Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Pártirányítással működik
A VMJE nyári egyeteméről
Bozóki Antal
Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen lassan elfogynak”. A VMJE-re szükség van, mint a „hagyományosnak” indult nyári egyetemére is, csak éppen az is probléma, hogy az egylet nem szakmai, hanem pártirányítással működik. Ennek megváltoztatása pedig – legalábbis egyelőre – reménytelen küldetés. Bozóki Antal:
Az oromi tájházban – augusztus 11-e és 14-e közözött – megtartották a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) első nyári egyetemét.
A véemeszes beállítottságú Magyar Szó napilap hat írásban számolt be az eseményről, azzal, hogy a programot tartalmazó írást két alkalommal közölte.
A közreadott program szerint A jogvédelmi eljárás a helyi ombudsmannál és a felek kérelmeinek feldolgozása; A mesterséges intelligencia – jogi, felelősségi kérdéskör; A börtönbüntetés forradalma – az európai börtönügy és a magyar fogházjavítók; A jog változó sorsa a Vajdaságban; Jogi tanulmányok, az igazságügyi vizsga és karrier lehetőségek fiatal jogászoknak az igazságügyben; Az ügyvédség helyzete a Vajdaságban – ügyvédbojtárságtól saját ügyvédi irodáig, Nyelvhasználati jogaink korszakai, különös tekintettel a kisebbségi jogi oktatás történelmére és jelenkorára; Szerbia alkotmánytörténete és a hatályos alkotmány módosításának aktuális kérdései és A történeti alkotmány című „előadások” hangzottak el. Bemutatták még a Mi történt Écskán? („a múlt század elején”) című könyvet.
Az említett napilapban megjelent írások alapján látható, hogy a témák változatosak voltak, de előadásokat, azok a tartalmát már nem lehet megítélni. Erről csak a részvevők mondhatnak mérvadó véleményt. Az unalmas jogi témáról is lehet izgalmas, érdekfeszítő előadást tartani, de a rossz előadásból is meg lehet valamit tanulni.
Az előadások címe alapján azonban meg lehet állapítani, hogy a (VMJE) „első nyári egyetemén” – talán a kisebbségi jogi oktatás történelmével és jelenkoráról szóló témán kívül – nem esett szó a magyar közösség jogállásáról, a kollektív és egyéni nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásáról és az ebből eredő elméleti és gyakorlati problémákról. Ezekből pedig van bőven.
Az egyik résztvevő meg is jegyezte: „Sajnos az emberek nem nagyon ismerik a jogaikat, és nem tudják azt sem, milyen szervezethez fordulhatnak, ha segítségre van szükségük.”
Ha jogászokat sem készítik fel a nemzeti kisebbségi jogok ismeretére, akkor hogyan is tudják azok másokkal a jogaikat (meg)ismertetni, vagy hogyan fognak azokért küzdeni?
Jellemző, hogy Pásztor Bálint „alkotmányjogász” (a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ/BMC harmadik alelnöke) „Szerbia alkotmánytörténetéről” tartott előadást. Mintha tanulmányaik alatt a hallgatók erről nem tanulnának eleget!
A Délvidéken/ a Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogvédelem szervezetlen, azt is mondani lehetne, hogy ilyen szinte nem is létezik. A nemzeti kisebbségi jogok érvényesítését küzdő civil szervezet pedig most már évek óta nem működik.
Nemzeti kisebbségi ügyekben a VMJE sem hallatta eddig a hangját, pedig ennek ez kellene, hogy legyen az egyik fő feladata. Csak éppen nem az, mivel a vezetősége haladó véemeszes irányítottságú: az egyesület elnöke Nyilas Mihály, a Tartományi Kormány alelnöke, a VMSZ/BMC Elnökségének a tagja, az alelnöke pedig Szilágyi Miklós ügyvéd, aki ennek a pártnak Magyar Összefogás nevű listáján lett a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében a Nyelvhasználati Bizottság elnöke (jelenleg tagja).
Az utóbbi időben voltak ugyan kezdeményezések „állandó jogsegélyszolgálati irodák” működtetésére, ennek ellenére nem tapasztaltam egyetlen határozott fellépést/kiállást sem a magyar közösség kollektív nemzeti kisebbségi vagy az egyéni jogokat ért sérelmek megszüntetéséért. Pedig nem lehet mondani, hogy erre nem lett volna alkalom.
Talán a meghirdetett, többnyire érdektelen témák miatt is gyér volt az érdeklődés a „jogásztábor” iránt: „A négy nap alatt több mint 15-en fordultak meg az előadásokon.”
Nemcsak az előadásokon voltak kevesen, de komoly veszély fenyegeti a jogászutánpótlás is. „Az évente 120-150, Újvidéken felvételiző magyar hallgató közül az idén végre a Jogi Karra is felvételiztek ketten”. A VMJE-nek bizonyára betekintése se nincsen, pedig ez alapvető fontosságú, hány magyar hallgató iratkozott a jogászképzéssel is foglalkozó magánegyetemekre?
Végső ideje lenne közösségi szinten elgondolkozni a jogászképzésről, mivel a jogászok – véemeszees irányítással – „szépen lassan elfogynak”.
A VMJE-re szükség van, mint a „hagyományosnak” indult nyári egyetemére is, csak éppen az is probléma, hogy az egylet nem szakmai, hanem pártirányítással működik. Ennek megváltoztatása pedig – legalábbis egyelőre – reménytelen küldetés.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Nem konfrontálódunk, együttműködünk”
Különösen groteszkül hatnak és nevetségesen hangzanak Pásztor szavai, miszerint pártja „továbbra is meg akarja őrizni önállóságát, >
A demokrácia színlelése
Bátrak vagyunk, lerántjuk a leplet az anonim hatalomról. Mert a hatalmat semmiképpen sem nevezzük meg. Volt >
Felerősödött az európai öntudat is
Putyin mozgósította nem csak az európai politikusokat, hanem az európai értékeket védelmező polgárokat is. Felemelte a >
Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!
A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is >
Play Lovas?
A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >
Különbéke honol a szerbiai társadalomban
Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >
Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal
Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >
Siker a semmittevésben!
Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >
A „budapesti buborék”
Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >
Titoról álmodott…
Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >
Szerbia: Se parlament, se kormány
Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >
Oroszország menti meg a katolikus híveket?
Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >