2020. október 30. péntek
Ma Alfonz, Zenóbia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért nem eszi meg a boszorkány Juliskát?

Bence Erika
Bence Erika
Miért nem eszi meg a boszorkány Juliskát?

A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek.  Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást. Bence Erika:

Egy ötéves gyereknek már van bizonyos szintű realitásérzéke. Jól tudja például, hogy azok, akiket „megesz” a farkas, nem jöhetnek elő élve a gyomrából. Ha olvasnak, mesélnek neki, ismeri a működésüket, és fogékonnyá vált a mesék „szimbólumhordozása” iránt. Tudja, hogy „másról van szó”.

Nem egyszerűen csak arról, amit a didaktikus interpretációk próbálnak meg sulykolni, miszerint „Piroska nem fogadott szót”, letért a szülei (azaz: a társadalmi szokásrend) által kijelölt, helyes útról, hiszen ebből az az irreleváns tanulság következne, hogy a szófogadás és a szabálykövetés garancia arra, hogy ne érjen bennünket baj az életben. A Piroska és a farkas viszont azért (is) zseniális mese, mert épp azt mutatja meg, hogy ez nincs így. A farkas ugyanis a – már kellő élettapasztalattal rendelkező, tisztes életet élő, csak a szokásrend által kijelölt családi/közösségi körben ténykedő – nagymamát is megeszi. Előbb, mint Piroskát.

A farkas erőszaktevő. Más megjelenéseihez (farkasember, vérfarkas) szintúgy az abúzus jelentése kapcsolódik. A Grimm-testvérek által feldolgozott népmesék eredeti változatai messzemenően kegyetlenebb, véresebb történetek voltak, de még a szépítő, jelképekbe és metaforákba oldó beavatkozás ellenére is maradtak nyíltan erőszakos és elrettentő jeleneteik, mozzanataik. Igaz ugyan, hogy a vadász képében megjelenik a törvény, és elégtételt vesz a gyalázaton, de a rossz és a gonosz az elrettentő törvény és ítélet ellenére is jelen van és marad a társadalomban.  Az otthonodban várhat. Mint Piroskát. Épp ezért – s nem mert bármilyen közösséget vállalnánk a gonosztevővel – tűnik szükségtelenül kegyetlennek, azaz hatását tekintve nem mérvadónak a végrehajtott ítélet. Az erőszaktevőt halálra ítélik: megkínozzák, megcsonkítják (elevenen felmetszik a testét), és vízbe fojtják.

A pedofil kéjenc és más aberrációk a mesékben

Jancsira és Juliskára tényleg apjuk házában leselkedik a gonosz. A mese egyik változata szerint olyan szegények voltak, hogy a szülők jobbnak látták sorsukra hagyni gyermekeiket. Más változatok kiiktatják a szülői gondatlanságra és szeretetlenségre vonatkozó súlyos vádat, és a boszorkánnyal azonosított gonosz mostoha ténykedésével magyarázzák a történteket. Az apa azonban így is megbocsáthatatlan hibát vét, hiszen cserbenhagyja, nem védi meg azokat, akiknek életben maradása az ő feltétlen szeretetétől és áldozatkészségétől függ. Az új asszony kegyeiért cserében kiszolgáltatja gyermekeit a gonosz akaratnak.

A gyerekek, különösen Juliska életösztöne azonban kiválóan működik, többször is sikerül kikerülniük végzetüket, míg végül a látatlanná tett, bújtatott rossz szándék, az édeskedő álnokság (a mesében: mézeskalácsház) téveszti meg őket, így esnek mégis csapdába.

A boszorkány Jancsikát „meg akarja enni”, de mert nagyon sovány, azaz nem kielégítő a fejlettsége, előbb „fel kell hizlalni”. Bizonyos időközönként ellenőrzi fejlődését: a kisfiúnak az ujját kell kidugnia a rácson, ám Juliska túljár az eszén, és azt tanácsolja öccsének, hogy egy satnya csontot mutasson fel fogva tartójának. Hatásos élmény, döbbenetes csavar, és nagyon ismert, szinte „beszédes” szimbólumok (ujjfelmutatás, kemény csont) a mesében.

Még a gyermekbefogadóban is felmerül a kérdés: a boszorkány hogyhogy nem eszi meg Juliskát? A lány ugyanis idősebb, érettebb és jóval fejlettebb is öccsénél. Az ő élete ilyen értelemben még sincs veszélyben: őt nem akarja „elfogyasztani”, csak a munkaerejét használja ki a rút boszorka. Aki végtelenül aljas és romlott, de nem túl eszes. Így – a gyerekek szerencséjére – nagy hibákat vét.

Nem távolítja el Jancsika közeléből Juliskát, vagyis nem számol azzal, hogy a lány segíteni, támogatni és tanítani fogja testvérét: szövetségese lesz. Szeretetével és tanácsaival reményt ad a gyermeknek, ezáltal eléri, hogy ne törődjön bele sorsába.

Rabszolgaságba kerülésük idején Jancsika még annyira zsenge korú, hogy képtelen lenne kielégíteni az aberrált nőszemély testi vágyait, ezért várni kell arra, amíg el nem éri a megfelelő érettséget. A boszorkány itt is szem elől téveszt egy lényeges dolgot: Jancsika férfivá érésével párhuzamosan a testi ereje is megnövekszik.

Meg fogja ölni.

Odaveszne a világirodalom fele

Az eposzoktól és a Biblia könyveitől kezdve a nagy római költők életművén, Shakespeare szonettjein, a Vörös és feketén át Kölcsey Ferenc levelezéséig és Thomas Mann kisregényeiig. Mármint, ha tovább működne a térségünkben nemrég beindított – kirekesztő ideológiák mentén működtetett – könyvdaráló. Nem lennének legendáink hadvezérekről, királyokról és szentekről.

A címként kiemelt mondatot középiskolás tanuló mondta. E korosztálynak ugyanis – ha jó tanáraik voltak az évek során –, már van rálátásuk a művészetek, az irodalom, sőt a történetírás lényegére. Hogy teremtő ereje a feszültség, a konfliktus, a válság, a deviancia. A történelem válságmodelljeiben ragadható meg, az egyéni élet pedig egyediségében, különbözőségében és kitérőiben: másságában. Shakespeare egy „szőke férfi”-hez is írt verseket, nemcsak egy „fekete nő”-höz. Thomas Mann maga is és több hőse is saját neméhez vonzódott. Frigyes herceg, a későbbi II. Frigyes császár barátját és szeretőjét, akivel szökni próbált, kivégezték, őt pedig hadbíróság elé állították és börtönbe vetették. Apja többször az udvar szeme láttára verte össze: mégsem „nevelte ki” belőle sem művészi, sem homoszexuális hajlamait. Élete végéig az maradt. És Európa egyik legjelentősebb uralkodójaként írta be magát a történelembe. Európa sokat köszönhet Savoyai Eugén hercegnek is, a kor, a 17-18. század fordulója legtehetségesebb és -sikeresebb hadvezérének. A történészek szerint egyetlen heteroszexuális kapcsolata sem volt.

A (nép)mesék szinte mindegyike valamilyen – a társadalmi közösségben létező – devianciáról (a mások életére, egzisztenciájára törő irigységről, féltékenységről, hatalomvágyról), súlyos bűncselekményekről és kegyetlenségekről, miként a fentiekben szó esett róla: nemi aberrációkról szólnak. Elgondolkodhatunk például azon is, pontosan milyen „szag”-ról van szó, amikor a hétfejű sárkány hazatérőben már messziről azt kiabálja, hogy „emberszagot” érzek. És egyáltalán milyen történetek nyomai ismerhetők fel ezekben a mitikus/tündérmesékben? Minek lehet a jelképe a sárkány, aki rendszerint elrabolja a király legszebb és legkisebb leányát? Múlt korok erőszakos, pogány hagyományokat érvényesítő nőrablóinak képe nyer formát alakjukban, nem? És vajon mit jelent az a „feneketlen teknő” az ismert gyermekmondókában? 

A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek.  Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást.

 

 

 

 

2020. október 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A történelem kapuja előtt

Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább