2024. február 28. Szerda
Ma Ákos, Bátor, Gábor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)

A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A hatalomban, vagy ellenzékből? (2.)

A Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy feltételnek még csak a felvetésétől is. Lemondott az itteni magyar közösség érdekeinek képviseléséről, úgy a szerbiai hatalom, mint a nemzetközi közösség előtt.  A VMSZ vezetői ennek a politikának a hű kiszolgálói és haszonélvezői. Bozóki Antal:

A 2000. október 5-i belgrádi események megdöntötték Slobodan Milošević tizenkét évig tartó (egyed)uralmát. Ezeket az eseményeket a legtöbben demokratikus forradalomnak, mások népfelkelésnek neveztek. Úgy tűnt akkor, hogy Szerbiában elkezdődik a demokratizálás folyamata, amitől a polgárok a rendszerváltást és a hatékony társadalmi változásokat, a nemzeti kisebbségek pedig sorsuk jobbra fordulását, helyeztük javulását, kollektív és egyéni jogaik kiteljesedését, valamint hathatós gyakorlati érvényesülését várták.

Ez az időszak azonban csak nagyon rövid ideig, Zoran Đinđić szerb miniszterelnök 2003. március 12-ei meggyilkolásáig tartott, majd elkezdődött a fokozatos visszaszerendeződés ideje, amely most is folyik. Jelenleg is azok a pártok és számos olyan vezető személy is a hatalomban van, akik a kilencvenes években is hangadók voltak. 

A társadalom demokratizálási folyamatával egy időben olyan magyar civil szervezetek alakultak Vajdaságban, mint például az újvidéki Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Szervezet 2001. június 15-én és a szenttamási Emberi Jogi Központ (EJK) 2006 januárjában, amelyek nem csak Szerbiában, de a nemzetközi fórumokon is határozottan kiálltak a magyar közösség kollektív és tagjainak egyéni jogaiért. Küzdelmükhöz számos magyar és szerb civil szervezet is csatlakozott, miáltal kialakult egy erős, tekintélyes, tömegeket is megmozgató, csaknem két évtizedig tartó kisebbségjogi civil mozgalom.

Pásztor István vezetése alatt a VMSZ – mint a jelenleg hatalmat gyakorló, többségében fekete-vörös (a Szerb Haladó Pártból – SZHP/CHC és a Szerb Szocialista Pártból – SZSZP/CПC álló) koalíció része – megszűnt hiteles, a magyar közösség érdekeit képviselő magyar párt lenni. Olyan döntések meghozatalában is részt vett, illetve olyan határozatokat szavazott meg a szerb parlamentben és a Tartományi Képviselőházban, amelyek hátrányosan érintették a magyar közösséget, de voltak olyanok is, amelyeket megalázónak is lehet nevezni.

A VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták például a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően stb.

A VMDP és a MEP vezetőinek felelősségét csak növeli, hogy a 2020. április 26-ára tervezett (majd a koronavírus miatt határozatlan időre elhalasztott) választások előtt újabb „választási együttműködést kötöttek” a VMSZ-el. Ezzel valójában utólagosan jóváhagyták/elfogadták a VMSZ-nek a magyar közösségre nézve téves politikai döntéseit is.

Az egyik oldalon a civil szervezeteknek és pártoknak, a másik oldalon pedig a VMSZ-nek a merőben eltérő politikai hozzáállását a kisebbségi jogok érvényesítéséhez – vagyis a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása” és a civil szervezetek önálló fellépéseit – csak kiegészítette, súlyosbította az anyaország politikusainak a délvidéki magyar közösséghez való mostoha viszonyulása.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter tömör fogalmazása szerint ez abból áll(t), hogy Magyarország, egyrészt, „ kiemelt külpolitikai céljának tekinti Szerbia EU-integrációs törekvéseinek támogatását”, másrészt „Szerbia kisebbségi politikája példaként szolgálhatna más, az Európai Unióba igyekvő szomszédos ország számára is”.

A magyar külügy jelenlegi vezetői ezzel teljesen ellehetetlenítették, mondhatni azt is, lenullázták a civil szervezetek és pártok követelését, hogy – Románia uniós felvételi példáján is okulva – Szerbiának még az EU-s csatlakozás előtt rendezni kell a magyar közösség helyzetét.

Más szóval, a Szijjártó vezette magyar külügy teljesen lemondott a délvidéki magyar közösség helyzetével kapcsolatos bármilyen kérdésnek vagy feltételnek még csak a felvetésétől is. Lemondott az itteni magyar közösség érdekeinek képviseléséről, úgy a szerbiai hatalom, mint a nemzetközi közösség előtt.  A VMSZ vezetői ennek a politikának a hű kiszolgálói és haszonélvezői.

Németh Zsolt volt külügyi államtitkár, a magyar Országgyűlésben 2010. október 25-én, Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője interpellációjára a külügyminiszterhez, miszerint „kíván-e a kormány bármilyen feltételt szabni Szerbia EU-s csatlakozásának támogatáshoz?”, ezt mondta:

– Válaszom röviden: Igen. Nagyon szigorú feltételei vannak Szerbia Európai Uniós csatlakozásának. Ezek megfogalmazásában is, de teljesítésében is Magyarország szerepet kíván vállalni”. […] Összegezve, feltételek nélkül, tehát, nem támogatjuk Szerbia Európai Uniós csatlakozását, a feltételek teljesülése esetén viszont támogatjuk Szerbia Európai Uniós csatlakozását. Ezen feltételeknek a világos megfogalmazása, valamint ezen feltételek sikeres teljesítése Magyarország alapvető érdeke, amely folyamatban szoros együttműködésre törekszünk mind a szerb kormánnyal, mind pedig a délvidéki magyarokkal”.

Szijjártó Péter 2014. szeptember 23-tól látja el a külgazdasági és külügyminiszteri posztot. Irányítása alatt lényegesen megváltozott Magyarország viszonyulása Szerbia EU-s csatlakozása iránt. A délvidéki magyarok hátrányára. Ivica Dačić szerb külügyminiszter nem véletlenül nevezte Szijjártót „a legnagyobb szerbnek a nemzetközi kapcsolatokban”.

Ezt a politikát teljesen újra kell gondolni. A magyar közösség méltóságának a visszaállítása érdekében is!

 

2020. április 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább

TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS MEGOSZTÓ EGYHÁZI VISZONYULÁS

Szükség lenne most Német László érsek intő szavaira, különösen az említett három egyház vezetőinek címezve, hogy >

Tovább