2021. április 16. péntek
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

November 25. – a gyász napja!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.” A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”. Bozóki Antal:

November 18.

Milyen szinten működik, és melyiken nem?

Ivica Dačić, a szerb köztársasági parlament elnöke fogadta Pintér Attilát, Magyarország szerbiai nagykövetét.

A két tisztségviselő egyetértett, hogy „a két ország között igen magas szintű a kapcsolat”, amiről „a magas szintű találkozók, valamint a kereskedelmi kapcsolatok tanúskodnak”.

A magyar nagykövet átadta Dačićnak, a Magyar Országgyűlés elnökének üdvözletét és „együttműködési készségéről biztosította őt abban, hogy a parlamenti együttműködés révén tovább kívánják erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat”.

Dačić tájékoztatta Pintért, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.

Valójában szokványos, protokolláris diplomáciai eseményről van szó, amelyen semmi érdemleges nem történt, szót sem érdemelne, ha nem lenne feltűnő, hogy egyik fél sem említette meg a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösséget. Hivatalos találkozókon – a Szerbiában második mandátumát töltő – Pintér Attilával ez már nem először történik meg.  A kisebbségek már nem fontosak  a két ország kapcsolatában?

A másik, ugyancsak feltűnő dolog, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.

A szerb parlament web oldalán a világ 114 országával „kapcsolatokat és együttműködést fejlesztő baráti csoportot” lehet találni, amelyekbe a képviselők „az önkéntesség elve alapján társulnak”. El lehet képzelni, hogy milyen illetékessége van ezeknek! Köztük a Magyarországgal együttműködő 49 tagú csoportnak is.

A képviselőcsoport megalakulásában nincsen éppen semmi pláne. Ilyen csoport bizonyára létezett a képviselőház előző összetételében is. Csak éppen nem lehetett hallani a tevékenységéről.

Ugyancsak ide kívánkozik, ha már ilyen „magas szintűek a kapcsolatok” a két ország között, hogyan történhet meg az, hogy a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. április 4-e óta nem ülésezett?

A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló 2004. június 15-én – az akkor még szerb-montenegrói parlament által is – ratifikált egyezmény 16. cikke szerint ugyanis a kormányközi (nemzeti) kisebbségi Vegyes Bizottság, amely figyelemmel kíséri az egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását, „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.

Lehet ugyan újabbnál újabb testületeket alakítani, parlamenti szinten is, de előbb nem inkább a már meglévő egyezményeket kellene tiszteletben tartani, beszámolni, hogy a vállalt kötelezettségekből mi is valósult meg, mi pedig nem? Ilyen szinten a kapcsolatok már nem működnek?

November 25.

A gyász napja!

Közleményben határolódott el a Magyar Mozgalom (MM) a Tartományi Képviselőháznak attól a döntéstől, hogy november 25-ét „tartományi jelentőségű ünnepnek” kell tekinteni.

– Aki magyar, és november 25-ét ünnepnek tartja – lelke rajta. Mi a magunk részéről semmilyen ünnepelni valót nem találunk ebben a dátumban, ezért felszólítunk minden jóérzésű magyar embert, hogy ezen a napon semmilyen nyilvános rendezvényen és ünnepségen ne vegyen részt, ehelyett csendben, otthon és méltóságteljesen, egy mécses gyújtásával emlékezzen november 25-ére – a gyász napjára – olvasható a kommünikében, amelyet a Magyar Mozgalom elnöksége jegyez.

2018. június 19-én a vajdasági képviselőház megszavazta, hogy november 25-e ezentúl „tartományi jelentőségű ünnep” legyen. A javaslatra szavaztak a VMSZ képviselői is. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt. Az Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom (MM)-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) két képviselője (Csonka Áron és Elvegyi Ákos) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot és nemmel voksolt.

A Magyar Szó nevű véemeszes lap „Régen is tisztán látták régiónk jövőjét” címmel számol be a székvárosi megemlékezésről: „Miloš Vučević, Újvidék polgármestere és Jelena Marinković Radomirović, a képviselő-testület elnöke megkoszorúzta a Szabadság téren elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1918. november 25-én megtartott Népgyűlés emlékére helyeztek el. Azon a napon döntöttek úgy, hogy Délvidéket a Szerb Királysághoz csatolják.”

Az évforduló kapcsán „a tartományi kormány közleményben gratulált Vajdaság polgárainak”, amelyben az áll, hogy „ezen a napon beteljesült a szerbségnek, de nem kizárólag a szerbségnek az évszázados álma az egyesülésről és a szabadság kivívásáról, s irányt változtatott a történelem” – áll a közleményben, írja a lap.

A Magyar Szóra lap politikai irányvételét jól mutatja az is, hogy a megemlékezésről szóló két írásban egy szó kommentár nem található a történésekről, csak a megjegyzés, hogy „a koronavírus-járvány miatt az idén nem tartották meg az egyesülés évfordulója alkalmából rendszeresen megszervezett díszülést a tartományi képviselő-házban”, és hogy az évfordulóhoz kapcsolódó elismerések a későbbi időpontban kerülnek kiosztásra.

Romániában is folyik a magyar közösség megalázása.

A képviselőház november 2-án „ügydöntő házként, másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját”. A hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.

Az RMDSZ-frakció nevében Benedek Zakariás képviselő elmondta, hogy „ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé”. A képviselő „arra kérte kollégáit, hogy ne fogadják el a jogszabályt”.

A képviselőházi vita során „Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő”.

– Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője.

– Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni – fejtette ki Kelemen. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.”

A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”.

 

2020. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább