2020. augusztus 15. szombat
Ma Mária névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

A kisebbségi jogok érvényesítésének két ellentétes elképzelése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett állami tisztséget biztosított ugyan, de a vajdasági magyaroknak éppen semmi jót nem hozott. Bozóki Antal:

A koronavírus járvány miatt Szerbiában rendkívüli állapot van. A 2020. április 26-ára tervezett választásokat határozatlan időre elhalasztották.  A közélet most pang és azt sem tudni, hogy ez az állapot meddig fog tartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a politikai élet történései feledésbe merül(het)nek és szereplői a felelősség elől (el)menekülhetnek.

Az időközben lefújt választási kampányra készülve, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Magyar Egység Párt (MEP) február 24-én választási együttműködési megállapodást kötött.

A VMDP és a MEP elnöke az egyezmény aláírásakor kijelentette, hogy ezeket a pártokat „elsősorban egyes helyi önkormányzatokban érinti az együttműködés, mivel tartományi és köztársasági listát egyébként sem állítottak volna”.

A három szervezet vezetője egyetértett abban is, hogy „a kisebbségi érdekeknek a hatékony érvényesítését kizárólag a hatalomban való szerepvállalás teszi lehetővé”. Ennek az állításnak azonban sem elméleti sem gyakorlati alapja nincsen, az eredményei viszont katasztrofálisak.

Pásztor István, a véemesz vezére ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy „a VMSZ listáján kívül, vagyis e párton kívül nincs senki más, aki képviselné a vajdasági magyar érdekeket”, ami egyszerűen nem felel meg sem a valóságnak. (A Tartományi Képviselőházban, a 6 véemeszes képviselőn kívül, van két VMDK-s képviselő is – Csonka Áron és Elvegyi Ákos.) Az viszont kérdéses, hogy a VMSZ kinek az érdekeit képviseli egyáltalán?

2000 és 1016 között nagy fokú egyetértés és együttműködés alakult ki a magyar civil szervezetek és pártok, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), a(z időközben megszűnt) Magyar Remény Mozgalom (MRM) és a Magyar Egység Párt (MEP) között a közösség helyzete megoldatlan kérdéseinek és a felmerült problémák megoldási iránya tekintetében.  Ezek több közös dokumentumban is megfogalmazásra kerültek, mint például a vajdasági magyar közösség azonossága megőrzésének és fejlődésének alapkövetelményeiről szóló felhívásban (2012. szeptember 27.), a vajdasági magyar közösség alapérdekeiről Szerbia EU-s csatlakozási folyamata alatt (2015. április 22.) nevű javaslatban, stb. Az ezekben foglalt álláspontokat, javaslatokat és követeléseket a szélesebb közösség is támogatta.

A pártok és a civil szervezetek összefogásának, egységes kiállásának és nagyobb eredmények elérésének az egész idő alatt a legfőbb akadályozója/kerékkötője, sajnos, a – hatalomból politizáló – Vajdasági Magyar Szövetség volt, amit a közéletben Vučić Magyarjai Szövetségének (VMSZ/BMC) is neveznek.

A VMSZ – a meghívások ellenére – kezdettől fogva távol tartotta magát még a civil szervezetekkel való véleménycserétől is. Ez a párt egyetlen alkalommal sem vett rész a civil szervezetek tevékenységében, megbeszélésein, közös akcióiban. Hallgatólagosan bojkottálta azokat, sőt Pásztor István, a VMSZ elnöke egyenesen „károsnak”, „kártékonynak” ítélte meg a két vajdasági magyar párt (a MPSZ, MRM) és az Árgus 2013. szeptember 30-ai strasbourgi akcióját, a közösség kollektív és egyéni jogaiért való kiállását. Ebből az időbeli távolságból azonban már el lehet dönteni, hogy ki volt a „káros”, a „kártékony”…

Mindeközben Hajnal Jenő, a véemeszes többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke – amely testület, egyesek szerint a VMSZ „kihelyezett tagozataként” működik, mások szerint „idomított testületté vált” –, folyamatosan elutasította a magyar közösség helyzetét érintő fontos kérdéseknek a napirendre tűzését és az ezekben való állásfoglalást, mint például 2014. december 21-én a szerb kormány 3877-es számú határozatáról, amellyel (a jövőre nézve – B.A.) hatályon kívül helyezte a csúrogi, zsablyai és mozsori magyarok kollektív bűnösség elvét megalapozó közigazgatási határozatokat, vagy éppen a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos 2016. december 24-ei állásfoglalási javaslatot stb.  

Végel László a budapesti Népszava nevű politikai napilapban így foglalta össze az utóbbi évek szerb kisebbségpolitikájának eredményeit:

– A kisebbségpolitikai kirakat, soha nem volt ilyen látványos. A hétköznapok azonban nem a kirakatról szólnak. A titói korszak örökölt kisebbségpolitikai vívmányai egyre inkább károsodnak. A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben a kivándorlás aránya az átlagosnál nagyobb. Csökken a magyar tagozatok száma. A nehezen követhető rehabilitációs perek miatt egyre gyakrabban hangzik el a panasz, hogy a magyarok vagyon-visszaszerzési szándéka egyre nagyobb akadályokba ütközik. Hatalmas vagyon veszik el. A szavak és a tettek, a törvény és a gyakorlat aszinkronja miatt a kisebbségi pártra egyre kevesebb magyar szavaz, ami azt jelenti, hogy a választások után tovább csökken az érdekérvényesítő potenciálja – írja Végel.

Az értékelést lehetne még persze számos részlettel kiegészíteni, hogy még közelebb legyünk a mindennapi élet valóságához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az egyetlen magyar párt (VMSZ) „kihelyezett tagozataként” működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás nem hogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban folyamatosan csökken, hogy nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben, hogy a sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység mélyrepülésben van, hogy nincs tudományos kisebbségkutatás, hogy a magyar közösségen belül megszűnt mindenfajta politikai párbeszéd és a pluralizmus, hogy folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből és a cirillírásnak a kisebbségekre kényszerítése, hogy buszjáratokat szüntetnek meg, amivel ellehetetlenítik az anyaországgal  való kapcsolattartást, hogy…    

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett állami tisztséget biztosított ugyan, de a vajdasági magyaroknak éppen semmi jót nem hozott.

 

2020. április 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az internetes SZER olyan lesz, mint a régi?

Az internetes hozzászólások alapján úgy érzem, valamiféle nosztalgia rádiónak képzelik el sokan. Korosztályom (a háború után >

Tovább

Az elnök rémálma (Trumpizmusok)

Donald Trump két dologtól retteg az életben: a le nem …tethető nőktől – és a novemberi >

Tovább

A tejes bűnösség korában

Sokszor csodáltam, hogyan élte túl a sztálinizmust az orosz nemzet, amelyik olvashatta Dosztojevszkijt. Vagy azért volt >

Tovább

Morális forradalom

A belorusz nép fölkelt a zsarnokság ellen. Ez a lényeg. Szorongó szívvel, de nagy szeretettel és >

Tovább

Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- >

Tovább

Az orvosok lázadása

A Sajtószabadság Alapítvány kezdeményezésére száznál is több vajdasági magyar újságíró, közíró tiltakozott az Index portáljának kivégzése >

Tovább

Párbeszéd és petíció

A sajtószabadság ügye a kelet-európai újdemokráciák neuralgikus pontja. Olyan, mint a lázmérő: jelzi, hogy súlyos kór >

Tovább

Vírus álarcban

Még csak néhány hónapja tart a vírusjárvány, de az már világosan látható, hogy az emberek milyen >

Tovább

Sztárírók és megtűrtek

Ebben a helyzetben mégis jobb megtűrt írónak, mint sztárírónak lenni. Az is igaz persze, hogy manapság >

Tovább

Visszaeső Románia

Még a szigorúbb karantén-hónapokban keringett egy fotó az interneten: a román miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes asszony és más >

Tovább

A szelíd lázadók színre lépnek

Elismerem, az új nemzedék mégsem annyira apolitikus, mint ahogy az elmúlt években gondoltam, nem kizárt, hogy >

Tovább

Vajdaság, a hazafiak vadászterülete

Belgrád az a hely, ahol egy magyarnak nem kell félve rejtezkedni, mint a Vajdaságban, amely „az >

Tovább