2020. november 29. vasárnap
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A németek „számon tartják”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”
Rudolf Weiss (Fotó: Vajdaság Ma archívum)

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Vagy nekünk ez nem fontos? Mi nem tartjuk számon? Bozóki Antal:

Rudolf Weiss, a szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség (NNSZ) elnöke a Vajdaság Ma – Délvidéki hírportálnak a kárpótlással kapcsolatos kérdéseire válaszolt.

Az interjúból megtudjuk, a szervezet „számon tartja a restitúció 2006-os megindítása óta, hogy a vajdasági németektől mennyi vagyont vettek el, s mennyit adtak abból vissza”.

– 2006-tól eltelt 14 év, s tudjuk, hogy 1157 kérvényt adtak be az innen elüldözött németek utódai. Az összesen beadott 75 ezer kérvényből hivatalos adatok szerint 68 ezer esetben született döntés, tehát még 7 ezer kérvény vár elbírálásra. Az 1157 beadott német kérvényből eddig 142 esetben hoztak pozitív döntést, azaz a beadott kérvényeknek a 15 százalékát bírálták el kedvezően. A kérvényezők közül 564 osztrák, 593 német állampolgár. Nagyon érdekes, hogy az 564 osztrák állampolgár közül 75 esetében született pozitív döntés eddig. Az innen elüldözött 593 Duna menti sváb utóda esetében, akik most német állampolgárok, 67 pozitív döntés született. Tudjuk, hogy a mai Vajdaság területén több mint félmillió német élt, s az elüldözött, illetve a haláltáborokban legyilkolt németektől elvettek majdnem 400 ezer hektár földet Bácska, Bánság és a Szerémség területén. Amit eddig visszaadtak, az 858 hektár. Ez körülbelül 0,2 százaléka annak, amit elvettek, tehát még mindig nem adtak vissza 99,8 százalékot. Természetesen, a Vagyon-visszaszármaztatási Ügynökség is tudja, hogy ez drasztikusan kevés, ezért nem hivatalos információk szerint ez a 858 hektár meg fog növekedni öt-hat ezer hektárra, de az is csak az összes elkobzott, elrabolt német vagyon 1,5 százaléka lesz. A földek, szántók 98,5 százaléka még akkor sem kerül vissza az örökösökhöz. Az adatok tényleg lesújtóak, de amilyen a fa, olyan a gyümölcse is, amilyen a törvény, olyan az alkalmazása is – nyilatkozta Rudolf Weiss.

A NNSZ elnöke az értékpapírokkal való „fizetéssel”/kárpótlással kapcsolatosan utalt arra is, hogy a tulajdonjog elévülhetetlen. – Gyakran mondjuk a német származású tagjainknak és a magyar barátainknak, hogy soha nem szabad lemondani az elvett vagyonról, mert a helyzet változhat! Az a vagyon őseink évszázados munkájának eredménye volt, s arról senki sem mondhat le, mert az az elődeink elárulása lenne! Nem szabad aláírni ilyen („az értékpapírokkal fizetési” – B. A.) nyilatkozatot! A rablás rablás marad 75 és 80 év után is. Amit elraboltak, elkoboztak, azt illik visszaadni! – hangoztatta.

– Rengeteg hektár szabad föld van Vajdaság szerte, de láthatjuk, hogy kik vásárolják most ezeket a területeket. Valószínűleg ott van a dolog titka, hogy miért nem lehet a földeket természetben visszaadni, mert ez egy nagyon jó üzlet. Azt mondják, bizonyos községekben nincs már szabad föld. Ha ez valóban így van, akkor a visszaszármaztatott földmennyiséget adják vissza egy másik község területén. Ha például Óbecsén nincsen szabad parcella, akkor adják vissza mondjuk Zentán, vagy fordítva – érvelt a NNSZ elnöke.

Ismereteim szerint, az értékpapírokkal való kárpótlással kapcsolatban – a természetbeni vagyon-visszaszármaztatás helyett – a délvidéki/vajdasági magyar, de az anyaországi szervezetek részéről sem hangzott el még semmilyen nyilatkozat, állásfoglalás.

A Német Népi Szövetségnek – mint az elnöki nyilatkozatból is látható – pontos adatai vannak arról, szám szerint mennyi kérvényt adtak be az innen elüldözött németek utódai és mit kaptak eddig vissza.

Nincs tudomásom arról, hogy a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely szervezetnek a köztársasági képviselői (első sorban Pásztor Bálint és a véemeszből kizárt, majd a politikából kivonult Varga László) agilisan vettek részt a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási, valamint kárpótlási törvény megfogalmazásában, valamint annak védelmében, vagy netán a Magyar Nemzeti Tanácsnak ilyen adatai lennének. 

A magyar kormány támogatását (is) élvező Concordia Minioritatis Hungaricae (CMH) is mélyen hallgat. A honlapján sem lehet erre vonatkozó adatokat találni, habár annak idején ez a szervezet hozta létre a délvidéki/vajdasági Vagyon-visszaszármaztatási és Rehabilitációs Jogsegélyszolgálatot. Nincsenek adatok, vagy vannak, csak nem nyilvánosak? Az érintettektől még most sem késő begyűjteni és feldolgozni azokat! Esetleg a VMSZ-re nézve nem lennének kedvezőek?

A témában újabban, Délvidéki restitúció címmel, a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) honlapján jelent meg egy összefoglalónak/vitaindítónak mondható, az előzményekkel, a jogi háttérrel, néhány vagyon-visszaszármaztatási üggyel és bírósági eljárással is kapcsolatos „érdekesebb adat” bemutatásával foglalkozó írás.

A főleg a sajtóban megjelent adatokra és a Restitúciós Ügynökség adataira hivatkozó/szorítkozó írásnak azonban a forrásai többnyire nincsenek feltüntetve. Az idézett adatokból nem látszik világosan, hogy a délvidéki/vajdasági magyarok közül hányan adták át a restitúciós kérvényt, mit is kaptak, illetve mit és miért nem kaptak vissza?

Az írás utal ugyan a restitúció jogi nehézségeire, akadályaira, de hiányzik a konklúziója/záradéka/összegzése, amelyben állást foglalna a szerbiai restitúció lefolytatásával kapcsolatosan: A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Vagy nekünk ez nem fontos? Mi nem tartjuk számon?

 

2020. október 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább

Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, >

Tovább

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább