Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Sikertelen politikus eredménytelen karrierje
Ami a rendkívüli állapot miatt a naplóból kimaradt (2.)
Csaknem másfél évtizedes egyeduralma alatt Pásztornak nem sikerült a magyar közösség egyetlen lényeges problémáját sem megoldani. A nyelvhasználati jogok beszűkültek, csökken a magyar tagozatok száma, a magyar diákokat diszkriminálják, a VMSZ a magyar autonómiát már nem is említi... Pásztor István vezetése alatt a VMSZ – mint a jelenleg hatalmat gyakorló, többségében fekete-vörös (a Szerb Haladó Pártból – SZHP/CHC és a Szerb Szocialista Pártból – SZSZP/CПC álló) koalíció része – megszűnt hiteles, a magyar közösség érdekeit képviselő magyar párt lenni. Bozóki Antal:
Április 9.
Nemzeti alapon különböztetik meg a hallgatókat
Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Kara meghirdette a felvételi pályázatát. Eszerint a jövendőbeli hallgatóknak szerb nyelv és irodalomból kell vizsgát tenniük. Már nem ez az első eset arra, hogy a kar diszkriminálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákokat. Az intézmény korábban megtagadta a felvételi vizsga magyar nyelven történő megszervezését, később pedig arra kötelezte a magyar anyanyelvű jelentkezőket, hogy a felvételi vizsga mellett szóbeli vizsgát tegyenek szerb nyelvből. A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) mindkét esetben jogi útra terelte az ügyet, és sikeresen pert nyert a Jogtudományi Kar ellen. Jelen esetben is a bírósághoz fognak fordulni.
– A legújabb felvételi pályázat alapján idén szerb nyelv és irodalom tantárgyból lesz megtartva a felvételi vizsga. Ez több okból gond. Egyrészt, ez a felvételi vizsga a szerb tagozatok gimnáziumi szerb nyelv és irodalom tananyagára épül, és nincsen köszönőviszonyban a nemzeti kisebbségek mindennapjaival, hiszen nekik kevesebb óraszámmal, és másik tananyaggal van szerb nyelv, mint nem anyanyelv tantárgy. Másrészt, a felvételi pályázat alapján újra nem lesz betartva a többnyelvű felvételi vizsgákra vonatkozó tartományi rendelet, pedig azt látjuk, hogy az összes többi egyetemi karon ez be lesz tartva az idei évben is. Ahelyett, hogy a kar az eddigi két jogerős bírósági ítélettel összhangban járna el, most megtett egy rendkívül felháborító lépést. Konzultálva a Magyar Nemzeti Tanáccsal és az illetékes tartományi titkársággal, megtettük a szükséges lépéseket – nyilatkozta Sóti Attila, a VaMaDiSz elnöke. – A helyzet most nagyon bizonytalan a felvételi eljárással kapcsolatban, de remélhetőleg hamarosan minden rendeződik – tette hozzá.
A VaMaDiSz és a Jogtudományi Kar pereskedésének története még 2015. december 2-án kezdődött, amikor a diákszervezet pert indított az Újvidéki Felső-bíróságnál Kar diszkriminatív magatartása miatt.
Öt év alatt, tehát, nem történt semmilyen előrelépés a magyar hallgatók megkülönböztetési ügyében a felvételi vizsgán.
Amíg Sóti pereskedik, a veémeszes tartományi oktatási stb. titkár (Nyilas Mihály) és az ugyancsak véemeszes köztársasági oktatási államtitkár (Vicsek Annamária) lapulnak az ügyben. Milyen koalíció az VMSZ és a Szerb Haladó Párt (СНС) között, ha a VMSZ még a törvények tiszteletben tartását sem tudja érvényesíteni? Milyen ország az, ahol nemzeti lapon diszkriminálják az egyetemi hallgatókat? Mit jelent az, hogy „megtettük a szükséges lépéseket”, mikor és mi lesz azoknak az eredménye?
Végezetül, nem gondolja-e Sóti (Zenta, 1988), hogy ideje volna a diákszervezet elnöki posztját átengedni valaki fiatalabbnak és valami konkrét munka után nézni? Harminckét évesen milyen példát mutat a tanuló ifjúságnak?
Május 4.
Sikertelen politikus eredménytelen karrierje
Aleksandar Vučić szerb államfő, a politikai pártok képviselőivel folytatott tárgyalások után, bejelentette, hogy Szerbiában a választásokat június 21-én tartják.
Az egyeztetésen Pásztor István, a VMSZ elnöke is részt vett. A Pannon RTV-nek nyilatkozva elmondta, a magyar ügyeket csak akkor lehet hatékonyan képviselni, ha a magyar közösségnek erős politikai érdekérvényesítő ereje van. Kiemelte, megmutatkozik, hogy melyek azok a kérdések, amelyeket eddig a VMSZ közbenjárására sikerült megoldani. Szavai szerint ezért is fontos, hogy az ember ott lehessen, ahol a döntések születnek.
Pásztor nyilatkozata kifejezi a VMSZ pártelnöki tisztségben 2007. május 5-étől (!!) folytatott – téves – politikai elképzelését, miszerint a kisebbségi érdekeket csak a hatalomban minden áron való részvétellel lehet képviselni. Ennek semmilyen elméleti, de gyakorlati alapja se nincsen.
Az utóbbi 13 év (a Pásztor éra) a rossz kompromisszumok időszaka, amely a délvidéki magyar közösségnek éppen semmilyen fejlődést nem hozott, hanem csak minden téren való leépülést. A magyarság lélekszámban jelentősen megfogyott, lelkileg kimerült. Ma már szinte nincsen egyetlen délvidéki magyar család sem, amelyikből valaki ne Magyarországon vagy valamelyik nyugati országban keresné a megélhetést.
A magyarországi „támogatások” nélkül – amit Pásztor a saját érdemének próbál feltüntetni – a közösség gazdaságilag is összeroppant volna, a magyar intézmények többsége pedig megszűnt volna létezni.
Csaknem másfél évtizedes egyeduralma alatt Pásztornak nem sikerült a magyar közösség egyetlen lényeges problémáját sem megoldani. A nyelvhasználati jogok beszűkültek, csökken a magyar tagozatok száma, a magyar diákokat diszkriminálják, a VMSZ a magyar autonómiát már nem is említi...
Pásztor István vezetése alatt a VMSZ – mint a jelenleg hatalmat gyakorló, többségében fekete-vörös (a Szerb Haladó Pártból – SZHP/CHC és a Szerb Szocialista Pártból – SZSZP/CПC álló) koalíció része – megszűnt hiteles, a magyar közösség érdekeit képviselő magyar párt lenni. Olyan döntések meghozatalában is részt vett, illetve a képviselői olyan határozatokat szavaztak meg a szerb parlamentben és a Tartományi Képviselőházban, amelyek hátrányosan érintették a magyar közösséget, de voltak olyanok is, amelyeket megalázónak is lehet nevezni.
A VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták például a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően.
A (vée)meszes képviselők – különösen a junior Pásztor (Bálint), aki most Szabadka polgármesteri tisztségére aspirál, és Varga László, akit időközben kizártak a pártból – nevéhez fűződik a rossz rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatala is stb.
A véemesz örökös elnökének nem volt politikai bátorsága, hogy a magyar közösség helyzetét előmozdítsa, a hatályos törvényekből és nemzetközi egyezményekből Szerbiára kötelező normák alkalmazását számon kérje, érvényesítését követelje.
A legnagyobb hibája talán mégis az, hogy nem sikerült neki, de nem is igen próbálkozott/törekedett a magyar közösség többi szervezetével együttműködni (a VMDP és MEP-en kívül, amely pártokat „bedarált”). Önhatalomra, egyeduralomra törekedet, csak a saját és környezete pozícióinak a megőrzésére töreket, ami (egyelőre) sikerült is neki. Már kérdés, hogy ezért a közösség milyen árát fizet.
Folytatódni látszik egy sikertelen, a közösség hátrányára kompromisszumokat kötő politikus eredménytelen karrierje. Csak az a kérdés, meddig tűrjük még?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >
A szabadság egyféle vákuumban él
Nem tudom ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a társadalom hangosabb része kemény rendszerpárti, a másik, >