Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Miért nem eszi meg a boszorkány Juliskát?
Bence Erika
A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek. Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást. Bence Erika:
Egy ötéves gyereknek már van bizonyos szintű realitásérzéke. Jól tudja például, hogy azok, akiket „megesz” a farkas, nem jöhetnek elő élve a gyomrából. Ha olvasnak, mesélnek neki, ismeri a működésüket, és fogékonnyá vált a mesék „szimbólumhordozása” iránt. Tudja, hogy „másról van szó”.
Nem egyszerűen csak arról, amit a didaktikus interpretációk próbálnak meg sulykolni, miszerint „Piroska nem fogadott szót”, letért a szülei (azaz: a társadalmi szokásrend) által kijelölt, helyes útról, hiszen ebből az az irreleváns tanulság következne, hogy a szófogadás és a szabálykövetés garancia arra, hogy ne érjen bennünket baj az életben. A Piroska és a farkas viszont azért (is) zseniális mese, mert épp azt mutatja meg, hogy ez nincs így. A farkas ugyanis a – már kellő élettapasztalattal rendelkező, tisztes életet élő, csak a szokásrend által kijelölt családi/közösségi körben ténykedő – nagymamát is megeszi. Előbb, mint Piroskát.
A farkas erőszaktevő. Más megjelenéseihez (farkasember, vérfarkas) szintúgy az abúzus jelentése kapcsolódik. A Grimm-testvérek által feldolgozott népmesék eredeti változatai messzemenően kegyetlenebb, véresebb történetek voltak, de még a szépítő, jelképekbe és metaforákba oldó beavatkozás ellenére is maradtak nyíltan erőszakos és elrettentő jeleneteik, mozzanataik. Igaz ugyan, hogy a vadász képében megjelenik a törvény, és elégtételt vesz a gyalázaton, de a rossz és a gonosz az elrettentő törvény és ítélet ellenére is jelen van és marad a társadalomban. Az otthonodban várhat. Mint Piroskát. Épp ezért – s nem mert bármilyen közösséget vállalnánk a gonosztevővel – tűnik szükségtelenül kegyetlennek, azaz hatását tekintve nem mérvadónak a végrehajtott ítélet. Az erőszaktevőt halálra ítélik: megkínozzák, megcsonkítják (elevenen felmetszik a testét), és vízbe fojtják.
A pedofil kéjenc és más aberrációk a mesékben
Jancsira és Juliskára tényleg apjuk házában leselkedik a gonosz. A mese egyik változata szerint olyan szegények voltak, hogy a szülők jobbnak látták sorsukra hagyni gyermekeiket. Más változatok kiiktatják a szülői gondatlanságra és szeretetlenségre vonatkozó súlyos vádat, és a boszorkánnyal azonosított gonosz mostoha ténykedésével magyarázzák a történteket. Az apa azonban így is megbocsáthatatlan hibát vét, hiszen cserbenhagyja, nem védi meg azokat, akiknek életben maradása az ő feltétlen szeretetétől és áldozatkészségétől függ. Az új asszony kegyeiért cserében kiszolgáltatja gyermekeit a gonosz akaratnak.
A gyerekek, különösen Juliska életösztöne azonban kiválóan működik, többször is sikerül kikerülniük végzetüket, míg végül a látatlanná tett, bújtatott rossz szándék, az édeskedő álnokság (a mesében: mézeskalácsház) téveszti meg őket, így esnek mégis csapdába.
A boszorkány Jancsikát „meg akarja enni”, de mert nagyon sovány, azaz nem kielégítő a fejlettsége, előbb „fel kell hizlalni”. Bizonyos időközönként ellenőrzi fejlődését: a kisfiúnak az ujját kell kidugnia a rácson, ám Juliska túljár az eszén, és azt tanácsolja öccsének, hogy egy satnya csontot mutasson fel fogva tartójának. Hatásos élmény, döbbenetes csavar, és nagyon ismert, szinte „beszédes” szimbólumok (ujjfelmutatás, kemény csont) a mesében.
Még a gyermekbefogadóban is felmerül a kérdés: a boszorkány hogyhogy nem eszi meg Juliskát? A lány ugyanis idősebb, érettebb és jóval fejlettebb is öccsénél. Az ő élete ilyen értelemben még sincs veszélyben: őt nem akarja „elfogyasztani”, csak a munkaerejét használja ki a rút boszorka. Aki végtelenül aljas és romlott, de nem túl eszes. Így – a gyerekek szerencséjére – nagy hibákat vét.
Nem távolítja el Jancsika közeléből Juliskát, vagyis nem számol azzal, hogy a lány segíteni, támogatni és tanítani fogja testvérét: szövetségese lesz. Szeretetével és tanácsaival reményt ad a gyermeknek, ezáltal eléri, hogy ne törődjön bele sorsába.
Rabszolgaságba kerülésük idején Jancsika még annyira zsenge korú, hogy képtelen lenne kielégíteni az aberrált nőszemély testi vágyait, ezért várni kell arra, amíg el nem éri a megfelelő érettséget. A boszorkány itt is szem elől téveszt egy lényeges dolgot: Jancsika férfivá érésével párhuzamosan a testi ereje is megnövekszik.
Meg fogja ölni.
Odaveszne a világirodalom fele
Az eposzoktól és a Biblia könyveitől kezdve a nagy római költők életművén, Shakespeare szonettjein, a Vörös és feketén át Kölcsey Ferenc levelezéséig és Thomas Mann kisregényeiig. Mármint, ha tovább működne a térségünkben nemrég beindított – kirekesztő ideológiák mentén működtetett – könyvdaráló. Nem lennének legendáink hadvezérekről, királyokról és szentekről.
A címként kiemelt mondatot középiskolás tanuló mondta. E korosztálynak ugyanis – ha jó tanáraik voltak az évek során –, már van rálátásuk a művészetek, az irodalom, sőt a történetírás lényegére. Hogy teremtő ereje a feszültség, a konfliktus, a válság, a deviancia. A történelem válságmodelljeiben ragadható meg, az egyéni élet pedig egyediségében, különbözőségében és kitérőiben: másságában. Shakespeare egy „szőke férfi”-hez is írt verseket, nemcsak egy „fekete nő”-höz. Thomas Mann maga is és több hőse is saját neméhez vonzódott. Frigyes herceg, a későbbi II. Frigyes császár barátját és szeretőjét, akivel szökni próbált, kivégezték, őt pedig hadbíróság elé állították és börtönbe vetették. Apja többször az udvar szeme láttára verte össze: mégsem „nevelte ki” belőle sem művészi, sem homoszexuális hajlamait. Élete végéig az maradt. És Európa egyik legjelentősebb uralkodójaként írta be magát a történelembe. Európa sokat köszönhet Savoyai Eugén hercegnek is, a kor, a 17-18. század fordulója legtehetségesebb és -sikeresebb hadvezérének. A történészek szerint egyetlen heteroszexuális kapcsolata sem volt.
A (nép)mesék szinte mindegyike valamilyen – a társadalmi közösségben létező – devianciáról (a mások életére, egzisztenciájára törő irigységről, féltékenységről, hatalomvágyról), súlyos bűncselekményekről és kegyetlenségekről, miként a fentiekben szó esett róla: nemi aberrációkról szólnak. Elgondolkodhatunk például azon is, pontosan milyen „szag”-ról van szó, amikor a hétfejű sárkány hazatérőben már messziről azt kiabálja, hogy „emberszagot” érzek. És egyáltalán milyen történetek nyomai ismerhetők fel ezekben a mitikus/tündérmesékben? Minek lehet a jelképe a sárkány, aki rendszerint elrabolja a király legszebb és legkisebb leányát? Múlt korok erőszakos, pogány hagyományokat érvényesítő nőrablóinak képe nyer formát alakjukban, nem? És vajon mit jelent az a „feneketlen teknő” az ismert gyermekmondókában?
A gyerekek a mesék révén képet kaphatnak arról, hogy van erőszak, pedofília, gyilkosság, mindenféle deviancia, mi több, még a középkori kivégzési módok kegyetlenségeibe is betekintést nyerhetnek. Mindenféle szépítés nélkül. Ehhez képest a Meseország mindenkié című kiadvány, pontosabban annak egyik szövege, amely nagy felháborodást és mocsoklavinát váltott ki bizonyos csoportok körében, arról szól, hogy két férfi szeretheti egymást.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Újra kell gombolni a mellényt”
Attól tartok, hogy a soron levő választások után le kell nyelnünk a keserű pirulát. Hogyan lehetne >
Az ifjú kezek megszentelik a nemzeti zászlót
A parlament megválasztja a házelnököt Forsthoffer Ágnes személyében, aki meghozza az első döntését. Visszakerül a parlament >
A Vajdaságban viszont minden rendben volt és van
A VMSZ nem vett részt a választásokon, tehát nem szenvedett vereséget. A párt és a Magyar >
MI FOLYIK A VAJDASÁGI MAGYAR SAJTÓBAN?
A vajdasági magyar média politikai irányítás alatt áll, a mostani „nyitás” pedig inkább taktikai alkalmazkodás, mint >
KÉRDÉSEK DR. PÁSZTOR BÁLINTHOZ 2.
Mit gondol és érez Ön, amikor nap mint nap a saját vagy a társai fényképével, avagy >
A jövő előttünk, de a múlttal mi lesz?
Magyarország április 12-én abba a történelmi léptékű korszakba lépett, amikor a közmondás végre maguk az elnyomók >
A Vidék filozófiája
Ez az a populizmus, kollektivizmus, nacionalizmus, népiesség, amely nem képes lépést tartani a modernizáció kihívásaival, s >
Kérdések zuhataga egy szép napon:
Tudja-e Pásztor Bálint és a többiek, hogy önmagukon kívül más is van a világon? Ideje ennek az >
VMDK: Elfogadhatatlan a politikai kontroll a vajdasági magyar közmédia felett
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elfogadhatatlannak tartja a MNT alapítású médiumok ilyen jellegű korlátozását és politikai >
Pásztor megtorpant a damaszkuszi úton
„A Fidesz továbbra is stratégiai partnerünk, a választások után koalícióra lépünk a haladókkal”, jelentette ki Pásztor >
Amikor belép a színre az átállók sáskahada
A milliárdok bizarr menekítéséről Magyar Péter számolt be, szerinte a Fidesz belső körei külföldre mentik a >
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >