2024. február 23. péntek
Ma Alfréd, Polikárp névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

November 25. – a gyász napja!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.” A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”. Bozóki Antal:

November 18.

Milyen szinten működik, és melyiken nem?

Ivica Dačić, a szerb köztársasági parlament elnöke fogadta Pintér Attilát, Magyarország szerbiai nagykövetét.

A két tisztségviselő egyetértett, hogy „a két ország között igen magas szintű a kapcsolat”, amiről „a magas szintű találkozók, valamint a kereskedelmi kapcsolatok tanúskodnak”.

A magyar nagykövet átadta Dačićnak, a Magyar Országgyűlés elnökének üdvözletét és „együttműködési készségéről biztosította őt abban, hogy a parlamenti együttműködés révén tovább kívánják erősíteni a kétoldalú kapcsolatokat”.

Dačić tájékoztatta Pintért, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.

Valójában szokványos, protokolláris diplomáciai eseményről van szó, amelyen semmi érdemleges nem történt, szót sem érdemelne, ha nem lenne feltűnő, hogy egyik fél sem említette meg a szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösséget. Hivatalos találkozókon – a Szerbiában második mandátumát töltő – Pintér Attilával ez már nem először történik meg.  A kisebbségek már nem fontosak  a két ország kapcsolatában?

A másik, ugyancsak feltűnő dolog, hogy „a szerb parlamentben megalakították a Magyarország baráti csoportot, amivel megnyitották a lehetőséget az együttműködés előtt”.

A szerb parlament web oldalán a világ 114 országával „kapcsolatokat és együttműködést fejlesztő baráti csoportot” lehet találni, amelyekbe a képviselők „az önkéntesség elve alapján társulnak”. El lehet képzelni, hogy milyen illetékessége van ezeknek! Köztük a Magyarországgal együttműködő 49 tagú csoportnak is.

A képviselőcsoport megalakulásában nincsen éppen semmi pláne. Ilyen csoport bizonyára létezett a képviselőház előző összetételében is. Csak éppen nem lehetett hallani a tevékenységéről.

Ugyancsak ide kívánkozik, ha már ilyen „magas szintűek a kapcsolatok” a két ország között, hogyan történhet meg az, hogy a Magyar-Szerb Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság 2016. április 4-e óta nem ülésezett?

A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló 2004. június 15-én – az akkor még szerb-montenegrói parlament által is – ratifikált egyezmény 16. cikke szerint ugyanis a kormányközi (nemzeti) kisebbségi Vegyes Bizottság, amely figyelemmel kíséri az egyezmény rendelkezéseinek megvalósítását, „szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik”.

Lehet ugyan újabbnál újabb testületeket alakítani, parlamenti szinten is, de előbb nem inkább a már meglévő egyezményeket kellene tiszteletben tartani, beszámolni, hogy a vállalt kötelezettségekből mi is valósult meg, mi pedig nem? Ilyen szinten a kapcsolatok már nem működnek?

November 25.

A gyász napja!

Közleményben határolódott el a Magyar Mozgalom (MM) a Tartományi Képviselőháznak attól a döntéstől, hogy november 25-ét „tartományi jelentőségű ünnepnek” kell tekinteni.

– Aki magyar, és november 25-ét ünnepnek tartja – lelke rajta. Mi a magunk részéről semmilyen ünnepelni valót nem találunk ebben a dátumban, ezért felszólítunk minden jóérzésű magyar embert, hogy ezen a napon semmilyen nyilvános rendezvényen és ünnepségen ne vegyen részt, ehelyett csendben, otthon és méltóságteljesen, egy mécses gyújtásával emlékezzen november 25-ére – a gyász napjára – olvasható a kommünikében, amelyet a Magyar Mozgalom elnöksége jegyez.

2018. június 19-én a vajdasági képviselőház megszavazta, hogy november 25-e ezentúl „tartományi jelentőségű ünnep” legyen. A javaslatra szavaztak a VMSZ képviselői is. A hat ellenzéki párt nemmel voksolt. Az Alternatíva Vajdaságért – Magyar Mozgalom (MM)-Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) két képviselője (Csonka Áron és Elvegyi Ákos) elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot és nemmel voksolt.

A Magyar Szó nevű véemeszes lap „Régen is tisztán látták régiónk jövőjét” címmel számol be a székvárosi megemlékezésről: „Miloš Vučević, Újvidék polgármestere és Jelena Marinković Radomirović, a képviselő-testület elnöke megkoszorúzta a Szabadság téren elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1918. november 25-én megtartott Népgyűlés emlékére helyeztek el. Azon a napon döntöttek úgy, hogy Délvidéket a Szerb Királysághoz csatolják.”

Az évforduló kapcsán „a tartományi kormány közleményben gratulált Vajdaság polgárainak”, amelyben az áll, hogy „ezen a napon beteljesült a szerbségnek, de nem kizárólag a szerbségnek az évszázados álma az egyesülésről és a szabadság kivívásáról, s irányt változtatott a történelem” – áll a közleményben, írja a lap.

A Magyar Szóra lap politikai irányvételét jól mutatja az is, hogy a megemlékezésről szóló két írásban egy szó kommentár nem található a történésekről, csak a megjegyzés, hogy „a koronavírus-járvány miatt az idén nem tartották meg az egyesülés évfordulója alkalmából rendszeresen megszervezett díszülést a tartományi képviselő-házban”, és hogy az évfordulóhoz kapcsolódó elismerések a későbbi időpontban kerülnek kiosztásra.

Romániában is folyik a magyar közösség megalázása.

A képviselőház november 2-án „ügydöntő házként, másodszor is megszavazta változatlan formában az államfő által megfontolásra visszaküldött Trianon-törvényt, amely ünnepnappá nyilvánítja június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját”. A hatályba lépéséhez pedig már csak az államfő aláírására van szükség.

Az RMDSZ-frakció nevében Benedek Zakariás képviselő elmondta, hogy „ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé”. A képviselő „arra kérte kollégáit, hogy ne fogadják el a jogszabályt”.

A képviselőházi vita során „Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan törvényről van szó, napirendre tűzése pedig része a magyarellenes versengésnek, amelyet három hete indított az államfő”.

– Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik – mutatott rá a magyar érdekképviselet vezetője.

– Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament elé terjesztett törvényjavaslat sem tudja megváltoztatni – fejtette ki Kelemen. Leszögezte: a magyarok a magyar nemzet részei, függetlenül attól, hogy hol élnek, a nemzeti szolidaritás és a felelősség pedig nem irányul senki ellen.

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De még csak ezt sem tették meg.”

A Magyar Mozgalom „mélységesen sajnálja és elítéli a döntést, amivel újabb sebet ejtettek a délvidéki magyarság önbecsülésén, ráadásul a Vajdasági Magyar Szövetség támogatása révén, magyar emberek szavazataival legitimizálta ezt”.

 

2020. december 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább

Aranyláz Erdélyben

Csakhogy közben az erdélyi magyarokat a szó szoros értelmében túszul ejtette az a magyarországi retorika, hogy >

Tovább

Válaszúton a VMSZ

Lehetséges, hogy a pártban mégis történik valami. A nyilvánosság csak most értesült, hogy „a háttér-információk szerint >

Tovább