2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

Megkésett és pontatlan jelentés

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a téves következtetést is levonja, hogy ez „a kisebbségek helyzetének javulására utal”. Bozóki Antal:

Október 1-jén a szerb parlamenti képviselők megkezdték a köztársasági esélyegyenlőségi biztos 2018. évre vonatkozó, még ez év márciusi dátumot viselő (sic!!) jelentésének általános vitáját.  

Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos, a 269 oldal terjedelmű beszámolót ismertetve, elmondta, hogy „csökkent a nemzeti alapon, valamint etnikai származás alapján történő megkülönböztetés”, ami szerinte „a kisebbségek helyzetének javulására utal”.

A riport szerint Szerbiában tavaly „valamivel kevesebb (59) nemzetiségi alapú panasz” érkezett az intézményhez (az összes panasz 6 százaléka). Ezek közül a legtöbb (28, illetve 47,5%) a roma, hét a magyar, öt a vlach, kettő a román, kettő a bosnyák, egy-egy pedig a cseh, az ukrán, a macedón, az orosz, a montenegrói és az albán nemzeti kisebbség megkülönböztetésére vonatkozott. A panaszok közül egy minden nemzeti kisebbség megkülönböztetésére, a fennmaradt esetekben pedig nem lett megnevezve, hogy melyik nemzeti kisebbséget érinti.

Az esetek többsége a közhivatalok előtti eljárásra vonatkozott (14), ez után következett az oktatás és a szakmai továbbképzés (12), a munkaviszony és a foglalkoztatás (11), a tájékoztatás és a sajtó, a szolgáltatások, valamit a közterületek és épületek használata (5), majd az egyéb területek, amelyekkel kapcsolatban kevesebb panasz érkezett.[5]

A panaszok túlnyomó többségét a természetes személyek (39) és a civil szervezetek (14) nyújtották be. A jelentésből az is kitűnik, hogy 2018-ban észrevehetően megnövekedett a panaszok száma az oktatás és a szakmai továbbképzés területéről, amelyek többnyire a roma gyerekek megkülönböztetésére vonatkoztak. 

Brankica Janković 2018. évi jelentése csak kilenc hónap után került a szerb parlament képviselői elé. Kérdés, hogy most egyáltalán mennyire aktuális?

A beszámoló nem lényegre törő, mivel túl sok felesleges információt is tartalmaz, mint például a  2011. évi népszámlálási adatokat, ami miatt túlságosan nagy (269 oldal) terjedelműre is sikeredett. (Ha csupán a 250 képviselőnek küldik meg, akkor ez 67 250 oldalt jelent. Hány fát kellett emiatt kivágni? Parlamenti utasítással kellene meghatározni, hogy egy jelentés milyen terjedelmű lehet, ami minden biztosra vonatkozna.)

A riportból nem lehet megbízhatóan megállapítani, hogy az 59 nemzeti alapú panasz közül mennyi érkezett Vajdaságból? Azt sem, hogy a biztos milyen ajánlásokat tett, illetve intézkedéseket foganatosított ezek elhárítására, és mi lett azoknak az eredménye?

A jelentés csak a biztoshoz érkezett nemzeti alapon, valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetéseket veszi számba, aminek alapján – nem elég megbízhatóan – azt a következést vonja le, hogy ezeknek a megkülönböztetéseknek a száma „csökkent”.

A beszámoló alapján tényszerűen meg lehet állapítani ugyan, hogy a biztoshoz benyújtott panaszok száma csökkent, azt azonban már nem, hogy a nemzeti alapú megkülönböztetések száma a  mindennapi életben csökkent-e. Ezekről ugyanis pontos kimutatás sehol nem készül(t), és bizonyára nem is lesz. Számos olyan jogsérelemről is tudomást szerezhetünk, a sajtóból, de egyébként is, amelyek elszenvedői nem emelnek/emeltek panaszt a biztosnál. Azt is tudni kellene, hogy a megkülönböztetés számos megnyilvánulását még kimutatni/felismerni is nagyon nehéz, bizonyítani pedig kérdéses. 

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a téves következtetést is levonja, hogy ez „a kisebbségek helyzetének javulására utal”.

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül a (nemzeti és etnikai alapú) megkülönböztetés mértékének csökkenése fontos ugyan, de önmagában nem elegendő. A nemzeti kisebbségek helyzete javulásának a fokmérője ugyanis a többségi lakossággal az élet minden területén való egyenrangúság szintje. Ennek tárgyilagos felmérését is el kellene végezni!

 

2019. október 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább