Ma Zsombor, Kolos, Gottfrid névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Az MNT-t nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása?!
Konferenciát tartott az újvidéki Regionális Központ
Bozóki Antal
Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a magyar közösség vonatkozásában? Kétlem, hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva. Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége nem is lenne! Bozóki Antal:
A Regionalizmus Központ (Centar za regionalizam) az Újvidéken, június 19-én tartott konferencia keretében mutatta be a Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete című egyéves kutatás eredményeit.
A RK a projektumot a Nyílt Társadalom Alapítvány (Fondacija za otvoreno društvo) támogatásával valósította meg. A 103 oldal terjedelmű tanulmány a RK honlapján olvasható.
A kutatás alapvető célja annak a megállapítása volt, hogy Szerbia mennyire tesz eleget az EU-s csatlakozási tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre vonatkozó cselekvési tervből (X. fejezet A kisebbségi közösségek tagjainak gazdasági helyzete és a XI. fejezet Nemzetközi együttműködés) eredő kötelezettségeknek, különösen a fejletlen községekbe való beruházások által, és hogy milyen mértékben hatott ez a nemzeti közösségek helyzetének javulására.
A konferencia résztvevői egyhangúan megállapították, az ilyen témájú kutatások ritkaságnak számítanak Szerbiában, és hogy rendkívül fontosak, mert valós képet nyújtanak a többségi és a kisebbségi lakosság helyzetéről, amely leginkább az országhatár menti községekben él.
A Danas belgrádi napilap írása szerint, a szerb állam 2016 és 2018 között tíz fejletlen, többségünkben multietnikus községbe (Alibunár, Bujanovac, Vlasotince, Dimitrovgrad, Žagubica, Negotin, Nova Varoš, Plandište, Prokuplje és Tutin) közel hat milliárd dinár támogatást fektetett be, de „ez nem segített, hogy ezek a községek kimozduljanak a szegénységből, se a lakosság külföldre távozásának megállításában”.
A szerzők megállapításai közül talán a második a legfontosabb: „A projekt csapata a vizsgálat során nem talált olyan dokumentumokat, amelyek elemezték volna a fejletlen, többnemzetiségű községekbe irányított támogatások hatását. A szerb kormány egy 2004. évi határozatával a fejlettségi tekintetében kategorizálta a községeket (négy kategória és a lepusztult területek), nincsen azonban adat arról, valamelyik község „átlépte”, vagy „visszaesett” volna a besorolási osztályából. A befektetéseket a fejletlen községekbe Szerbia minden polgárának pénzéből végzik és ezért ezeknek a költségeknek a hatását elemezni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetőkké kell tenni”.
A RK a témával kapcsolatos ajánlásait hat pontban fogalmazta meg, amelyeket eljuttatott a szerb kormánynak.
A konferencián részt vettek a nemzeti tanácsok képviselő is, de a RK honlapján közölt információ nem nevesíti, hogy melyek. Így nem tudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselői ott voltak-e az újvidéki tanácskozáson, vagy nem. Az MNT alapította Magyar Szó, de – ismereteim szerint – a többi magyar média sem írt a tanácskozásról.
Az MNT honlapján a konferenciáról szóló hírt nem találtam. A testületet nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása, sem a cselekvési terv megvalósítása? Ezekben talán nem élnek magyarok?
Szembetűnő, hogy a projektumban Vajdaságból/Délvidékről csak Alibunár és Plandište községeket említik, ahol románok (27,98%), illetve makedónok (21,31%) élnek nagyobb számban. Más több nemzetiségű községek nincsenek a tartományban?
A projektum egyik alapvető hibája, tehát, hogy nem nevezte meg a fejletlen kategóriába tartozó községeket, illetve azokat a településeket a tartományban, amelyekben nagyobb számban élnek a nemzeti közösségek tagjai, pedig jó alkalom lett volna ez erre.
A tanulmány nem ad betekintést abba sem, hogy Szerbia a cselekvési terv elfogadása óta (2016. március 3.) milyen eszközöket, melyik többnemzetiségű községekbe fektetett be és mi lett ennek az eredménye/hatása.
Nem kapunk választ arra kérdésre sem, hogyan valósult meg a cselekvési tervnek a kitétele, miszerint „lépéseket kell tenni a régiófejlesztések felgyorsítására, valamint a nemzeti kisebbségek tagjainak a térség gazdasági életében való részvételére”?
További hiányossága a tanulmánynak, hogy csak a 2016-18. évi támogatásokat veszi figyelembe, így nem ad teljes képet a témáról. Történt-e valami új e téren az utóbbi két évben? Nagy valószínűséggel éppen semmi! Tudja-e valaki, hogy a régiók és a községek 2014. évi besorolása óta változott-e bármit azok helyzete? A szerb kormány is elfelejtette a saját határozatát?
Ezeken megjegyzéseken és hiányosságon túl fontos mégis, hogy a RK visszatért/felhívta a figyelmet erre a (nemzeti közösségi vonatkozású gazdasági) témára, amiről többnyire megfeledkeznek, amikor a nemzeti közösségek helyzetelemzéséről van szó.
Feltűnő az is, hogy a cselekvési terv megvalósítása az utóbbi időben a közéletben és a médiában szóba sem kerül, már szinte senki nem említi. Ez is azt mutatja, mennyire fontos Szerbiának az EU-csatlakozás.
Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a magyar közösség vonatkozásában? Kétlem, hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva. Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége nem is lenne!
Következő cikk: Szerbiában tisztességtelen és törvénytelen választások voltak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Halottak napja
De a gonosz szellemeket egy év alatt sem sikerült elűzni. Ami maradt, a gyász. És a >
Mit köszönhetünk néhai Pásztor Istvánnak?
A pásztor-éra arról marad híres, hogy Pásztor István a tényleges szakmai érvényesülés rendjét a vajdasági magyar >
A magyarok lélekszáma a Vajdaságban 30 százalékkal csökkent
Pásztor István Alapítvány igazgatóbizottsága közzétette, hogy az idei Pásztor István-díjat Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, valamint Aleksandar >
MEGOSZTOTTSÁG ÉS ELNYOMÁS
A vajdasági magyar közösség a szerb társadalom része, és mint ilyen, érdekelt az ország fejlődésében, a >
Vicsek & Kovács – szemben a magyar közösséggel és az Európai Unióval
Mindkettőjüknek megvolt a lehetősége, hogy a vajdasági magyar közösség jogai és helyzete javításáért dolgozzanak, ehelyett Vučić >
Aztán felemelte a sétabotját
Tegyük fel, hogy sikerül legyűrni az egyetemista idealizmust. Ez esetben az ifjú nemzedékek tömegesen fogják a >
AZ ÖNDICSÉRET BÜDÖS! (a Vajdaságban / Délvidéken leginkább elterjedt magyar szólás)
Kérdésem: a dicsekvésének tárgya mennyire felel meg mondjuk a Zenta és Szabadka, Horgos és Újvidék, Horgos >
Kafkai történetek
A nagyvilág egyre inkább tele van minden írói képzeletvilágot felülmúló történetekkel. A valóság gyanúsan emlékeztet az >
Miért nem lehet a vajdasági magyar közösségnek egy tisztességes napilapja?
Pesevszkit nem szakmai teljesítménye, hanem kapcsolatai kvalifikálták a posztra: az, hogy Pásztor Bálintnál járt (magán)egyetemre, hogy >
A múlt elárvul jövőkép nélkül
A jövőképpel együtt száműztük az utópiákat is, mert úgy véljük, hogy azok megvalósíthatatlanok. Szerintem éppen azért >
Az Unió nem hisz többé Vučićnak
Úgy érzem, hogy az elmúlt majd 40 évben ennél nagyobb kárt még egy magyar párt sem >
Bocsánatot kértek-e a károgók?
A beszélgetés végére egyértelművé vált, hogy sem Vataščin, sem Gyulai nem kér bocsánatot azért, mert tíz >