2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az MNT-t nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása?!

Konferenciát tartott az újvidéki Regionális Központ

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Az MNT-t nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása?!

Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a magyar közösség vonatkozásában?  Kétlem, hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva.  Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége nem is lenne! Bozóki Antal:

A Regionalizmus Központ (Centar za regionalizam) az Újvidéken, június 19-én tartott konferencia keretében mutatta be a Gazdasági támogatás a fejletlen községeknek és a nemzeti kisebbségek helyzete című egyéves kutatás eredményeit.

A RK a projektumot a Nyílt Társadalom Alapítvány (Fondacija za otvoreno društvo) támogatásával valósította meg. A 103 oldal terjedelmű tanulmány a RK honlapján olvasható.

A kutatás alapvető célja annak a megállapítása volt, hogy Szerbia mennyire tesz eleget  az EU-s csatlakozási tárgyalások 23. fejezetével kapcsolatos, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésre vonatkozó cselekvési tervből (X. fejezet A kisebbségi közösségek tagjainak gazdasági helyzete és a XI. fejezet Nemzetközi együttműködés) eredő kötelezettségeknek, különösen a fejletlen községekbe való beruházások által, és hogy milyen mértékben hatott ez a nemzeti közösségek helyzetének javulására.

A konferencia résztvevői egyhangúan megállapították, az ilyen témájú kutatások ritkaságnak számítanak Szerbiában, és hogy rendkívül fontosak, mert valós képet nyújtanak a többségi és a kisebbségi lakosság helyzetéről, amely leginkább az országhatár menti községekben él.

A Danas belgrádi napilap írása szerint, a szerb állam 2016 és 2018 között tíz fejletlen, többségünkben multietnikus községbe (Alibunár, Bujanovac, Vlasotince, Dimitrovgrad, Žagubica, Negotin, Nova Varoš, Plandište, Prokuplje és Tutin) közel hat milliárd dinár támogatást fektetett be, de „ez nem segített, hogy ezek a községek kimozduljanak a szegénységből, se a lakosság külföldre távozásának megállításában”.

A szerzők megállapításai közül talán a második a legfontosabb: „A projekt csapata a vizsgálat során nem talált olyan dokumentumokat, amelyek elemezték volna a fejletlen, többnemzetiségű községekbe irányított támogatások hatását. A szerb kormány egy 2004. évi határozatával a fejlettségi tekintetében kategorizálta a községeket (négy kategória és a lepusztult területek), nincsen azonban adat arról, valamelyik község „átlépte”, vagy „visszaesett” volna a besorolási osztályából. A befektetéseket a fejletlen községekbe Szerbia minden polgárának pénzéből végzik és ezért ezeknek a költségeknek a hatását elemezni kell és a nyilvánosság számára hozzáférhetőkké kell tenni”.

A RK a témával kapcsolatos ajánlásait hat pontban fogalmazta meg, amelyeket eljuttatott a szerb kormánynak.

A konferencián részt vettek a nemzeti tanácsok képviselő is, de a RK honlapján közölt információ nem nevesíti, hogy melyek. Így nem tudni, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) képviselői ott voltak-e az újvidéki tanácskozáson, vagy nem. Az MNT alapította Magyar Szó, de – ismereteim szerint – a többi magyar média sem írt a tanácskozásról.

Az MNT honlapján a konferenciáról szóló hírt nem találtam. A testületet nem érdekli a fejletlen községek felzárkózása, sem a cselekvési terv megvalósítása? Ezekben talán nem élnek magyarok?

Szembetűnő, hogy a projektumban Vajdaságból/Délvidékről csak Alibunár és Plandište községeket említik, ahol románok (27,98%), illetve makedónok (21,31%) élnek nagyobb számban. Más több nemzetiségű községek nincsenek a tartományban?

A projektum egyik alapvető hibája, tehát, hogy nem nevezte meg a fejletlen kategóriába tartozó községeket, illetve azokat a településeket a tartományban, amelyekben nagyobb számban élnek a nemzeti közösségek tagjai, pedig jó alkalom lett volna ez erre.

A tanulmány nem ad betekintést abba sem, hogy Szerbia a cselekvési terv elfogadása óta (2016. március 3.) milyen eszközöket, melyik többnemzetiségű községekbe fektetett be és mi lett ennek az eredménye/hatása.

Nem kapunk választ arra kérdésre sem, hogyan valósult meg a cselekvési tervnek a kitétele, miszerint „lépéseket kell tenni a régiófejlesztések felgyorsítására, valamint a nemzeti kisebbségek tagjainak a térség gazdasági életében való részvételére”?

További hiányossága a tanulmánynak, hogy csak a 2016-18. évi támogatásokat veszi figyelembe, így nem ad teljes képet a témáról. Történt-e valami új e téren az utóbbi két évben? Nagy valószínűséggel éppen semmi! Tudja-e valaki, hogy a régiók és a községek 2014. évi besorolása óta változott-e bármit azok helyzete? A szerb kormány is elfelejtette a saját határozatát?

Ezeken megjegyzéseken és hiányosságon túl fontos mégis, hogy a RK visszatért/felhívta a figyelmet erre a (nemzeti közösségi vonatkozású gazdasági) témára, amiről többnyire megfeledkeznek, amikor a nemzeti közösségek helyzetelemzéséről van szó.

Feltűnő az is, hogy a cselekvési terv megvalósítása az utóbbi időben a közéletben és a médiában szóba sem kerül, már szinte senki nem említi. Ez is azt mutatja, mennyire fontos Szerbiának az EU-csatlakozás.

Felettébb érdekelne, hogy a Magyar Nemzeti Tanácsnak van-e bárminemű betekintése, esetleg elemzése arról, hogyan valósulnak meg a cselekvési terv gazdasági részei a magyar közösség vonatkozásában?  Kétlem, hogy ilyen elemzést készítettek/készítenek! Úgy látszik, az MNT-nek elegendőek a Magyarországi befektetések?! Többnyire ezek (el)osztásával van ugyanis elfoglalva.  Mintha Szerbiának ilyen kötelezettsége nem is lenne! 

 

2020. július 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább