2022. december 3. szombat
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nem a fölhatalmazási törvényre

Mennyire bízhatunk annak a kormánynak a válságkezelésében, amely mellesleg nyílt diktatúrát vezet be?

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós
Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány óra: a kormány is visszariadhat a végzetes következményektől, a Magyar Országgyűlés is megemberelheti magát, a kormánytábor befolyásos alakjai is felelősségük tudatára ébredhetnek, az ellenzék se követ el öngyilkosságot. Nem nagyon bízom benne, de a lehetőség fönnáll Az eddigi alkotmányos rend – számos hibája miatt – nem túl népszerű, és 2010 előtt se volt az. Ez a weimari köztársaság jellegzetes helyzete. Hajlandók és képesek vagyunk-e megvédeni valami ugyancsak tökéletlent, hogy a legrosszabbat, az igazi katasztrófát elkerüljük? Van még néhány igaz ember Szodomában? Tamás Gáspár Miklós:

A koronavírus-járvány többek között azért is a szabad nyilvánosságon alapuló modern államberendezkedés próbája, mert itt párhuzamosan két tekintélyt kell tekintetbe vennie az ésszerűen és erkölcsösen eljárni óhajtó honpolgárnak.

Az egyik az állami tekintély, a másik a tudomány tekintélye. Mindkettőnek a nyilvánosság előtt kell igazolnia magát. Egyiküknek, az állami tekintélynek való engedelmességet a törvény parancsolja – s ebben a rendkívüli, tragikus helyzetben elvárható az aggályos, szigorúan meghatározott törvénytisztelet –, s éppen ezért fölnőtt, nagykorú emberek számára a törvények, rendeletek, utasítások szabad vitatása elengedhetetlen. Mivel a honpolgárokat a végrehajtó hatalommal szemben a törvényhozás képviseli, a kormánynak a törvényhozás előtt kell igazolnia a hirtelen megnövekedett hatalmából (föladatköréből) következő eljárásait, intézkedéseit, iránymutatásait. A „felelős kormány” kifejezés „a parlamentnek felelős kormány” kifejezés rövidítése: a képviselők kötelessége a kormányt felelősségre vonni, s ha a kormány ténykedése igazolható, annál jobb mindenkinek. Nyilvánvaló, hogy a kormányrendeleteket a parlamentnek minél sűrűbben fölül kell vizsgálnia – nehogy hiba történjék –, s ezért a most benyújtott törvényjavaslat föltétlenül elvetendő.

Különösen amiatt, hogy a rendeleti kormányzás gyakorlásának határidejét maga a kormány szabná meg, ami csakugyan a szó formális értelmében is diktatúrát jelent. A diktatúra formális kinyilvánítása nem azonos az eddig is sűrűn megesett alkotmánysértésekkel – a visszaélések önmagukban nem teremtenek rendszert, ahogyan a lopások se kérdőjelezik meg a tulajdon intézményét jogi értelemben –, nemcsak a rendszer szabályait tapossa lábbal, hanem új (jogi, formális értelemben is új) rendszert teremt. Ahogyan az is rendszerteremtő gesztus volt, amellyel Orbán Viktor országgyűlési többsége megvonta az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezési jogát és az ún. átmeneti rendelkezéseket beemelte az alkotmányszövegbe, hogy az Alkotmánybíróság ne szólhasson bele a szabálytalan alkotmányreformba – az puccs volt! (A mostaninál is súlyosabb.) Ha a rendkívüli jogi helyzet (ex-lex) időtartamát a kormány szabja meg, akkor evvel egyszer s mindenkorra az alkotmány („alaptörvény”) fölé helyezi magát, és ez nem megengedhető.

A tudomány tekintélye – amely járvány esetén döntő – még bonyolultabb eset. A tudományos közösség állásfoglalásait (amelyek a koronavírus-válságban hála Istennek egybehangzóak pl. egységesen követelik a minél szélesebb körű tesztelést-szűrést, amellyel szemben nálunk hivatalos körökben érthetetlen ellenállás, vonakodás mutatkozik) a laikus nagyközönség nem tudja kompetensen megítélni; bár számos kiváló (kiválónak tetsző) tudós közérthetően tudja elmagyarázni a tudományos kérdéseket a hozzá nem értők tömegének. De a magyarázat meggyőző ereje a rádióban vagy az újságban nem bizonyíték vagy érv a szó komoly értelmében.

Nem tehetünk egyebet, meg kell bíznunk olyan intézmény (a tudomány) tekintélyében, amely emberi lévén, esendő. Tudósok is viselkedhetnek irracionálisan. (Mint a szegedi egyetem rektora, klinikaigazgató orvosprofesszor, akinek a hírhedt esete méltán váltott ki országos megrökönyödést.)

Itt az általános nyilvánosság kontrollszerepe nem érvényesülhet, ám érvényesülhet a tudomány szabadságának, az egyetemi-akadémiai autonómiának a főszabálya – amint hogy autonómnak kellene lennie a járványügyi, tisztiorvosi hatóságnak annak ellenére, hogy 2017 óta ezeket az intézményeket majdnem teljesen leépítették – , amely a tudományos közösségben ad korlátlan lehetőséget a kritikának és a szakmai nyilvánosságnak, s ahol a belső hatalmi hierarchiára nem figyelve kell minél gyorsabban a legjobb védekezési és gyógyítási módszereket megtalálni. Ha a tudomány belül szabad, ha beosztott kutatókat és gyógyítókat nem hallgattatnak el, akkor mind a kormányzat, mind a nép megbízhat abban az intézményrendszerben, amelyet – saját intellektuális korlátozottsága miatt – hatékonyan nem ellenőrizhet. Márpedig a tudományos intézmények autonómiáját rendszabályok egész sorával törte össze az Orbán-kormány, holott az egyetemi-akadémiai  autonómiára ma oly nagy szükség lenne, mint a falat kenyérre.

Amint az ismert jogtudós, Kim Lane Scheppele leszögezi, a fölhatalmazási törvény – amelynek ez a sajtóban elterjedt neve az 1933. március 24-ei Ermächtigungsgesetzre, a diktatúra kodifikálására utal egészen nyíltan – a törvényt és az egész jogot fölülíró, szisztematikus rendeleti kormányzásra tesz javaslatot (s mivel ezt a rendkívüli jogrendet csak maga a kormány szüntetheti meg, ez a parlamenti kormányzás befejezése, a magyar történelemben immár sokadszor), szándékoltan homályos, lötyögősen bő fogalmazása az egész alkotmányos rend hatályon kívül helyezését teszi lehetővé.

Ez a jogellenes merénylet nem növeli a kormányzat tekintélyét, amire ebben a helyzetben igenis szükség lenne. Hiszen igaz az, hogy ennek a tragédiának a körülményei között bizony össze kellene tartanunk. Igyekeznünk kellene – valamennyiünknek – , hogy a fertőzési kockázatokat csökkentsük, együtt, közösen, önként.

De ha azt látjuk, hogy a járványt az Orbán-kormány a nyílt, formális diktatúra bevezetésére használja ürügyként, akkor mennyire bízhatunk korlátozó intézkedéseinek – vagy bármely lépésének – a jogosultságában vagy indokoltságában? Az összefogás, a lojalitás, a törvénytisztelet, a nemes patriotizmus válsághelyzetben megerősödik: micsoda alantas fogás evvel visszaélve elaltatni a honpolgári-demokratikus éberséget és kritikai szellemet!

Most az a veszély fenyeget, hogy az Orbán-kormány kikapcsolja az államrendszerből a Magyar Országgyűlést, s evvel minden, mégoly közvetett népi részvételt a döntéshozatalban és a politikai vitában; és ami a legrosszabb: ha a képviselők ezt megszavazzák, a magyar állampolgárok azt hihetik, hogy nem is kár a parlamentért.

Nehezen hihető, hogy a kormány alkotmányos (kétharmados) országgyűlési többsége ezúttal is hibátlanul zakatoljon, s az még kevésbé, hogy – néhány politikus vészjóslóan kompromisszumkész médianyilatkozata ellenére – az ellenzék is megszavazná ezt a gyalázatos indítványt. A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány óra: a kormány is visszariadhat a végzetes következményektől, a Magyar Országgyűlés is megemberelheti magát, a kormánytábor befolyásos alakjai is felelősségük tudatára ébredhetnek, az ellenzék se követ el öngyilkosságot.

Nem nagyon bízom benne, de a lehetőség fönnáll.

Az eddigi alkotmányos rend – számos hibája miatt – nem túl népszerű, és 2010 előtt se volt az. Ez a weimari köztársaság jellegzetes helyzete. Hajlandók és képesek vagyunk-e megvédeni valami ugyancsak tökéletlent, hogy a legrosszabbat, az igazi katasztrófát elkerüljük? Van még néhány igaz ember Szodomában?

 

2020. március 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató

Többszöri halasztás és új befejezési dátumok megjelölése után sem készült el, nem fejeződött be az újvidéki >

Tovább

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább