács következő időszakra vonatkozó stratégiái”?

– A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete elkészült, folyamatban van a tájékoztatási stratégia és a kulturális stratégia kidolgozása. Tudni kell, hogy szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia, most fogadták el az akciótervet is, tehát van mihez viszonyítanunk, van mivel vitatkoznunk, főleg a tájékoztatás területén. Úgy gondoljuk, egy olyan stratégia született Szerbiában, tiltakozásunk ellenére, amely éppen a nemzeti tanácsoknak a tájékoztatásra vonatkozó hatáskörét próbálja megkérdőjelezni. Olyan alkotmányos jogokat próbál elvenni, amelyek nemcsak a tájékoztatást érintik, hanem csökkentik a nemzeti tanácsok hatásköreit is. Ezt nem engedhetjük meg! Mindezzel az úgynevezett szabad sajtó, a független média emberei próbálják sarokba kényszeríteni nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem magát a szerb kormányt is. Az európai uniós feltételeknek szeretne a kormány eleget tenni, de félő, hogy ezáltal a nemzeti tanácsok olyan helyzetbe kerülnek, amely már komoly veszéllyel jár – nyilatkozta Hajnal Jenő.

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse már korábbról ismert ellenkező, elutasító véleményét, számos kérdést is szubjektíven és tévesen értelmezve. A tájékozatlan olvasó számára nyitva hagyta a kérdést, hogy akkor tulajdonképpen miről is van itt szó? Mi az ami ellen az MNT elnöke valójában „tiltakozik”? A testülethez közeli újságíró sem kérdezett rá.

A Szabad Magyar Szó Hajnal interjújából kiemelte ugyan a tájékoztatási stratégiával foglalkozó mondatait, de részletesebben már nem foglalkozott velük. Nem láttam, hogy bármelyik másik magyar nyelvű tájékoztatási eszköz is írt volna erről, pedig – a téma fontossága és az miatt, amit az MNT elnöke erről mondott – kellett volna.

Már Hajnal Jenő első állítása, miszerint „szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia” is pontatlan. A helyzet az, hogy a szerb kormány – hosszú előkészületek és kínos viták után – már csaknem egy évvel ezelőtt, pontosabban 2020. január 30-án fogadta el a Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiáját.

A dokumentum 4. 1. pontja alatt (A polgárok nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatása) az alábbi szöveg olvasható:

„A Szerb Köztársaságban a nemzeti kisebbségi tájékoztatás különböző modelljei vannak képviselve, amelyek közé tartoznak: a közszolgálati tájékoztatási eszközök programjai, műsorok, illetve írások a magán médiákban, ideértve a civil társadalom médiáit is, azoknak a médiáknak a program-tartalmai, amelyek kiadóinak a társalapítói a nemzeti tanácsok, valamint az internet használata, az anyaország médiáihoz való hozzáférés, stb. 

Annak ellenére, hogy a médiatörvények meghozatalával megerősödött a létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos normatív, de gyakorlati természetű problémákra is felfigyeltek, amelyek rámutatnak, hogy hiányzik a nemzeti kisebbségi tájékoztatás biztosításhoz való átfogó és egységes viszonyulás. 

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, mint a nemzeti kisebbségek választott képviselőinek testületei, amelyek által a nemzeti kisebbségek megvalósítják közösségi jogaikat, jelentős illetékességei vannak a közérdek egy részének megvalósításában a tájékoztatásban.

Ezek a testületük, habár a finanszírozásuk közpénzekből történik, a médiák kiadóinak alapítói lehetnek, az Elektronikus Médiákat Szabályzó Testület Tanácsa (REM) tagjai meghatalmazott jelölői, véleményt mondanak a közszolgálati szerkesztőségek nemzeti kisebbségi nyelvű programjainak felelős szerkesztőiről, valamint véleményezik a projektumokat, amelyeket a nemzeti kisebbségek tájékoztatása minőségének növelése érdekében írnak ki, de ezek nem kötelezőek. 

A fontosságuk ellenére a tájékoztatás területén, a nemzeti kisebbségi tanácsok tevékenysége a nemzeti kisebbségek közérdeke magvalósulásának csak az egyik formája, hogy a saját nyelvükön tájékozódjanak és a kisebbségi médiateret nem szabad kizárólagosan a tevékenységükre csökkenteni.     

A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatosan fennáll bizonyos aggodalom a befolyásuk miatt a médiák pluralizmusa és a szerkesztőségi függetlensége tekintetében.

Tekintettel arra, hogy a médiákat, amelyek kiadói a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, közpénzekből finanszírozzák, rendezni kell a működésük módját, a közérdek megvalósításának szükségével összhangban.

Emellett, a közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza szerint, az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány alapító okirata, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, külön rendezi az igazgató szerv megválasztását és kinevezését, amikor pedig intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány a média kiadója, a média főszerkesztőjének a megválasztását, illetve kinevezését is, olyan módon, amely biztosítja a média szerkesztőségi önállóságát.   

A nemzeti tanácsok, tehát, kötelesek a médiaházak igazgatóbizottságát olyan módon választani, az igazgatókat és a főszerkesztőket kinevezni, amelyik biztosítja a média szerkesztőségi függetlenségét.

Külön nehézséget jelent a nemzeti kisebbségi nyelvű programokat készítő médiák pénzügyi fenntarthatósága, valamint a nemzeti szintű közmédiának a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettségének a nem megfelelő megvalósítása.”

A közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése szerint, a médiát kiadó igazgatói szervet és a főszerkesztőt, „olyan módon kell megválasztani, amely biztosítja a média teljes szerkesztőségi függetlenségét”.

A szakasz 4. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a médiát működtető „intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatói szerve tagjainak két harmadát független tagok képezik, akik legalább három évvel a kinevezésük előtt az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatóbizottságába való kinevezésük előtt nem voltak tisztségviselők, annak a jogszabálynak az értelmében, amelyik a közszolgálati funkció végzésével kapcsolatos érdekütközést rendezi”.

 

2021. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább