2021. január 23. szombat
Ma Zelma, Rajmund, Emerencia, Emese névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kirakat szerződés

VMSZ-SNS partnerség

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, pontosabban a két elnök partnerségét. Kérdés azonban, hogy ez megfelel-e a vajdasági magyar közösség érdekeinek, az ország nemzetközi megítélése, valamint és az egyre feszülőbb belpolitikai helyzetre való tekintettel is. Annyit azonban biztosan el lehet mondani, hogy a szerződésről a délvidéki/vajdasági magyar közösségben semmilyen vita nem volt. Így nem lehet állítani, hogy a közösség támogatását élvezi. A VMSZ újabb alkalmat mulasztott el a délvidéki/vajdasági magyar közösség megoldatlan kérdéseinek a rendezésére! Bozóki Antal:

Új(abb) koalíciós szerződést írt alá november 13-án Belgrádban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke „a közös, programszintű együttműködésről és részvételről a Szerb Köztársaság kormányában”.

A szerződés „szerves részét képezik a miniszterelnök-jelölt expozéja és a VMSZ programbeli (hat oldalt meghaladó – B. A.) prioritásai, amelyek Aleksandar Vučić és Pásztor István által parafált formában kerültek meghatározásra, valamint az 1-es és a 2-es számú (a szerződéshez csatolt – B. A.) melléklet, amely a VMSZ programbeli prioritásait tartalmazza”.

Az első melléklet a regionális és az infrastruktúra fejlesztésére és a befektetésekre, a második pedig a VMSZ részvételére vonatkozik a hatalmi szervekben és a befektetések, valamint a projektek és programok költségvetési forrásainak elosztására.

Pásztor István szerint a koalíciós szerződés „az (SZHP-val való – B. A.) együtt gondolkodásnak, az együtt cselekvésnek a közös halmazát”, valamint „kapaszkodót” jelent a törvényalkotásban.

A magyar nyelvű sajtóban nem találni egyetlen elemző írást, de kommentárt sem a Pásztor–Vučić-féle „megállapodásról”, mint ahogy az utóbbi időben másról sem.

Kivételt képez az Autonómia Vajdasági Civil portál, amelyik az Észverés#18 című november 17-ei beszédműsorában arra a kérdésre is kereste a választ, hogy „mit tartalmaz a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciós szerződése?”

Gyulai Zsolt civil aktivista értékelése szerint „a koalíciós szerződésnek kirakat-jellege van”. – A Szerb Haladó Pártnak akkora befolyása, hatalma van a parlamentben és az önkormányzatokban, hogy nincs szüksége senkire ahhoz, hogy bármilyen döntést megszavazzon – mondta. – Szerintem ez a szerződéskötés a VMSZ szavazói felé, illetve a kifelé való kommunikáció céljából történt négy éve, történt most is – tette hozzá Gyulai, aki kiemelte azt is, hogy „a négy évvel ezelőtti szerződésben foglaltakból csak kevés pont valósult meg”.

Losoncz Márk filozófus szerint a szerződés „zavarba ejtő, mert hemzseg a konkrétumok nélküli megfogalmazásoktól, a homályos, ködös, megfoghatatlan mozzanatoktól” (mint például „a lehető legnagyobb mértékben veszik figyelembe, hogy”, „figyelmet fordítanak arra, hogy”, nagyobb mértékben pénzelnek”, „összehangoltan dolgoznak”, „javítani fogják”, „megvizsgálják azt a javaslatot, hogy”).

– Az ilyenfajta szövegformálás célja, hogy ne fogalmazódjanak meg olyan tételek, amelyeket később számon lehet kérni – mondta Losoncz, majd hozzátette: „Ha az ígéretek pontatlanok, megfoghatatlanok, ködösek, akkor a politikai számonkérhetőség sem érvényesül”.

Losoncz felhívta a figyelmet arra is, hogy „a szerződésben vannak olyan dolgok is, amelyek már megvalósultak, vagy amelyeket már törvény szabályoz”, illetve „olyan kitételek is, amelyekről nyilvánvaló, valószínűsíthető, hogy sosem valósulnak meg”.

A beszélgetésben ugyancsak résztvevő Patócs László elmondta, hogy „a mostani szerződés több vállalása már a 2016-os szerződésben is szerepelt. Szerinte fontos figyelembe venni, hogy ez a szöveg ’nincs kőbe vésve’, ezek célok, megvalósítandó tervek összegzései”.

A Magyar Nemzeti Tanács „alapította” véemeszes Magyar Szó nevű lap november 14-én tájékoztatott arról, hogy a két említett párt „aláírta a koalíciós megállapodást”, majd a november 19-ei számában közli, hogy mit mondott a véemesz elnöke az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című műsorában a dokumentumról. A november 21-ei (hétvégi) számában pedig a lap egész oldal terjedelmű interjút közöl a pártelnökkel, aki arra a kérdésre is válaszolt, „hogyan zajlottak a haladókkal folytatott tárgyalások, milyen politikai tanulságot eredményeztek?”

A Magyar Szó már huzamosabb ideje – talán amióta a Magyar Nemzeti Tanács átvette az „alapítója” szerepét – nem közöl a társadalmi és politikai eseményekhez fűződő kommentárokat. Így nem készült írás arról sem, hogy mi teljesült és mi nem a VMSZ és a SZHP 2016. évi koalíciós szerződéséből. Hozzájárul-e az vagy sem a délvidéki/vajdasági magyar közösség helyzetének javításhoz? Ebből az következik, hogy a lap nem teljesíti a sajtó alapvető, a hatalom ellenőrző szerepét, és pártközlöny szintjére süllyedt. Sajnos, ez az MNT által „alapított”, vagy támogatott más médiára is vonatkozik, ami csak az itteni magyar sajtót szégyeníti.

A független/„szabad” internetes hírportálok szinte nem is vagy csak mellékesen említik a két párt koalíciós szerződését, ami megint csak téves hozzáállás, mivel az egész közösséget érinti.

A Fordulatért Mozgalom [Pokret za preokret] ellenzéki szervezet közleményében „a legerélyesebben elítélte az aláírt megállapodást és úgy véli, hogy a megvalósítása nem csak Szerbia területi integritásának a beomlását, hanem a volt Jugoszlávia területén új összetűzések megnyitását is jelentené. Ez komoly feszültségeket okozhat Vajdaságban, amelynek hiányzik az autonómiája, de nem nemzeti alapon, hanem abban a jogban, hogy megvalósítsa az alkotmányos illetékességeit, amelyek, különösen a VMSZ és a SZHP hatalma alatt teljesen helyettesítettek”.

– A pártközi megállapodás, amelyet a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyarok Szövetsége aláírt, kimondott rendelkezéseket tartalmaz a közigazgatási kerületek határainak átszabásáról, amelyeknek etnikai alakja lenne. Ebben az aktusban az áll, hogy a közigazgatási kerületek megalakításakor tekintetbe veszik Ada, Magyarkanizsa és Zenta területi, közlekedési és gazdasági kapcsolatait Szabadkával és Kishegyessel.

Ilyen módon magyar többségű entitás alakulna ki, ami a VMSZ világos szándéka és Orbán Viktor kinyilvánított törekvése, mert az itt élő lakosok többségének magyar állampolgársága is van, és ez utat jelent a magyar nacionalisták és irredenták célja megvalósításának a „64 vármegyéről” – áll a FM-nak „a SZHP és a VMSZ megállapodása a határok megváltoztatásának aktusa” c. közleményében.

Az FM szerint „ezzel Szerbia határait egyértelműen átszabják”. – Ez a terület magától értetődően egyike lenne azoknak a megyéknek, ahogyan Nagy Magyarországot a magyar nacionalisták elképzelik. Az egész megállapodásnak ilyen intenciója van, mivel megfogalmazza a Szerb Köztársaság jövőbeli alkotmányos kereteit, ami nem szokványos a pártközi megállapodásra – véli a FM.

Az FM a továbbiakban kiemeli, hogy a megállapodás fő célja „Vučić hatalmon maradása”.

– A megállapodásnak beláthatatlan következményei lehetnek Szerbiára nézve, mert lehetőséget nyit Szerbia déli részén az új területi megosztásnak, ahol albán többség él, valamint Raška, illetve Sandžak területén, ahol a bosnyák lakosság van többségben. Mindez Aleksandar Vučić rezsimjének és annak a támogatásnak a fenntartása céljából történik, amelyet az Orbán Viktortól kap – írja közleményében a FM.

November 16-án az Új szerb politikai gondolat [Nova srpska politička misao] internetes oldal közölte: „A VMSZ értesítette a Subotičke.rs portált, hogy tegnap a párt oldalán tévedésből a a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós szerződés munkaváltozata jelent meg, és hogy a Vajdaság AT illetékességről szóló törvény módosítására és kiegészítésére vonatkozó szakasz a javított, a mai napon közzétett változatban [II: Vajdaság AT helyzete c) – B. A,] így hangzik: A legrövidebb időn belül az eredeti hatáskörök számának növelése érdekében kidolgozzák a Vajdaság AT hatásköreinek meghatározásáról szóló törvény módosításait, a pénzelés forrásainak pontos meghatározása érdekében pedig elfogadják Vajdaság AT hatásköreinek pénzeléséről szóló törvényt.” (A szerb szövegben nem az „usvojiće” (elfogadják), hanem a „pristupiće” szó áll, vagyis hozzálátnak az említett törvény elfogadásához, ami mégsem ugyanaz – B. A.] Ilyen szempontból, tehát, felvetődik a szerb és a magyar szöveg megegyezőségének a kérdése is.

Az idézett portál szerint, a VMSZ értesítette a szerkesztőséget arról is, hogy „a koalíciós szerződés nem tartalmazza” a közigazgatási körzetek meghatározására vonatkozó (fent idézett) bekezdést, amivel kapcsolatosan a FM közleményben reagált.

Hiába tartottak „hosszú idei a koalíciós tárgyalások”, a koalíciós szerződés nem csak, hogy zavaros, de ellentmondásos is. Nem tartalmaz teljesítési határidőt az egyes „prioritások” megvalósításhoz, ezek nélkül pedig a vállalásokat sem lehet számon kérni! Nem véletlen, tehát, az Autonómia portál beszédműsoráról szóló írásnak a címe: „Koalíciós szerződés – amely senkit nem kötelez”!

Az első szakaszában kimondja, hogy „a szerződő felek egyetértenek abban, hogy támogatják és részt vesznek a Kormány munkájában, összhangban azokkal a programbeli célokkal, amelyek a miniszterelnök-jelölti expozéban (talán expozéba – B. A.) kerültek”.

Ebből is látszik, hogy a VMSZ teljesen összefonódott a Szerb Hatalmi Párttal, feladva az önállóságát is. Pásztor attól a ponttól, amikor a SZHP-vel való együttműködésért kizárás járt a véemeszből, eljutott addig, hogy most a VMSZ az SZHP „megbízható partnerének számít”! Nem kis vargabetűt csinált Pásztor István! Meg lehet bízni benne!

A fenti állítást erősíti a kérdés, mi szüksége van egy pártnak, hogy a „prioritásait, Aleksandar Vučić is „parafálja”/kézjegyével ellássa? Azt jelenti ez, hogy a párt „prioritásainak” a meghatározáshoz a szerb államfő beleegyezése is szükséges? Akkor meg minek a párt? Vannak-e szervei, működnek-e egyáltalán? A VMSZ elnöksége – amelyben Pásztor családtagjai és barátai is ülnek – egyáltalán megvitatta-e/jóváhagyta-e a szerződést? Erre nincs is szükség, hiszen úgyis jóváhagyta volna?

 A szerződés V. Kisebbségi kérdések c. fejezetében az autonómia szó még csak nem is szerepel. Ez azt is jelenti, hogy a VMSZ végleg feladta a nemzeti kisebbségi önkormányzatért folytatott küzdelmet.

A fejezet а) pontjában azt írja, hogy „az alkotmánymódosítási folyamat során megvizsgálják azt a javaslatot, hogy a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak megvalósítását, melyeket az Alkotmány garantál, sarkalatos törvény státusszal rendelkező törvény szabályozza.”

A szerződés előkészítői azt sem tudják, hogy ilyen „sarkalatos törvény” (Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről) – 2002. óta létezik?! Nem ennek a törvények a törvények az alkalmazását kellett volna (már jóval korábban) számon kérni és a módosítását, összehangolását követelni az időközben elfogadott nemzetközi mércékkel?

A b) alatt „a Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak, hogy összehangoltan dolgoznak a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását szolgáló felülvizsgált Akcióterv elfogadásán és végrehajtásán”.

Ebből a pontból jól látszik, hogy nem halad az Akcióterv felülvizsgálása. Pontosabban csaknem két éve már „jegelve van”, s ez akadályozza az alapvető jogok érvényesülését. Ez is a VMSZ „sikere”? Most majd „összehangoltan dolgoznak” az elfogadásán?

A c) pont szerint a Felek (mármint a VMSZ és a SZHP) „helyzetelemzést végeznek, melynek célja feltárni azokat a kritériumokat és mércéket, amelyek előírják a kisebbségek megfelelő részarányának elérését a közszféra bizonyos területein”.

Botrányos, hogy még csak ezután végeznek „helyzetelemzést” a részarányos foglalkoztatás „kritériumainak és mércéinek feltárására”! A junior Pásztor (Bálint), a VMSZ egyik alelnöke ugyanis sokszor és előszeretettel hivatkozott a pártnak „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó javaslatainak (a 2015. július 30-ai) elfogadására, mint „25 éves célkitűzésnek a megvalósulására”, amit most „megfelelő részaránynak” fogalmaztak meg. Egyáltalán mit értenek a (most már) „megfelelő részarány” alatt és mikor javul a nemzeti kisebbségek foglalkoztatási aránya?

Lehetne ezt a szerződést még hosszasabban elemezni, csak nem érdemes. Megtalálható ugyanis benne sok minden, csak az nem, ami szükséges lenne!

Az is kérdés, hogy pártközi koalíció tárgya-e valamilyen „út építése”, „helyi útfelújítása”, stb., ami egyébként is már szerepel a tervekben? Miért kell a pártoknak meghatározni, hogy hol és mit építenek, vagy újítanak fel? Nem tévesztették össze a „partnerek” a párt- és az állami illetékességeket?

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, pontosabban a két elnök partnerségét. Kérdés azonban, hogy ez megfelel-e a vajdasági magyar közösség érdekeinek, az ország nemzetközi megítélése, valamint és az egyre feszülőbb belpolitikai helyzetre való tekintettel is. Annyit azonban biztosan el lehet mondani, hogy a szerződésről a délvidéki/vajdasági magyar közösségben semmilyen vita nem volt. Így nem lehet állítani, hogy a közösség támogatását élvezi.

A VMSZ újabb alkalmat mulasztott el a délvidéki/vajdasági magyar közösség megoldatlan kérdéseinek a rendezésére!

 

2020. november 26.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Kovács-jelentés: „Van még mit tenni”!?

Mivel a jelentésben, amely egy fontos regionális nemzetközi szervezet elé kerül, a Szerbiában élő magyar közösségről >

Tovább

Fideszes/véemeszes vezetőkből nem lesz hiány…

Deli Andor asszisztensei között néhány ismerős név is van: Abel PASZTOR (Pásztor István fia?), Fanni TERNOVACZ >

Tovább

Nem lehetünk kisebbségi politikai rezervátumba bezárkózó indiánok

Könnyű azoknak a kisebbségben élőknek, akik kozmopolita buborékba menekülve elegáns gesztussal túlteszik magukat a trianoni történeten, >

Tovább

Újfajta vírus terjed köztünk: a fake news vírusa

A legkényelmesebb olyasmivel vádolni az embert, amire még álmában sem gondolt. Ezzel kapcsolatban jut eszembe egy >

Tovább

„Szerbia nem ért el felmutatható előrehaladást”!

Kit és mit képvisel Deli Andor? 1. A hatalom részét képező magyar párt dicstelen szerepet játszott >

Tovább

Bethlen Gábor a főtéren

Aki Marosvásárhelyre látogat, nézze meg feltétlenül Bernády György szobrát a Teleki-ház előtt és a Bethlen Gábor-szobrot >

Tovább

Az ironikus kontrapunkt

Az életébe több ilyen patetikus esemény játszódott le, vallotta be, de az említettek miatt, nem írt >

Tovább

A legnagyobb távozott

Kihalt a bosszú vágya, csak romlott kompromisszumok léteznek, magyarázta. A társadalom manapság megveti Elektrát, aki itt >

Tovább

Az ég dörög, de a zivatar elmarad

Anikóval a teraszon ácsorogva szkeptikusan bámultuk az újvidéki mesterséges boldogságot és fényáradatot. Szabó Lőrinc verssorát ismételgettem: >

Tovább

Biztosítani a médiaszabadságot!

Az MNT alapította médiák az adófizetők pénzéből valójában nem az anyanyelvű közszolgálati tájékoztatás, hanem a VMSZ >

Tovább

Hajnal Jenő ellenzi a sajtó függetlenségét!

Az MN elnöke szükségesnek tartotta, hogy külön kommentálja a szerbiai tájékoztatási stratégiát és ezzel kapcsolatosan kifejtse >

Tovább

Övék az ország, maguknak építik (by Kenedi János)

Mindannak, ami ma a kultúrában és az oktatásban történik, semmi köze az értékteremtéshez, a hagyományok ápolásához >

Tovább