2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kettős nyomás alatt

Mi lesz veled nemzeti kisebbségi sajtó?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi többségű politikai oligarchiai képviselői, és hogy létezik a nem titkolt befolyásuk az általuk menedzselt médiára. Pillanatnyilag a nemzeti kisebbségi média és a többségi szerbiai politikai elit képviselői szimbiózisban vannak, ami miatt az újságírók kétszeres nyomásnak vannak kitéve ugyanabból az irányból. Érdekes lesz azonban, hogyan fognak a többnyelvű kisebbségi médiák viszonyulni, amikor ez a szimbiózis megszűnik. Bozóki Antal:

A Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) szervezésében, szeptember 4-én, online konferencián mutatták be a Nemzeti kisebbségi médiák c. kutatást és elemzést ["Mediji na jezicima nacionalnih manjina – istraživanje i analiza"].

Az analízist Nedim Sejdinović újságíró, médiaszakértő készítette el, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) felkérésére.

Egyik kulcsfontosságú megállapítása: „A nemzeti kisebbségi médiák és azok, amelyek nemzeti kisebbségi nyelvű műsort sugároznak, leginkább a nemzeti tanácsok befolyásának problémájával szembesülnek a szerkesztéspolitikára, függetlenül attól, hogy a nemzeti tanács az alapító, vagy sem”.

Példaként Pressburger Csaba 2011-es leváltását emelte ki, valamint annak a hat munkavállalójának az esetét, akiknek egy előre elkészített terv alapján megszűnt a munkaviszonyuk a Magyar Szóban (ketten időközben pert nyertek a Magyar Szó Lapkiadó Kft. ellen).

– Ezek az esetek is bizonyítják, hogy ezzel a kérdéskörrel nagyon komolyan kell foglalkozni, és törvényes szabályozással rendezni kell a kialakult helyzetet – mondta Sejdinović.

– Ilyen értelemben rossz, hogy nincsenek mechanizmusok, amelyek biztosítanák a nemzeti kisebbségi médiák az önálló szerkesztéspolitikáját, és ez által a média pluralizmusát, valamint a sugárzott műsorok minőségét – tette hozzá.

Az elemzés arra is rámutat, hogy a nemzeti tanácsoknak jelentős szerepük van a média a pályázatok alapján való (társ)pénzelésében és ilyen módon befolyásolhatják a magántulajdonban lévő médiát is.

Nagy problémaként említette továbbá, hogy „jelentős számú média magánosításától számított öt éves határidő az idén és jövőre letelik, amivel megszűnik a program tartalmának folytonosságára vonatkozó kötelezettség, illetve a tulajdonosok számára többé nem lesz kötelező a kisebbségi nyelvű program sugárzása”.

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – Szabad Magyar Szó írása szerint – „a konferencián másodikként felolvasta az előre megírt véleményét, amelyben igen erős kifejezésekkel, többször is elfogultsággal vádolta meg a szerzőt, közölte, hogy az elemzés nem adott egy objektív képet a szerbiai helyzetről, s visszautasította a nemzeti tanácsokra vonatkozó állításokat”. (Hajnal Jenő felszólalását a konferenciáról készült videón – ismeretlen okból kifolyólag – nem lehet megtalálni.)

Az MNT alapította Magyar Szó napilap tudósításában arra is kitért, hogy Hajnal Jenő szerint „éppen a nemzeti tanácsok által alapított sajtó teremti meg a szükséges médiapluralizmust, garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását”.

Az MNT elnöke – az írás szerint – felrótta az EBESZ-nek, hogy „figyelmének középpontjába helyezi a sajtószabadság kérdését”, hogy „megfeledkezik annak az országnak az alkotmányos rendelkezéseiről, amelyben tevékenykedik”, amivel „ellehetetleníti az együttműködés minden formáját”, „s veszélybe sodorja egy kiegyensúlyozott (egyszólamú – B. A.) rendszernek a felbomlását”.

Más szóval, minden alap nélkül letámadta az EBESZ-t, a párbeszéd és a tények ütköztetése helyett! „Megírt véleményében” Hajnal tovább is ment. Szerinte – vagy azok szerint, akik a véleményét megírták – ez „veszélybe sodorja egy kiegyensúlyozott rendszernek a felbomlását”, „ami aztán a regionális stabilitás szempontjából is rendkívül ártalmas lenne”. Azt azonban, hogy ez a „rendkívüli ártalom” miből állna, már nem részletezte. Mint ahogy azt sem, mit tesz a nemzeti tanács a privatizációs határidő lejárta után a nemzeti kisebbségi tájékoztatás biztosítására. 

Hajnal felszólalására többen is reagáltak, de senki sem támogatta. Sejdinović elmondta, meglepődött az éles hangnemen, hiszen elemzésében sehol nem szólt arról, hogy csökkenteni kellene a nemzeti tanácsok jogait a tájékoztatás terén. Arról viszont beszélt, hogy „a nemzeti tanácsok felelőssége abban van, hogy az újságírás minősége javuljon, hogy megvalósuljon a szólásszabadság és a párbeszéd”. Ezt azonban Hajnal egy szóval nem említette.  

Veljko Milić, az NDNV jogásza szerint is „Szerbiában jelenleg a nemzeti tanácsoknak szabad kezük van abban, hogy ellenőrizzék az általuk alapított médiát, s ezzel egyes tanácsok visszaélnek”.

Ehhez csak azt lehet hozzátenni, hogy Hajnal Jenő „megírt véleményéből” nem világos, milyen médiapluralizmusra gondolt, amikor az MNT által alapított médiumokban a pluralizmusból még csak a „p” betű se nincsen jelen.  Emellett, úgy tűnik, az elnök úr azzal se nincsen tisztában, hogy nem „a nemzeti tanácsok által alapított sajtó… garantálja a kisebbségek saját nyelven történő tájékoztatása jogának megvalósítását”, hanem a nemzetközi jog, a szerb alkotmány és a vonatkozó belső jogszabályok!

Hajnal Jenő ellenkező álláspontjai egyébként érhetőek, hiszen, amennyiben a szerkesztőségek önálló szerkesztéspolitikát folytatnának – ami a demokrácia egyik alapvető követelményének számít – esetleg ellenzéki álláspontokat is tartalmazó, netán a Magyar Nemzeti Tanács és elnökének munkáját, a testületet irányító Vajdasági Magyar Szövetség és vezetőinek tevékenységét érintő elemző, bíráló és tényfeltáró írások is közlésre kerülnének. Ez viszont a politikai vezetésnek nem felelne meg.

A nemzeti tanácsok túlzottnak is nevezett befolyásának bírálata különben nem új keletű. Ez a befolyás az MNT alapította (nyomtatott és elektronikus) sajtóra is jellemző.

– Sajnos a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsiról szóló törvény módosításakor elmulasztották az alkalmat, hogy a szerepükről tárgyaljanak, habár a tájékoztatás az egyike a négy tevékenységi területüknek. Alkalom volt ez arra, hogy egyes problémákat megoldjanak, de ez nyilvános vita nélkül múlt el – mondta Sejdinović.

– Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi többségű politikai oligarchiai képviselői, és hogy létezik a nem titkolt befolyásuk az általuk menedzselt médiára. Pillanatnyilag a nemzeti kisebbségi média és a többségi szerbiai politikai elit képviselői szimbiózisban vannak, ami miatt az újságírók kétszeres nyomásnak vannak kitéve ugyanabból az irányból. Érdekes lesz azonban, hogyan fognak a többnyelvű kisebbségi médiák viszonyulni, amikor ez a szimbiózis megszűnik – áll egyebek között az elemzésben.

Sejdinović állításait támasztja alá a Várhelyi Olivérhoz, az Európai Unió bővítési biztosához rövid idő alatt írt harmadik (2020. június 9-ei), 241 szocialista és a demokrata Európai Parlamenti képviselő által (a 705 közül) aláírt levél is, amelyben az áll, hogy a szerbiai helyzetet „nehezíti a sajtónak a hatalmi pártok által gyakorolt csaknem teljes ellenőrzése”, és hogy „az ellenzék nem férhet a sajtóhoz”, illetve „az egyensúlyozatlan tájékoztatás a sajtóban”.[15]

Andrea Oricio, az EBESZ szerbiai missziójának vezetője is hangsúlyozta a konferencián „a nemzeti kisebbségi anyanyelvű tájékoztatás fontosságát”, külön kiemelve a „tárgyilagosság és függetlenség jelentőségét”.

Ezek a megállapítások egyaránt vonatkoznak a nemzeti kisebbségi nyelvű sajtóra is.

Az új médiastratégia, amelynek akciótervét a kormány még június 16-án el kellett volna, hogy fogadjon, külön figyelmet fordít a nemzeti tanácsok helyzetére, mivel „bizonyos gondok vannak a befolyásukkal kapcsolatban a pluralizmusra és a független szerkesztési politikára”. Ez a feladat ez a feladat az most új kormányra vár, amelyik sehogy nem áll össze.

Végső ideje a nemzeti tanácsok szerepének tisztázására a tájékoztatás területén, a szerkesztőségek önállóságának biztosítására, a politikai nyomásgyakorlástól való mentesítésére!

 

2020. szeptember 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább

Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”

“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát >

Tovább

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább