2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

A médiastratégia alkalmazása (1)

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse már korábbról ismert ellenkező, elutasító véleményét, számos kérdést is szubjektíven és tévesen értelmezve. A tájékozatlan olvasó számára nyitva hagyta a kérdést, hogy akkor tulajdonképpen miről is van itt szó? Mi az ami ellen az MNT elnöke valójában „tiltakozik”? A testülethez közeli újságíró sem kérdezett rá. Bozóki Antal:

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) költségvetésének elfogadásával kapcsolatosan, a december 29-ei ülésen, Németh Ernő, a testület Tájékoztatási Bizottságának a tagja, a Vajdaság Ma hírportál munkatársaként, arról is kérdezte Hajnal Jenőt, az MNT elnökét, hogy „mikorra készülnek el a tanács következő időszakra vonatkozó stratégiái”?

– A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete elkészült, folyamatban van a tájékoztatási stratégia és a kulturális stratégia kidolgozása. Tudni kell, hogy szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia, most fogadták el az akciótervet is, tehát van mihez viszonyítanunk, van mivel vitatkoznunk, főleg a tájékoztatás területén. Úgy gondoljuk, egy olyan stratégia született Szerbiában, tiltakozásunk ellenére, amely éppen a nemzeti tanácsoknak a tájékoztatásra vonatkozó hatáskörét próbálja megkérdőjelezni. Olyan alkotmányos jogokat próbál elvenni, amelyek nemcsak a tájékoztatást érintik, hanem csökkentik a nemzeti tanácsok hatásköreit is. Ezt nem engedhetjük meg! Mindezzel az úgynevezett szabad sajtó, a független média emberei próbálják sarokba kényszeríteni nemcsak a nemzeti tanácsokat, hanem magát a szerb kormányt is. Az európai uniós feltételeknek szeretne a kormány eleget tenni, de félő, hogy ezáltal a nemzeti tanácsok olyan helyzetbe kerülnek, amely már komoly veszéllyel jár – nyilatkozta Hajnal Jenő.

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse már korábbról ismert ellenkező, elutasító véleményét, számos kérdést is szubjektíven és tévesen értelmezve. A tájékozatlan olvasó számára nyitva hagyta a kérdést, hogy akkor tulajdonképpen miről is van itt szó? Mi az ami ellen az MNT elnöke valójában „tiltakozik”? A testülethez közeli újságíró sem kérdezett rá.

A Szabad Magyar Szó Hajnal interjújából kiemelte ugyan a tájékoztatási stratégiával foglalkozó mondatait, de részletesebben már nem foglalkozott velük. Nem láttam, hogy bármelyik másik magyar nyelvű tájékoztatási eszköz is írt volna erről, pedig – a téma fontossága és az miatt, amit az MNT elnöke erről mondott – kellett volna.

Már Hajnal Jenő első állítása, miszerint „szerbiai szinten elkészült a tájékoztatási stratégia” is pontatlan. A helyzet az, hogy a szerb kormány – hosszú előkészületek és kínos viták után – már csaknem egy évvel ezelőtt, pontosabban 2020. január 30-án fogadta el a Szerb Köztársaság tájékoztatási rendszerének 2020-2025. évi fejlesztési stratégiáját.

A dokumentum 4. 1. pontja alatt (A polgárok nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatása) az alábbi szöveg olvasható:

„A Szerb Köztársaságban a nemzeti kisebbségi tájékoztatás különböző modelljei vannak képviselve, amelyek közé tartoznak: a közszolgálati tájékoztatási eszközök programjai, műsorok, illetve írások a magán médiákban, ideértve a civil társadalom médiáit is, azoknak a médiáknak a program-tartalmai, amelyek kiadóinak a társalapítói a nemzeti tanácsok, valamint az internet használata, az anyaország médiáihoz való hozzáférés, stb. 

Annak ellenére, hogy a médiatörvények meghozatalával megerősödött a létrehozott jogi keret, a gyakorlatban bizonyos normatív, de gyakorlati természetű problémákra is felfigyeltek, amelyek rámutatnak, hogy hiányzik a nemzeti kisebbségi tájékoztatás biztosításhoz való átfogó és egységes viszonyulás. 

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, mint a nemzeti kisebbségek választott képviselőinek testületei, amelyek által a nemzeti kisebbségek megvalósítják közösségi jogaikat, jelentős illetékességei vannak a közérdek egy részének megvalósításában a tájékoztatásban.

Ezek a testületük, habár a finanszírozásuk közpénzekből történik, a médiák kiadóinak alapítói lehetnek, az Elektronikus Médiákat Szabályzó Testület Tanácsa (REM) tagjai meghatalmazott jelölői, véleményt mondanak a közszolgálati szerkesztőségek nemzeti kisebbségi nyelvű programjainak felelős szerkesztőiről, valamint véleményezik a projektumokat, amelyeket a nemzeti kisebbségek tájékoztatása minőségének növelése érdekében írnak ki, de ezek nem kötelezőek. 

A fontosságuk ellenére a tájékoztatás területén, a nemzeti kisebbségi tanácsok tevékenysége a nemzeti kisebbségek közérdeke magvalósulásának csak az egyik formája, hogy a saját nyelvükön tájékozódjanak és a kisebbségi médiateret nem szabad kizárólagosan a tevékenységükre csökkenteni.     

A nemzeti tanácsok szerepével kapcsolatosan fennáll bizonyos aggodalom a befolyásuk miatt a médiák pluralizmusa és a szerkesztőségi függetlensége tekintetében.

Tekintettel arra, hogy a médiákat, amelyek kiadói a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsai, közpénzekből finanszírozzák, rendezni kell a működésük módját, a közérdek megvalósításának szükségével összhangban.

Emellett, a közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza szerint, az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány alapító okirata, amelynek alapítói a nemzeti tanácsok, külön rendezi az igazgató szerv megválasztását és kinevezését, amikor pedig intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány a média kiadója, a média főszerkesztőjének a megválasztását, illetve kinevezését is, olyan módon, amely biztosítja a média szerkesztőségi önállóságát.   

A nemzeti tanácsok, tehát, kötelesek a médiaházak igazgatóbizottságát olyan módon választani, az igazgatókat és a főszerkesztőket kinevezni, amelyik biztosítja a média szerkesztőségi függetlenségét.

Külön nehézséget jelent a nemzeti kisebbségi nyelvű programokat készítő médiák pénzügyi fenntarthatósága, valamint a nemzeti szintű közmédiának a nemzeti kisebbségi nyelveken való tájékoztatási kötelezettségének a nem megfelelő megvalósítása.”

A közérdekű tájékoztatásról és a médiáról szóló törvény 16. szakasza 2. bekezdésének rendelkezése szerint, a médiát kiadó igazgatói szervet és a főszerkesztőt, „olyan módon kell megválasztani, amely biztosítja a média teljes szerkesztőségi függetlenségét”.

A szakasz 4. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a médiát működtető „intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatói szerve tagjainak két harmadát független tagok képezik, akik legalább három évvel a kinevezésük előtt az intézmény, gazdasági társaság, illetve alapítvány igazgatóbizottságába való kinevezésük előtt nem voltak tisztségviselők, annak a jogszabálynak az értelmében, amelyik a közszolgálati funkció végzésével kapcsolatos érdekütközést rendezi”.

 

2021. január 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább