2021. február 26. péntek
Ma Edina, Viktor, Győző névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást tartottak Újvidéken

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják! Bozóki Antal:

A Vajdasági Magyar Akadémia Tanács (VMAT) szervezésében november végén, Értékteremtő kisebbségkutatás a Kárpát-medencében címmel, „nemzetközi kisebbségügyi tanácskozást” tartottak az újvidéki Európa Kollégiumban. A szerbiai szakembereken kívül, a tanácskozásra kárpátaljai, felvidéki, erdélyi és magyarországi kutatók is érkeztek.

Az értekezlet „ismeretterjesztő jellege mellett kapcsolatteremtő feladata is volt, a vendégek számára lehetővé tette, hogy megismerkedjenek a Kárpát-medencei kisebbségkutatás vezető egyéniségeivel, illetve a vajdasági magyar tudományosság szórványban dolgozó képviselőivel. Az előadásaikat követően a részvevők kerekasztalhoz ültek, beszélgetésük témája pedig a kisebbségkutatás jelene és jövője volt”.

A megbeszélésre a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával került sor. A szerbiai meghívottak listáját bizonyára is a két szervezet vezetői egyeztették – talán valamilyen személyes kritérium(ok) alapján. Vagy a részvevők a politikai megfelelőség szerint kaptak meghívást? A nyilvánosság az eseményről csak a sajtóból értesülhetett.

Vajdaságban a magyar a nemzeti közösség helyzetével kapcsolatos tudományos kutatások szinte alig léteznek. Pontosabban ezzel mindössze néhányan és többnyire alkalomszerűen foglalkoznak.  

Szervezetként a VMAT– a legjobb ismereteim szerint – eddig igencsak kerülte a nemzeti kisebbségi témákat. Tagjai azonban „korábban már többször is részt vettek a különböző, kisebbségkutatási helyzet- és igényfelmérésben”. A részletek viszont, hogy ez pontosan mit jelent, nem ismeretesek.

Hasonló a helyzet az újvidéki Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal is (VMTT), amelynek a munkájában – mint ahogyan már korábban írtam – „hiányzik a vajdasági magyar közösség időszerű helyzetével kapcsolatos témák jelenléte és az ezekkel kapcsolatos állásfoglalás”. Honlapján a legutóbbi bejegyzés a 2018. évi, „Éghajlatváltozás és biztonság” címmel tartott tudományos tanácskozásra vonatkozik.

A szabadkai Magyarságkutató Tudományos Társaság (MTT) honlapján – az Aktualitások rovatban – a tevékenységéről csak 2014-ig számol be. Ebből arra lehetne következtetni, hogy már nem működik.

Tudományos társaságunk van, tehát, három is.  Ezeknek a közösség helyzetével és problémáival is kellene foglalkozniuk, csak éppen erre ritkán vagy egyáltalán nem kerül sor. Így lehetséges az, hogy a közösség állapotáról, egyéni és kollektív jogaink érvényesüléséről nincsenek tudományos helyzetelemzések/helyzetfelmérések, csak politikai/politikusi értékelések.

A Forum Könyvkiadó Intézetnek a Magyar Nemzeti Tanács november 29-én, Szabadkán tartott 10. ülésére készített 2019. évi munkatervéből és programjából („első módosítás”, 3-4 oldal) látszik, hogy ebben az évben nem csak hogy egyetlen kisebbségjogi kiadványt, de szélesebb értelemben vett társadalom-tudományi kiadványt sem jelentetett meg!

Az egyéni kutatások és publikációk egyébként sem helyettesíthetik az intézményes folyamatos kisebbségkutatást, az alapos monitoringot (megfigyelést, állapotfelmérést). Ezért, évek óta – Szerbiában és külföldön is – elmondom: Nagy hiány, hogy Vajdaságban, ahol a lakosság egyharmada a nemzeti kisebbségekhez tartozik, nem folyik intézményes kisebbségkutatás. (Korábban, Újvidéken, a Železnička/Vasút u. 6 sz. alatt, létezett a Tartományi Közigazgatási Intézet – Pokrajinski zavod za javnu upravu, amely kisebbségügyi felméréseket is végzett, de a kilencvenes évek elején felszámolásra került.)

A problémát csak növeli, hogy Vajdaságban nincsenek magyar civil szervezetek sem, amelyek ezzel a kutatási területtel foglalkoznának. Az aktuális (fekete-vörös-véemeszes) hatalomnak pedig nem is érdeke, hogy ilyen szervezetek és felmérések legyenek. Gyorsan kiderülne ugyanis, hogy igaz-e az állítás, miszerint „Szerbia nem csak az európai elvásásoknak megfelelő jogokat biztosít a magyar nemzeti közösségnek, hanem annál jóval többet is.”

A Magyar Tudományos Akadémiának (2000. november 3-ától) van Kisebbségkutató Intézete.

A tanácskozáson elhangzott, hogy Erdélyben (2007 óta) működik kisebbségkutató intézet, amelynek „alapcélkitűzése és működési területe a romániai kisebbségek és más etnikai közösségek etnikai identitás-megőrzésének, -fejlesztésének, -kifejeződésének, valamint ezek szociológia, történelmi, kulturális, nyelvészeti, vallásos és más jellegű aspektusainak kutatása, tanulmányozása”.

A Felvidéken a Kárpátaljai Magyar Akadémia Tanács megalakulásával (2015. október 30.) kezdődtek el az ilyen jellegű kutatások.

– A kisebbségi kutatásra nagy szükség van Vajdaságban. A jövő évi költségvetésből, különféle kutatásokra, a vajdasági kormány több mint 110 millió dinárt szán. Ez az összeg főként projektumok pénzelésére szolgál – mondta Zoran Milošević, tartományi felsőoktatási és tudományügyi titkár a tanácskozáson.

Vajdaságban a kisebbségkutatás projektum alapján való pénzelése nem elég, mivel nem biztosítja sem a kutatás stabilitását, sem annak a folytonosságát.  Szükség van, tehát, egy önálló, vagy a VMAT keretében működő (a Magyar Nemzeti Tanácstól is) független és stabil finanszírozású Vajdasági Magyar Kisebbségi Kutatóintézet mielőbbi létrehozására, amely tudományos módszerekkel és folyamatosan figyelemmel kísérné a magyar közösség egyéni és kollektív jogainak megvalósulását, csakúgy mint helyzetének alakulását. „Ez az egyedüli lehetőség arra, hogy tárgyilagos képet kapjuk arról, hol is tartunk a jogvédelem területén. Rendkívül fontos lenne, hogy a kutatóintézet létrehozása tudományos, ne pedig pártalapon történjen” – írtam a 2017. évi (Árnyék)jelentésben.

Az illetékesek is most talán végre felfogták, hogy Vajdaságba is szükség lenne „az intézményesített kisebbségkutatásra”. Kérdés azonban – mivel az utóbbi három évtizedben az ilyen kutatásokra nem éppen tartottak igényt –, hogy lesznek-e majd kutatók?

Az újvidéki tanácskozáson ugyanis „fény derült arra a tényre is, hogy a vajdasági magyar tudósok többsége 70 év fölötti. Tehát, a fiatal kutatók itthon tartása komoly feladatnak számít. A remény viszont még él a hazai tudós társadalomban, hogy vannak olyanok, akik szívügyüknek tekintik az itthoni kisebbségek helyzetét és sorsát – hangzott el a tanácskozásról készült tv-riportban.

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti kisebbségi jogok megcsúfolását is jelentené –, ha ebben olyan személyek is helyet kapnának, kutatóként tetszelegnének, akik a miloševići rendszert Hágában képviselték, tagadták, hogy Srebrenicában népirtás történt, a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői, vagy éppen ennek a pártnak a szekerét tolták/tolják!

 

2019. december 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább

Bűn

Lehet, hogy a legnagyobb bűn a bűnhődéstől való menekülés. Azokra gondolok, akik Pilátusként nem akartak hallani >

Tovább

Kamberi: „Így még Milošević uralkodása idején sem volt”

A képviselők nem éltek/élnek az anyanyelv használatának jogával a szerb parlamenti felszólalásaik alkalmával. Kovács Elvira, a >

Tovább

Ami az embert igazából feszíti, azzal kéne foglalkozni

„Hogy az irodalom csak irodalom. Ennek vége van. Ez nem azt jelenti, hogy vissza kellene fordulni, >

Tovább

Pásztor Bálint és a szabadkaiak folyamatos átverése

Pásztor Bálintnak a hatalmi koalícióban ülve nem most kellene ellenzékit játszania utólag, hanem még a tervek >

Tovább

Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a >

Tovább

A demokrata jelszavakkal sáfárkodók

Továbbra is rejtély előttem, hogy azok, akik húsz-harminc évvel ezelőtt tisztességgel kiálltak a szabadság mellett, miért >

Tovább

Sinkó, Herceg és Tito

Az a pár mondat mélyebben ragadta meg az összefüggéseket, mint azok a kaméleonok, akik versben továbbá >

Tovább