2020. október 31. szombat
Ma Farkas, Rodrigó, Wolfgang névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„A VMSZ házhoz megy”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„A VMSZ házhoz megy”

A „politikus” tevékenységével kapcsolatosan az is szembetűnő, hogy „a VMSZ házhoz megy” elnevezésű „konzultáció-sorozat” keretében (Bajmokon például) „Kern Imre alpolgármester úrral és a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai csapatával számított” a lakosság részvételére. Nincs itt valamiféle összefonódás a hatalmi szervek és a VMSZ között, valamiféle pártpropaganda? A VKT elnöke összetévesztette tisztségét a hatalomban és a pártjában? Bozóki Antal:

Szeptember 16-28.

„A VMSZ házhoz megy”

Az önmagát „politikusnak” nevező Pásztor Bálint (a továbbiakban: P. B.), a szabadkai városi képviselő-testület (VKT) új elnökének eddigi tevékenysége többnyire tisztelgő látogatásokban merült ki.

A szeptember 16-ai bejegyzésében ez olvasható: „Ma délelőtt hivatalomban fogadtam Nenad Sekulić szabadkai rendőrfőnököt. A közbiztonság állapotáról és a jövőbeni együttműködésről tárgyaltunk.”

Szeptember 24-én – a bejegyzés szerint az ifj. Pásztort – „a vajdasági magyar politikum ikonikus alakja” (a DélHír portál szerint „az erkölcsileg-politikailag levitézlett”), Ágoston András tisztelte meg látogatásával a Városházán”.

– Hivatalos nyelvhasználati, oktatási, művelődési és tájékoztatási kérdésekről tárgyaltam mgr. Hajnal Jenő elnök úrral és a Magyar Nemzeti Tanács küldöttségével ma délben a Városházán. Megállapítottuk, hogy a korábbiakhoz képest Szabadka város területén a nyelvhasználati jogok jelentős mértékben megvalósulnak – tette közzé P. B. szeptember 23-án a közösségi oldalán.

Köztudott, hogy Szabadkán (és nem csak ott) nem kis gondok vannak a közbiztonsággal, amiért a VKT elnöke is felelős.

Pásztor Bálint bejegyzésében az áll, hogy a rendőrfőnökkel „a jövőbeni együttműködésről tárgyalt”. Hogy ez miben megnyilvánul majd meg és hogyan fog alakulni, a közeljövőben megmutatja a város közbiztonságának alakulása.

Talán a rendőrfőnök látogatását kivéve, a másik két látogatásnak nincs különösebb jelentősége.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke sietett tiszteletét tenni, a junior Pásztornál, akihez elkísérte Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának az elnöke és Lulić Emil, az MNT jogásza is. Az önkormányzat részéről jelen volt az ugyancsak véemeszes Kern Imre alpolgármester is. – Miért kellett emiatt az idejüket vesztegetni? Számtalan pártülésen, stb. megrágták már ők egymás között ezt a gumicsontot – kommentálta az eseményt a VajdaságMa portál olvasója.

P.B. a látogatásról azt írja, hogy „a korábbiakhoz képest Szabadka város területén a nyelvhasználati jogok jelentős mértékben megvalósulnak”. A továbbiakban azonban egy szóval nem említi, hogy ez miben nyilvánul meg. Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke szeptember 21-én – ugyancsak a közösségi oldalán –, ezzel szemben írta, hogy a „Szabadka balkanizálódása folytatódik”. Nem a városházán kellene (el)kezdeni a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését?

Apropó, valamiféle protokoll szerint nem-e a VKT elnökének kellett volna meglátogatni a MNT elnökét? Vagy a párthierarchia mást irányoz elő? Az lett volna a hír, ha Hajnal és a junior Pásztor a kisebbségi jogok érvényesüléséről a szerb polgármesterrel tárgyalnak! Ez azonban nem jutott eszükbe! Vagy ehhez bátorság is kell?

A „politikus” tevékenységével kapcsolatosan az is szembetűnő, hogy „a VMSZ házhoz megy” elnevezésű „konzultáció-sorozat” keretében (Bajmokon például) „Kern Imre alpolgármester úrral és a Vajdasági Magyar Szövetség szabadkai csapatával számított” a lakosság részvételére. Nincs itt valamiféle összefonódás a hatalmi szervek és a VMSZ között, valamiféle pártpropaganda? A VKT elnöke összetévesztette tisztségét a hatalomban és a pártjában?

Szeptember 26.

Elértéktelenedő örökség

A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos lapja, a Magyar Szó terjedelmes (négy hasábos) írást közölt a vagyon-visszaszármaztatásról, amiről az utóbbi időben szinte nem is foglalkozott. Annak ellenére, hogy a délvidéki/vajdasági magyarok számára igencsak fontos kérdésről van szó.

A cikkíró megállapítja, hogy „már fél éve lejárt a második világháború után elsajátított, nem visszaadható vagyonok kárpótlási koefficiensének meghatározására kiszabott határidő”. Emiatt számos restitúciós ügy mindmáig befejezetlen.

„A porosodó tárgyak között van a temerini Grisa Mária kérelme is”, aki „3 holdnyi területnek a visszaszolgáltatását” kérelmezte, „amelyen a térség egyik legkiválóbb minőségű gyógyvízforrása van”.

– Kiszámoltam egyszer, hogy a családomtól elkobzott vagyon reális értéke 20 millió euró. A 80 hold föld ára, a medence kiépítésének költségei, a gáz felvezetéséhez szükséges szívó-nyomó kútba fektetett hatalmas összeg, a kádfürdő megépítése és a további befektetések összege ez. Ennek ha 20 százalékát visszakapnám, akkor is boldog ember lennék. Személy szerint 150 hold földben is kiegyeznék, de akár újvidéki lakásokkal is visszafizetheti az állam az eltulajdonított örökségemet – nyilatkozta Grisa Mária.

 Siralmas körülmények között csordogál a régió egyik legjobb minőségű gyógyvize Temerinben. A több mint százéves, egykor nagy becsben tartott gyógyvízfurat jelenleg a NIS tulajdonában van, gondozója pedig a Temerini Közművesítési Közvállalat.

Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvényt 2011. szeptember 29-én fogadta el a szerb képviselőház, a magyar párok és a civil szervezetek tiltakozása ellenére. A törvénnyel kapcsolatos vitában leginkább Pásztor Bálint és Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) köztársasági képviselői jeleskedtek.

Varga László 2015. december 29-én kilépett a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójából, miután ezt megelőzően, 2015. augusztus 18-án kizárták a pártból. A kilépésére azért került sor, hogy a VMSZ frakciója megszavazta a Földtörvény módosítását, miáltal „értelmetlenné váltak” a korábbi vagyon-visszaszármaztatási erőfeszítések. – A Vajdasági Magyar Szövetség elnökének (Pásztor Istvánnak – B. A.) határtalan hatalomvágya kényszerítette rá a frakciót a törvény támogatására – írta Varga a kilépési nyilatkozatában, amelyet Pásztor Bálint frakcióvezetőnek címzett, aki jelenleg is köztársasági képviselő és a szabadkai Városi képviselő-testület elnöke.

 A vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás során felmerülő problémákat legutóbb a Vajdasági Televízió Fókuszban című 2018. szeptember 24-ei műsora járta körül. Az adás stúdióvendégei számos kritikát fogalmaztak meg a folyamat kapcsán, és felhívták a figyelmet a restitúciós rendszer abszurditásaira is. Elhangzott az is, hogy hiányzott/hiányzik az „intézményes magyar érdekképviseletet” a folyamat kapcsán. Az utóbbi időben a magyar Országgyűlés és a budapesti Kisebbségi Jogvédő Intézet is foglalkozott az elkobzott vagyon visszaszolgáltatásának kérdésével. (A KJI 2019. szeptember 27-én, Újvidéken „restitúciós felmérő konferenciát” is szervezett, amelyen több vajdasági magyar ügyvéd és a Temerinben, 2019. június 9-én alakult Restitúció Polgárok Egyesületének elnöke is részt vett.)

A gond az, hogy a vagyonuktól megfosztott magyarok jogainak érvényesítésével a Délvidéken/Vajdaságban intézményesen senki nem törődik, pedig felbecsülhetetlen értékű vagyonról van szó. Újabban a Restitúció nevű polgári egyesület tevékenységéről sem hallani semmit.

Furcsa az is, hogy „a károsultakat képviselő országos Vagyon-visszaszármaztatási egyesület […] szakemberei (amelyiknek – az idézett írás szerint – az alelnöke Grisza Mária – B. A.) a mai napig azt ajánlják minden érintettnek, hogy a nem visszaadható vagyonok esetében se várják a koefficiens meghatározását, hanem fogadják el azt, amit az illetékesek természetben felkínálnak nekik”. Más szóval, az értéktől függetlenül, örüljenek, ha egyáltalán (vissza)kapnak valamit??

 Grisa Mária a kezdetektől kitartóan küzd a jogos vagyonáért. A nyilatkozata szerint elfogadná az elkobzott vagyon „20 százalékát” is, ami az esetében négy millió eurót tenne ki. Kérdés azonban, hogy családja elkobzott vagyonának még ehhez a töredékéhez is hozzá tud-e majd jutni.

Az elkobzott vagyon visszaszármaztatásáról és a kárpótlásról szóló törvény 31. szakaszának 3. bekezdése értelmében ugyanis „egy volt tulajdonos elkobzott vagyona alapján a törvény 1. szakaszában foglalt valamennyi alap szerint teljes kárpótlást lehet megvalósítani, amely közérdekből nem haladhatja meg az 500 000 eurót”.

A törvény rendelkezése szerint (36/1 szakasz) „a kárpótlás alapján létrejött köztartozás rendezése érdekében a Szerb Köztársaság euróra szóló kötvényeket bocsát ki”. Az örökösök, tehát, nem pénzt, hanem kötvényeket kapnak, amelyek „12 éves határidőn belül esedékesek és évi részletekben kerülnek kifizetésre”.

A törvény meghozatalakor a kifizetéseknek 2018. december 15-én kellett volna elkezdődni (35/5 szakasz), majd 2020-ra halasztották. Mindez azonban még függőben és van és teljesen bizonytalan, hogy egyáltalán mikor kezdődik el. Félő az is, hogy a kötvények – az idő múlásával és a piacon való értékesítésükkel – (el)veszítik az értéküket. Az idézett írás azonban erre már nem tért ki.

A rehabilitálási eljárásokról és a vagyon-visszaszármaztatásról, pontosabban azok eredményeiről a VMSZ mélyen hallgat. Ismereteim szerint, erről mindmáig sehol és semmilyen elemzés nem készült. Ezt a munkát pedig el kell végezni, hogy megtudjuk mi is lett ezeknek a hozadéka, kik jártak jól és kik lettek kisemmizve. Ki ezért a felelős?

 

2020. október 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Búcsúvacsora

Csoportosan érkeztek az ismeretlen vendégeim, akik majd kimondják a verdiktet felettem. Ítélőbíróim szótlanul lépnek be a >

Tovább

Az újszerűség lett a dogmává váló uralkodó hagyomány

Napirendre került az autosovinizmus vádja is, amellyel egyébként az establishment rendszeresen „leleplezi” a kritikusan gondolkodókat. “A >

Tovább

A történelem kapuja előtt

Eltávolodva a helyszíntől visszapillantottam: a lánykák még mindig az ablak előtt ácsorogtak. Azt hiszem, így álldogál >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább