2019. december 6. péntek
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Tamás Gáspár Miklós
Tamás Gáspár Miklós

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és hangosan támogatja Erdoğan úr lépéseit. Budapesten tiltakoztunk ez ellen és november 7-én újra tiltakoznunk kell, amikor a török elnök azt a pimaszságot készül elkövetni, hogy ilyen körülmények között meglátogatja a magyar miniszterelnököt, Orbán úr pedig lesz olyan arcátlan, hogy fogadja őt. Tamás Gáspár Miklós:

Egy nagyszerű nép tragédiája mindannyiunk figyelmét meg kellene ragadja. Amikor Hitlert arról kérdezték követői, hogy nem fogja-e az utókort borzalommal eltölteni, amit a nácik a zsidókkal tettek, Hitler azt válaszolta, senki nem emlékszik, hogyan gyilkolták meg 1915-ben az örményeket. Igaza volt, alig emlékszik valaki az örmény népirtásra (másfél millió halott), és a világ tele van Holokauszt-tagadókkal, nem beszélve azokról, akik be kívánnák végezni.

A kurdoknak – ahogy akkoriban az örményeknek és a zsidóknak – nincs államuk. Szétszórva élnek Törökországban, Irakban, Iránban, Szíriában és más országokban, ahol elkülönülő, autonóm kisebbséget alkotnak, saját komplex politikával és kultúrával, de anélkül a legcsekélyebb védelem nélkül, amelyet még a legszörnyűbb államok is biztosítanak a területükön élőknek.

Bátran védekeznek ellenségek sorával szemben, de a nemzetközi jog számukra nem biztosít jogokat, ahogyan az örményeknek és a zsidóknak sem biztosított. A következményeket ismerjük.

A nyugati hatalmak sorsukra hagyták az örményeket és a zsidókat – az Évian-les-Bains-i nemzetközi konferencián (1938. július 6-15.) a Dominikai Köztársaság kivételével az összes állam elutasította a zsidó menekültek befogadását, Golda Meir zsidó küldöttnek szót sem adtak, a náci sajtó pedig azt írta, lám, a zsidókat senki sem hajlandó eltűrni –, most pedig a kurdokat is.

Mindannyian tudunk Erdoğan elnök és a török hadsereg szíriai kurdok ellen indított gyilkos támadásáról. De ez még nem minden. Ne felejtsük, hogy járnak el Törökországban egy teljesen törvényes parlamenti párt ellen. A híradások szerint a török rendőrség kurd vezetésű önkormányzatokat rohant le, polgármestereit „terrorista propaganda terjesztése” és „nemzetközi terrorcsoportban való részvétel” gyanújával letartóztatta. A kormány Hakkari, Nuszajbin és Jüksekova városok élére „helytartókat” ültetett, így már nyolc HDP által vezetett önkormányzatot vezetnek „helytartók”. Korábban menesztett polgármestereket „folyamatban lévő jogi eljárások” miatt vettek őrizetbe. És így tovább. Ezek az emberek életben vannak, de egy pillanatra se feledjük, hogy a küzdelem minden fronton folyik, a kérdéses „tűzszünetek” és Erdoğan egyéb trükkjei ellenére.

A kurd nép erős, de nemzetközileg elismert közös állam hiányában a világ legerősebb hadseregeivel szemben nem képes vég nélkül ellenállni. Mivel saját szuverén állammal nem rendelkezik, az erőszak elleni nemzetközi szabályok nem alkalmazhatóak rá.

Európának lehetősége lett volna ezt az akadályt elhárítani, ha nem engedett volna Erdoğannak, aki azzal zsarolta, hogy menekültpestist zúdít Európára, amely gondolat elviselhetetlen a rasszista kormányoknak és a rasszizmussal fertőzött nemzeteknek. Az Európai Parlament épp most szavazott le egy javaslatot, mely a földközi-tengeri mentési kísérletek segítésére irányult; a többség nyilvánvalóan támogatja az erőszakos halál elől menekülők vízbe fulladását.

A helyzet rosszabb nem is lehetne, a világ vezető „demokratikus” szereplőinek erkölcsi hozzáállása épp olyan megvetendőnek bizonyul, mint amilyennek mindig is bizonyult hasonló helyzetekben. Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és hangosan támogatja Erdoğan úr lépéseit. Budapesten tiltakoztunk ez ellen és november 7-én újra tiltakoznunk kell, amikor a török elnök azt a pimaszságot készül elkövetni, hogy ilyen körülmények között meglátogatja a magyar miniszterelnököt, Orbán úr pedig lesz olyan arcátlan, hogy fogadja őt. De ez részletkérdés.

A lényeg, hogy minden jó szándékú férfinak és nőnek támogatnia kellene a kurd ügyet, az egész világon. És még fontosabb, hogy a törököknek is támogatniuk kellene kurd fivéreiket és nővéreiket, aminthogy sem az elnyomásnak, sem a szabadságnak nincs faja vagy etnikuma.

Semmiféle nemzeti együttérzés – vagy világosabban fogalmazva, cinkosság – nem menthet fel a kegyetlenség, az igazságtalanság és a gyilkosság támogatása alól. Ezek természetesen közhelyek, de éppenséggel igazak.

Azzal semmire sem mentek, hogy gondolunk rátok, és nem felejtünk titeket, lévén hatalmunk nincs. De higgyétek el, a kormányok, amelyek cserben hagytak titeket, meg fognak fizetni ezért: közel az igazság órája.

November 7-én, csütörtökön 2 órától a Mi Időnk internetes újság, a Nők Rojaváért és a Szolidaritás az Észak-Szíriai Demokratikus Föderációért csoport demonstrációt tart Budapest blokádja Erdogan látogatása ellen néven – a török elnök látogatása elleni tiltakozásként.

A szöveg megjelent törökül, spanyolul, németül, oroszul, kurmandzsi és zazaki nyelveken, angolból fordította Papp Gáspár.

(Mérce)

 

2019. november 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább

A migráns

A migráns halála nem érdemel gyászt. Tizennyolcezer halott a Földközi-tenger fenekén, legalább kétszer ennyi a Szaharában, >

Tovább

Védtük Szerbiát Horvátországban…

Aki nem volt ott, az nem tudhatja, hogy milyen érzés elvágni valakinek a nyakát. Az ott >

Tovább

Bence Erika nyílt levele a Magyar Mozgalom társelnökeihez

Hogy bárki értse: a VMSZ és elnökének politikáját továbbra is elutasítom! A Magyar Nemzeti Tanács által >

Tovább

Gyűlölet és kompromisszum

A társadalom szétrombolása üzemszerűen folytatódik. Elsősorban nem az ellenzék hibája, hogy olyan, amilyen. Ami a magyarországi >

Tovább