2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és hangosan támogatja Erdoğan úr lépéseit. Budapesten tiltakoztunk ez ellen és november 7-én újra tiltakoznunk kell, amikor a török elnök azt a pimaszságot készül elkövetni, hogy ilyen körülmények között meglátogatja a magyar miniszterelnököt, Orbán úr pedig lesz olyan arcátlan, hogy fogadja őt. Tamás Gáspár Miklós:

Egy nagyszerű nép tragédiája mindannyiunk figyelmét meg kellene ragadja. Amikor Hitlert arról kérdezték követői, hogy nem fogja-e az utókort borzalommal eltölteni, amit a nácik a zsidókkal tettek, Hitler azt válaszolta, senki nem emlékszik, hogyan gyilkolták meg 1915-ben az örményeket. Igaza volt, alig emlékszik valaki az örmény népirtásra (másfél millió halott), és a világ tele van Holokauszt-tagadókkal, nem beszélve azokról, akik be kívánnák végezni.

A kurdoknak – ahogy akkoriban az örményeknek és a zsidóknak – nincs államuk. Szétszórva élnek Törökországban, Irakban, Iránban, Szíriában és más országokban, ahol elkülönülő, autonóm kisebbséget alkotnak, saját komplex politikával és kultúrával, de anélkül a legcsekélyebb védelem nélkül, amelyet még a legszörnyűbb államok is biztosítanak a területükön élőknek.

Bátran védekeznek ellenségek sorával szemben, de a nemzetközi jog számukra nem biztosít jogokat, ahogyan az örményeknek és a zsidóknak sem biztosított. A következményeket ismerjük.

A nyugati hatalmak sorsukra hagyták az örményeket és a zsidókat – az Évian-les-Bains-i nemzetközi konferencián (1938. július 6-15.) a Dominikai Köztársaság kivételével az összes állam elutasította a zsidó menekültek befogadását, Golda Meir zsidó küldöttnek szót sem adtak, a náci sajtó pedig azt írta, lám, a zsidókat senki sem hajlandó eltűrni –, most pedig a kurdokat is.

Mindannyian tudunk Erdoğan elnök és a török hadsereg szíriai kurdok ellen indított gyilkos támadásáról. De ez még nem minden. Ne felejtsük, hogy járnak el Törökországban egy teljesen törvényes parlamenti párt ellen. A híradások szerint a török rendőrség kurd vezetésű önkormányzatokat rohant le, polgármestereit „terrorista propaganda terjesztése” és „nemzetközi terrorcsoportban való részvétel” gyanújával letartóztatta. A kormány Hakkari, Nuszajbin és Jüksekova városok élére „helytartókat” ültetett, így már nyolc HDP által vezetett önkormányzatot vezetnek „helytartók”. Korábban menesztett polgármestereket „folyamatban lévő jogi eljárások” miatt vettek őrizetbe. És így tovább. Ezek az emberek életben vannak, de egy pillanatra se feledjük, hogy a küzdelem minden fronton folyik, a kérdéses „tűzszünetek” és Erdoğan egyéb trükkjei ellenére.

A kurd nép erős, de nemzetközileg elismert közös állam hiányában a világ legerősebb hadseregeivel szemben nem képes vég nélkül ellenállni. Mivel saját szuverén állammal nem rendelkezik, az erőszak elleni nemzetközi szabályok nem alkalmazhatóak rá.

Európának lehetősége lett volna ezt az akadályt elhárítani, ha nem engedett volna Erdoğannak, aki azzal zsarolta, hogy menekültpestist zúdít Európára, amely gondolat elviselhetetlen a rasszista kormányoknak és a rasszizmussal fertőzött nemzeteknek. Az Európai Parlament épp most szavazott le egy javaslatot, mely a földközi-tengeri mentési kísérletek segítésére irányult; a többség nyilvánvalóan támogatja az erőszakos halál elől menekülők vízbe fulladását.

A helyzet rosszabb nem is lehetne, a világ vezető „demokratikus” szereplőinek erkölcsi hozzáállása épp olyan megvetendőnek bizonyul, mint amilyennek mindig is bizonyult hasonló helyzetekben. Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és hangosan támogatja Erdoğan úr lépéseit. Budapesten tiltakoztunk ez ellen és november 7-én újra tiltakoznunk kell, amikor a török elnök azt a pimaszságot készül elkövetni, hogy ilyen körülmények között meglátogatja a magyar miniszterelnököt, Orbán úr pedig lesz olyan arcátlan, hogy fogadja őt. De ez részletkérdés.

A lényeg, hogy minden jó szándékú férfinak és nőnek támogatnia kellene a kurd ügyet, az egész világon. És még fontosabb, hogy a törököknek is támogatniuk kellene kurd fivéreiket és nővéreiket, aminthogy sem az elnyomásnak, sem a szabadságnak nincs faja vagy etnikuma.

Semmiféle nemzeti együttérzés – vagy világosabban fogalmazva, cinkosság – nem menthet fel a kegyetlenség, az igazságtalanság és a gyilkosság támogatása alól. Ezek természetesen közhelyek, de éppenséggel igazak.

Azzal semmire sem mentek, hogy gondolunk rátok, és nem felejtünk titeket, lévén hatalmunk nincs. De higgyétek el, a kormányok, amelyek cserben hagytak titeket, meg fognak fizetni ezért: közel az igazság órája.

November 7-én, csütörtökön 2 órától a Mi Időnk internetes újság, a Nők Rojaváért és a Szolidaritás az Észak-Szíriai Demokratikus Föderációért csoport demonstrációt tart Budapest blokádja Erdogan látogatása ellen néven – a török elnök látogatása elleni tiltakozásként.

A szöveg megjelent törökül, spanyolul, németül, oroszul, kurmandzsi és zazaki nyelveken, angolból fordította Papp Gáspár.

(Mérce)

 

2019. november 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább

Néha elhangzik egy-egy pedagógus sikolya, amelyet dermesztő csend követ

A VMSZ szerint minden rendben van, helyzetünk soha nem volt jobb, ez jut eszembe miközben az >

Tovább