2021. április 21. Szerda
Ma Konrád, Zelmira, Anzelm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért nem eszi meg a boszorkány Juliskát?

Bence Erika
Bence Erika
Miért nem eszi meg a boszorkány Juliskát?

A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek.  Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást. Bence Erika:

Egy ötéves gyereknek már van bizonyos szintű realitásérzéke. Jól tudja például, hogy azok, akiket „megesz” a farkas, nem jöhetnek elő élve a gyomrából. Ha olvasnak, mesélnek neki, ismeri a működésüket, és fogékonnyá vált a mesék „szimbólumhordozása” iránt. Tudja, hogy „másról van szó”.

Nem egyszerűen csak arról, amit a didaktikus interpretációk próbálnak meg sulykolni, miszerint „Piroska nem fogadott szót”, letért a szülei (azaz: a társadalmi szokásrend) által kijelölt, helyes útról, hiszen ebből az az irreleváns tanulság következne, hogy a szófogadás és a szabálykövetés garancia arra, hogy ne érjen bennünket baj az életben. A Piroska és a farkas viszont azért (is) zseniális mese, mert épp azt mutatja meg, hogy ez nincs így. A farkas ugyanis a – már kellő élettapasztalattal rendelkező, tisztes életet élő, csak a szokásrend által kijelölt családi/közösségi körben ténykedő – nagymamát is megeszi. Előbb, mint Piroskát.

A farkas erőszaktevő. Más megjelenéseihez (farkasember, vérfarkas) szintúgy az abúzus jelentése kapcsolódik. A Grimm-testvérek által feldolgozott népmesék eredeti változatai messzemenően kegyetlenebb, véresebb történetek voltak, de még a szépítő, jelképekbe és metaforákba oldó beavatkozás ellenére is maradtak nyíltan erőszakos és elrettentő jeleneteik, mozzanataik. Igaz ugyan, hogy a vadász képében megjelenik a törvény, és elégtételt vesz a gyalázaton, de a rossz és a gonosz az elrettentő törvény és ítélet ellenére is jelen van és marad a társadalomban.  Az otthonodban várhat. Mint Piroskát. Épp ezért – s nem mert bármilyen közösséget vállalnánk a gonosztevővel – tűnik szükségtelenül kegyetlennek, azaz hatását tekintve nem mérvadónak a végrehajtott ítélet. Az erőszaktevőt halálra ítélik: megkínozzák, megcsonkítják (elevenen felmetszik a testét), és vízbe fojtják.

A pedofil kéjenc és más aberrációk a mesékben

Jancsira és Juliskára tényleg apjuk házában leselkedik a gonosz. A mese egyik változata szerint olyan szegények voltak, hogy a szülők jobbnak látták sorsukra hagyni gyermekeiket. Más változatok kiiktatják a szülői gondatlanságra és szeretetlenségre vonatkozó súlyos vádat, és a boszorkánnyal azonosított gonosz mostoha ténykedésével magyarázzák a történteket. Az apa azonban így is megbocsáthatatlan hibát vét, hiszen cserbenhagyja, nem védi meg azokat, akiknek életben maradása az ő feltétlen szeretetétől és áldozatkészségétől függ. Az új asszony kegyeiért cserében kiszolgáltatja gyermekeit a gonosz akaratnak.

A gyerekek, különösen Juliska életösztöne azonban kiválóan működik, többször is sikerül kikerülniük végzetüket, míg végül a látatlanná tett, bújtatott rossz szándék, az édeskedő álnokság (a mesében: mézeskalácsház) téveszti meg őket, így esnek mégis csapdába.

A boszorkány Jancsikát „meg akarja enni”, de mert nagyon sovány, azaz nem kielégítő a fejlettsége, előbb „fel kell hizlalni”. Bizonyos időközönként ellenőrzi fejlődését: a kisfiúnak az ujját kell kidugnia a rácson, ám Juliska túljár az eszén, és azt tanácsolja öccsének, hogy egy satnya csontot mutasson fel fogva tartójának. Hatásos élmény, döbbenetes csavar, és nagyon ismert, szinte „beszédes” szimbólumok (ujjfelmutatás, kemény csont) a mesében.

Még a gyermekbefogadóban is felmerül a kérdés: a boszorkány hogyhogy nem eszi meg Juliskát? A lány ugyanis idősebb, érettebb és jóval fejlettebb is öccsénél. Az ő élete ilyen értelemben még sincs veszélyben: őt nem akarja „elfogyasztani”, csak a munkaerejét használja ki a rút boszorka. Aki végtelenül aljas és romlott, de nem túl eszes. Így – a gyerekek szerencséjére – nagy hibákat vét.

Nem távolítja el Jancsika közeléből Juliskát, vagyis nem számol azzal, hogy a lány segíteni, támogatni és tanítani fogja testvérét: szövetségese lesz. Szeretetével és tanácsaival reményt ad a gyermeknek, ezáltal eléri, hogy ne törődjön bele sorsába.

Rabszolgaságba kerülésük idején Jancsika még annyira zsenge korú, hogy képtelen lenne kielégíteni az aberrált nőszemély testi vágyait, ezért várni kell arra, amíg el nem éri a megfelelő érettséget. A boszorkány itt is szem elől téveszt egy lényeges dolgot: Jancsika férfivá érésével párhuzamosan a testi ereje is megnövekszik.

Meg fogja ölni.

Odaveszne a világirodalom fele

Az eposzoktól és a Biblia könyveitől kezdve a nagy római költők életművén, Shakespeare szonettjein, a Vörös és feketén át Kölcsey Ferenc levelezéséig és Thomas Mann kisregényeiig. Mármint, ha tovább működne a térségünkben nemrég beindított – kirekesztő ideológiák mentén működtetett – könyvdaráló. Nem lennének legendáink hadvezérekről, királyokról és szentekről.

A címként kiemelt mondatot középiskolás tanuló mondta. E korosztálynak ugyanis – ha jó tanáraik voltak az évek során –, már van rálátásuk a művészetek, az irodalom, sőt a történetírás lényegére. Hogy teremtő ereje a feszültség, a konfliktus, a válság, a deviancia. A történelem válságmodelljeiben ragadható meg, az egyéni élet pedig egyediségében, különbözőségében és kitérőiben: másságában. Shakespeare egy „szőke férfi”-hez is írt verseket, nemcsak egy „fekete nő”-höz. Thomas Mann maga is és több hőse is saját neméhez vonzódott. Frigyes herceg, a későbbi II. Frigyes császár barátját és szeretőjét, akivel szökni próbált, kivégezték, őt pedig hadbíróság elé állították és börtönbe vetették. Apja többször az udvar szeme láttára verte össze: mégsem „nevelte ki” belőle sem művészi, sem homoszexuális hajlamait. Élete végéig az maradt. És Európa egyik legjelentősebb uralkodójaként írta be magát a történelembe. Európa sokat köszönhet Savoyai Eugén hercegnek is, a kor, a 17-18. század fordulója legtehetségesebb és -sikeresebb hadvezérének. A történészek szerint egyetlen heteroszexuális kapcsolata sem volt.

A (nép)mesék szinte mindegyike valamilyen – a társadalmi közösségben létező – devianciáról (a mások életére, egzisztenciájára törő irigységről, féltékenységről, hatalomvágyról), súlyos bűncselekményekről és kegyetlenségekről, miként a fentiekben szó esett róla: nemi aberrációkról szólnak. Elgondolkodhatunk például azon is, pontosan milyen „szag”-ról van szó, amikor a hétfejű sárkány hazatérőben már messziről azt kiabálja, hogy „emberszagot” érzek. És egyáltalán milyen történetek nyomai ismerhetők fel ezekben a mitikus/tündérmesékben? Minek lehet a jelképe a sárkány, aki rendszerint elrabolja a király legszebb és legkisebb leányát? Múlt korok erőszakos, pogány hagyományokat érvényesítő nőrablóinak képe nyer formát alakjukban, nem? És vajon mit jelent az a „feneketlen teknő” az ismert gyermekmondókában? 

A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek.  Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást.

 

 

 

 

2020. október 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Senkiföldjén

Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >

Tovább

A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >

Tovább

A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >

Tovább

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább