2019. november 19. kedd
Ma Erzsébet, Zsóka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

Bozóki Antal
Bozóki Antal

A címben használt három szó – bűnbanda, maffia és dicshimnusz – jól kifejezi nem csak a bogarasi, szabadkai és a zentai, de a jelenlegi vajdasági/szerbiai állapotokat is!  És semmi nem történik ezeknek a megváltoztatása érdekében. Csoda, hogy elhagyják a térséget a lakosok? Bozóki Antal:

Június 26. – 29.

Bűnbanda, maffia és dicshimnusz

Bogarason „megkínoztak két idős embert, az értékeiket keresték. Hónapok óta ez van, tanácstalanok vagyunk, nem tudjuk, mit kellene csinálnunk” – írta üzenetben a Szabad Magyar Szó szerkesztőségének egy neve elhallgatását kérő helybeli lakos, aki hozzátette, nemrég egy másik tanyára törtek be.

Nem sokkal később egy újabb bogarasi lakos is jelentkezett, aki azt mondta: „Főleg az egyedül élőkhöz és az idősebbekhez törnek be, s feldúlják a házukat, elviszik, amit értékesnek gondolnak”.

Mindketten nevük elhallgatását kérték, mert félnek, de érződött, hogy teljesen tanácstalanok, és nem tudják, kihez kellene fordulniuk – közölte a Bűnbanda tartja rettegésben a falut c. június 26-ai írásban az internetes portál. Hasonló jelenségekről érkeztek hírek az utóbbi időben Adáról, Csantavérről, Moholról, Péterrévéről…

A szabadkai hatalmi koalíció elmúlt három év tevékenységét értékelte június 27-ei szabadkai sajtótájékoztatóján a legnépesebb ellenzéki önkormányzati képviselői csoport, Szabadka Polgári Mozgalma.

Maglai Jenő frakcióvezető hangsúlyozta, hogy „a Szerb Haladó Párt több mint hét éve uralkodik az országban, a polgárok pedig egyre rosszabbul élnek”. Az ellenzéki politikus szerint a pártérdekek Szabadkán a lehető legrosszabb formában mutatkoznak meg:

– Takarmánykeverő cégek vezetőit nevezik ki művelődési intézmények élére, a közigazgatásban büntetett előítéletű személyeket foglalkoztatnak. A Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség tömegméretekben veszi fel a városi közigazgatásba, és az általuk irányított közvállalatokba a párt-közeli embereket. Ettől is rosszabb dolog, hogy a korrupció minden állami intézmény átitatott, nemcsak a városban, hanem tartományi és országos szinten is. A közbeszerzéseket az SZPH-hoz közeli cégek nyerik meg, az árakat pedig felfújják – mondta Maglai.

– Szabadka várost is rabul ejtette a maffia – szögezte le Szabadka korábbi polgármestere.

– Akár fizetett politikai hirdetésként is megállná a helyét az írás, amely a Hét Napban jelent meg A lehangoló szürkeség megszüntetése címmel, s amely június 27-én a Magyar Nemzeti Tanács által alapított tájékoztatási eszköz honlapjára is felkerült.

A lap főszerkesztő-helyettese Czegledi Rudolf polgármesterrel beszélgetett, ami megfelel a valóságnak, ugyanis kérdés nem hangzik el a honlapon a riportok (!) közé sorolt írásban. Ez persze valakinek megdöbbentő lehet, de annak biztosan nem, aki az elmúlt időszakban követi a vajdasági médiatér történéseit, ugyanis a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumokból teljesen kivesztek a nem csak alákérdezésből álló interjúk, s ebbe a sorba tökéletesen beleillik a Czegledivel folytatott beszélgetés is, amely egyetlen egy kérdést sem tartalmaz, mivel csak az összekötő szövegeket írta az újságíró, de azok is arról tanúskodnak, hogy Zenta a világ legjobban fejlődő városa, mindent felújítanak, minden fejlődik, gond egy szál se – írja a Szabad Magyar Szó internetes portál.

Az írásból kitűnik, hogy „az a polgármester és a város vezetőségének dicséretére született, nem pedig az olvasók érdeklődését igyekszik kielégíteni, esetleg megpróbál rávilágítani olyan problémákra, amelyek fontosak a lakosság életében”.

A Hét Nap írásában szó sem esik arról, hogy a városháza felújítása „hat hónapot késett, és emiatt nem lehetett újabb összegekre pályázni”. – Kit terhel ez miatta a felelősség?  – kérdezi a Szabad Magyar Szó írásának szerzője, aki több más kérdést is intéz Czeglédihez:

Mikor oldják meg Zentán a közvilágítást? Az iskolák összevonásával (november 11., Thurzó, Emlékiskola) hány tanár veszíti majd el az állását? Ki a felelős azért, hogy a város részein, még a központban is derékig és a fű? Mikor szándékozik a polgármester lépni Bobán József, a felsőhegyi helyi közösség elnökének ügyében, akinek a leváltását több mint kétszázan követelik?  Mi lett a zentai önkormányzat munkásainak kifizetett, „16999 túlóra” néven elhíresült történet vége, felelősségre vontak-e valakit, kellett-e egyeseknek visszafizetniük azt a pénzt, amit a törvénytelen túlóraként számoltak el maguknak?

A zentai közigazgatás munkájára elég sok megjegyzés hangzott el, különösen az utóbbi időben, például a magyar nyelv hivatalos használatával, legújabban pedig azzal kapcsolatban, hogy július 1-jétől „a zentai adóhivatal egyes fontosabb funkciói Nagykikindára költöznek”.

– A vállalkozók esetében ez elsősorban a könyvelőik életét fogja megkeseríteni, mivel minden egyeztetés és más ügyintézés érdekében, nekik kell majd Nagykikindára utazgatniuk. De ettől nem szabadulnak meg teljes mértékben maguk a vállalkozók sem, az ő életüket is nem kis mértékben fogja befolyásolni az idő- és költségigényes utazgatás. A földművesek esetében a birtokbejegyzés körüli teendőket ezután is Zentán tudják intézni, a további adóügyeik rendezése miatt viszont ők is kénytelenek lesznek Nagykikindára utazgatni – írja Kajári Ferenc a Szabad Magyar Szó internetes portálon.

Bizonyára a zentai polgárok sem örülnek, hogy az adóval kapcsolatos ügyes-bajos dolgaink intézése érdekében a bánáti Nagykikindára kell utazniuk. De a zentai vezetést ez – úgy látszik – nem érdekli.

A címben használt három szó – bűnbanda, maffia és dicshimnusz – jól kifejezi nem csak a bogarasi, szabadkai és a zentai, de a jelenlegi vajdasági/szerbiai állapotokat is!  És semmi nem történik ezeknek a megváltoztatása érdekében. Csoda, hogy elhagyják a térséget a lakosok?

Június 27.

Folytatódó megkülönböztetés

A Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) aktivistái három napon át segítették az egyetemi karok felvételi vizsgájára jelentkező diákokat az eligazodásban, ügyintézésben, a dokumentumok kitöltésében.

− Az elmúlt napokban leellenőriztük a felvételi űrlapokat, pályázatokat. Minden egyetemi karon és főiskolán, Újvidéken, Szabadkán és Nagybecskereken lehet magyar nyelven is felvételi vizsgát tenni, összhangban a jogszabályokkal. Így a Jogtudományi Karon is, viszont fontos kiemelni és tájékoztatni mindenkit, hogy a jogi kar Újvidéken külön feltételeket hozott meg azok számára, akik nem szerbül felvételiznek. A tavalyi évhez hasonlóan plusz egy szerb nyelvű vizsgázás vár azokra, akik többek között magyar nyelven felvételiznek. Ez már egyszer jogerősen nemzeti alapú diszkriminációnak lett nyilvánítva, és a kar kötelezve lett arra, hogy ilyet a jövőben ne ismételjen meg. Viszont ez most megint megtörtént. A Vajdasági Magyar Diákszövetség ezt mindenképpen elítéli, és kötelességének érzi, hogy a megfelelő módon reagáljon. A felvételi vizsga előtt még megtesszük a szükséges lépéseket, hogy a felvételi diszkriminatív szakasza törlődjön – hangsúlyozta Sóti Attila.

A VaMaDiSz elnökének a nyilatkozatából azt lehet kiszűrni, hogy az újvidéki Jogtudományi Karon folytatódik azoknak a leendő – köztük magyar – hallgatónak a megkülönböztetése „akik nem szerbül felvételiznek”.

A Jogtudományi Kar, amelyiknek a legjobban kellene ügyelni a jogszabályok és a bírósági ítéletek tiszteletben tartására, továbbra is úgy viselkedik, mintha ezek rá nem vonatkoznának, mintha „állam lenne az államban”.

A Kar esete egyúttal arról is tanúskodik, hogy olyan államban élünk, amelyik képtelen érvényt szerezni még az általa hozott jogszabályoknak és bírósági ítéleteknek is.

További tanulság, hogy Sóti „partnerei”, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) tisztségviselői is úgy tesznek, mintha az ilyen felvételizés nem a nemzeti kisebbségi jogok tiprása lenne. Mintha őket ez a megkülönböztető viszonyulás nem is érdekelné!

Milyen „lépésekre” gondolt Sóti,és azoknak lesz-e eredménye?

Sóti korábban az nyilatkozta (az időközben az MNT alelnökévé megtett Erdődi Edvinának), hogy a „továbblépését mindenképpen közéleti vonalon tudja elképzelni”. A „partnerei” a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon viszont a 33. helyre (rang)sorolták (a 35 közül), így nem juthatott be a testületbe. Egyelőre marad(t), tehát, a VaMaDiSz – amíg neki is nem találnak valamilyen (párt)tisztséget. Kérdés viszont, hogy a 31 éves Sóti (Zenta, 1988) nem-e túl koros a diákszervezet elnökének? Milyen példát mutat a hallgatóknak?

 

 

2019. július 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább