2020. december 4. péntek
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást tartottak Újvidéken

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják! Bozóki Antal:

A Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) szervezésében november végén, Értékteremtő kisebbségkutatás a Kárpát-medencében címmel, „nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást” tartottak az újvidéki Európa Kollégiumban. A szerbiai szakembereken kívül, a tanácskozásra kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és magyarországi kutatók is érkeztek.

Az értekezlet „ismeretterjesztő jellege mellett kapcsolatteremtő feladata is volt, a vendégek számára lehetővé tette, hogy megismerkedjenek a Kárpát-medencei kisebbségkutatás vezető egyéniségeivel, illetve a vajdasági magyar tudományosság szórványban dolgozó képviselőivel. Az előadásaikat követően a részvevők kerekasztalhoz ültek, beszélgetésük témája pedig a kisebbségkutatás jelene és jövője volt”.

A megbeszélésre a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával került sor. A szerbiai meghívottak listáját bizonyára is a két szervezet vezetői egyeztették – talán valamilyen személyes kritérium(ok) alapján. Vagy a részvevők a politikai megfelelőség szerint kaptak meghívást? A nyilvánosság az eseményről csak a sajtóból értesülhetett.

Vajdaságban a magyar a nemzeti közösség helyzetével kapcsolatos tudományos kutatások szinte alig léteznek. Pontosabban ezzel mindössze néhányan és többnyire alkalomszerűen foglalkoznak.  

Szervezetként a VMAT– a legjobb ismereteim szerint – eddig igencsak kerülte a nemzeti kisebbségi témákat. Tagjai azonban „korábban már többször is részt vettek a különböző, kisebbségkutatási helyzet- és igényfelmérésben”. A részletek viszont, hogy ez pontosan mit jelent, nem ismeretesek.

Hasonló a helyzet az újvidéki Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal is (VMTT), amelynek a munkájában – mint ahogyan már korábban írtam – „hiányzik a vajdasági magyar közösség időszerű helyzetével kapcsolatos témák jelenléte és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalás”. Honlapján a legutóbbi bejegyzés a 2018. évi, „Éghajlatváltozás és biztonság” címmel tartott tudományos tanácskozásra vonatkozik.

A szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) honlapján – az Aktualitások rovatban – a tevékenységéről csak 2014-ig számol be. Ebből arra lehetne következtetni, hogy már nem működik.

Tudományos társaságunk van, tehát, három is.  Ezeknek a közösség helyzetével és problémáival is kellene foglalkozniuk, csak éppen erre ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. Így lehetséges az, hogy a közösség állapotáról, egyéni és kollektív jogaink érvényesüléséről nincsenek tudományos helyzetelemzések/helyzetfelmérések, csak politikai/politikusi értékelések.

A Forum Könyvkiadó Intézetnek a Magyar Nemzeti Tanács november 29-én, Szabadkán tartott 10. ülésére készített 2019. évi munkatervéből és programjából („első módosítás”, 3-4 oldal) látszik, hogy ebben az évben nem csak hogy egyetlen kisebbségjogi kiadványt, de szélesebb értelemben vett társadalom-tudományi kiadványt sem jelentetett meg!

Az egyéni kutatások és publikációk egyébként sem helyettesíthetik az intézményes folyamatos kisebbségkutatást, az alapos monitoringot (megfigyelést, állapotfelmérést). Ezért, évek óta – Szerbiában és külföldön is – elmondom: Nagy hiány, hogy Vajdaságban, ahol a lakosság egyharmada a nemzeti kisebbségekhez tartozik, nem folyik intézményes kisebbségkutatás. (Korábban, Újvidéken, a Železnička/Vasút u. 6 sz. alatt, létezett a Tartományi Közigazgatási Intézet – Pokrajinski zavod za javnu upravu, amely kisebbségügyi felméréseket is végzett, de a kilencvenes évek elején felszámolásra került.)

A problémát csak növeli, hogy Vajdaságban nincsenek magyar civil szervezetek sem, amelyek ezzel a kutatási területtel foglalkoznának. Az aktuális (fekete-vörös-véemeszes) hatalomnak pedig nem is érdeke, hogy ilyen szervezetek és felmérések legyenek. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy igaz-e az állítás, miszerint „Szerbia nem csak az európai elvásásoknak megfelelő jogokat biztosít a magyar nemzeti közösségnek, hanem annál jóval többet is.”

A Magyar Tudományos Akadémiának (2000. november 3-ától) van Kisebbségkutató Intézete.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Erdélyben (2007 óta) működik kisebbségkutató intézet, amelynek „alapcélkitűzése és működési területe a romániai kisebbségek és más etnikai közösségek etnikai identitás-megőrzésének, -fejlesztésének, -kifejeződésének, valamint ezek szociológia, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatása, tanulmányozása”.

A Felvidéken a Kárpátaljai Magyar Akadémia Tanács megalakulásával (2015. október 30.) kezdődtek el az ilyen jellegű kutatások.

– A kisebbségi kutatásra nagy szükség van Vajdaságban. A jövő évi költségvetésből, különféle kutatásokra, a vajdasági kormány több mint 110 millió dinárt szán. Ez az összeg főként projektumok pénzelésére szolgál – mondta Zoran Milošević, tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár a tanácskozáson.

Vajdaságban a kisebbségkutatás projektum alapján való pénzelése nem elég, mivel nem biztosítja sem a kutatás stabilitását, sem annak a folytonosságát.  Szükség van, tehát, egy önálló, vagy a VMAT keretében működő (a Magyar Nemzeti Tanácstól is) független és stabil finanszírozású Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet mielőbbi létrehozására, amely tudományos módszerekkel és folyamatosan figyelemmel kísérné a magyar közösség egyéni és kollektív jogainak megvalósulását, csakúgy mint helyzetének alakulását. „Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy tárgyilagos képet kapjuk arról, hol is tartunk a jogvédelem területén. Rendkívül fontos lenne, hogy a kutatóintézet létrehozása tudományos, ne pedig pártalapon történjen” – írtam a 2017. évi (Árnyék)jelentésben.

Az illetékesek is most talán végre felfogták, hogy Vajdaságba is szükség lenne „az intézményesített kisebbségkutatásra”. Kérdés azonban – mivel az utóbbi három évtizedben az ilyen kutatásokra nem éppen tartottak igényt –, hogy lesznek-e majd kutatók?

Az újvidéki tanácskozáson ugyanis „fény derült arra a tényre is, hogy a vajdasági magyar tudósok többsége 70 év fölötti. Tehát, a fiatal kutatók itthon tartása komoly feladatnak számít. A remény viszont még él a hazai tudós társadalomban, hogy vannak olyanok, akik szívügyüknek tekintik az itthoni kisebbségek helyzetét és sorsát – hangzott el a tanácskozásról készült tv-riportban.

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják!

 

2019. december 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Gonosz demokrata álarcot vett fel

A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >

Tovább

Baljós gyermekbetegség

Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >

Tovább

November 25. – a gyász napja!

A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >

Tovább

Isten veled, FüVÉSZ!

Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >

Tovább

Mesterlövészek

Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >

Tovább

„Sokat elvittek, de sokan jönnek”

Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >

Tovább

Lengyel-magyar párbeszéd

Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >

Tovább

Demokrácia vagy posztfasizmus?

Tudom, sokféle válasz lehetséges: bűnös és kevésbé bűnös, de meggyőződésem szerint a legnagyobb bűn úgy élni, >

Tovább

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább