2019. november 13. Szerda
Ma Szilvia, Szaniszló névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

A Mladina kapcsán

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Néhány év múlva felhívott a Danas szerkesztője és elmondta, hogy ott járt náluk a belgrádi magyar nagykövetség munkatársa és tiltakozott az írásaim miatt. A Vreme szerkesztője már korábban beszámolt nekem ilyen irányú „diplomáciai” beszélgetéseiről. Mindkét szerkesztővel jó nagyot röhögtünk a magyar elvtársakon.

A maribori hetilap a délszláv térségben a sajtószabadság és a radikális szókimondás fénylő csillaga, amely már az egypártrendszerben is polgárpukkasztónak számított. Három évtizeddel a honi diktatúra megszűnése után most az újjászületett magyarországi zsarnokság célpontjává vált. Egy karikatúra miatt. Nincs egyedül, hiszen sok más tudósító, publicista mellett nekem is volt alkalmam ilyen kegyben részesülni.

A Magyar Narancs számolt be arról, hogy a szlovén hetilap március végén olyan címlappal jelent meg, mely Orbán Viktort náci vezérként ábrázolta, miközben hozzá dörgölőztek a szlovén szélsőjobboldali párt, az SDS vezetői.

A címlap és a magyarországi helyzetet elemző írás ellen azonnal tiltakozott a ljubljanai magyar nagykövet. Szilágyiné Bátorfi Edit szerint a címlap „minden határt átlépett, felháborító és sajnálatos”. Az olvasói levélre a Mladina szerkesztősége szatirikusan reagált: elkészítették a borító alternatív változatát, melyen Orbán immár virággal a kezében, szivárványos zászló alatt vonul szlovén barátaival.

 A történet azonban itt nem ért véget. Ahogy a Mladina diplomáciai forrásokból megtudta, a nagykövet nem csupán levelet írt a szerkesztőségnek, de diplomáciai jegyzéket is (note verbale) átadott a szlovén Külügyminisztériumnak. Ebben a levélben Szilágyiné Bátorfi Edit arról ír, hogy a Mladina karikatúrája átlépi a sajtó- és a szólásszabadság határait, és rontja a két ország amúgy kiváló kapcsolatát. A ljubljanai Magyar Nagykövetség ezért tiltakozik a szlovén Külügyminisztériumnál, és arra kéri a szlovén kormányt, hogy a jövőben akadályozza meg, hogy hasonló eset megtörténjen az országban.

A Mladina úgy tudja, a szlovén külügy válaszolt a tiltakozásra. A minisztérium kiállt a sajtó- és szólásszabadság mellett, és közölte, a kormánynak nem áll szándékában beleszólni abba, hogy mi jelenik meg a lapokban, hogy a szerkesztőségeknél ki dolgozik, ahogy a maga részéről az újságok tartalmát sem értékeli.

A címoldalt készítő karikaturista is válaszolt a cenzúrát követelő magyar nagykövetasszonynak:

„Hölgyem, én arra kérem önt, ne essen kétségbe miattunk, inkább folytassa segítő munkáját azzal, hogy jó tanácsokkal és jó szándékú kritikával lát el minket, hogy mi magunk is elérhessük azt a példaértékű objektivitást és egyhangúságot, amit önök a magyar médiában már létrehoztak, és hogy újra elhozhassuk azt a rendet, nemzeti erkölcsösséget és keresztényi szeretetet a drótkerítések iránt, ahogyan azt az önök szelíd és jogosan szeretett vezetője, Orbán Viktor parancsolta.“

Orbán regnálása óta a külföldön szolgáló magyar diplomatáknak elsősorban az a feladatuk, hogy megvédjék a kritikáktól az illiberális vezért.

Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy még az új, fideszes alaptörvény meghozatala után a szabadkai zsidó hitközség meghívta az akkori magyar nagykövetet. Egy kis csevegésre, meg a szokásos vacsorára. A hitközség elnöke, haveri alapon, meghívott engem is. Felkészültem és egy parázs kis vita alakult ki főleg a preambulum miatt, amit én a történelem meghamisításaként értékeltem. Azóta ezt a hamisítási gyakorlatot Schmidt Mária és a Veritas már sokkal nyíltabban űzi.

A nagykövet, becsületére legyen mondva, derekasan állta a sarat. Megpróbálta védeni a védhetetlen. De hát, végtére is, ez a dolga. Évekkel később azonos helyszínen és szereplőkkel megismétlődött a vita és akkor már a nagykövet úr kevésbé bírta cérnával.

A történethez tartozik, hogy három évtizede írok belgrádi lapoknak, elsősorban a szerb liberális értelmiség hetilapjába a Vremebe, 1990-es alapítása óta és az egyetlen független napilapba, a Danasba. Eleinte Vajdaságról (mert még volt mit), utána meg Magyarországról.

Nem is volt ezzel semmi gond, amíg 2010-ben másodszor színre nem lépett Orbán Viktor, mint miniszterelnök.

Néhány év múlva felhívott a Danas szerkesztője és elmondta, hogy ott járt náluk a belgrádi magyar nagykövetség munkatársa és tiltakozott az írásaim miatt. A Vreme szerkesztője már korábban beszámolt nekem ilyen irányú „diplomáciai” beszélgetéseiről.

Mindkét szerkesztővel jó nagyot röhögtünk a magyar elvtársakon.

 

2019. április 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A magyarországi „gazdaságfejlesztési program” által, az utóbbi három évben, mindössze „700 új munkahely” létesült. Ez arra >

Tovább

Mindannyian célkeresztben vagyunk

Vannak a művészek között, akik még kitartóan reménykednek, hogy a buborék az utolsó mentsvár, az egyetlen >

Tovább

Orbán és a jobbhorog

„Az unió, s ezen belül a Parlament, valamint a Bizottság már egy jó ideje sorozatosan arra >

Tovább

Hulló vasak

Akkoriban folyton hullott valami az égből, egészen furcsa dolgokat szórtak ránk. >

Tovább

Átverve és megalázva

Az illető arról nem írt, hogy a ketrecbe zárt városon kívül az Erdogan látogatás más aspektusait >

Tovább

Orban és Victor

Johannis (és Orban) sikerét a következetesség, a lassú, de folyamatos építkezés hozta el, az, hogy kitartottak >

Tovább

„Elmaradt a bocsánatkérés, elmaradt a vagyon-visszaszármaztatás”!

Az MTI azonban arról, hogy Hajnal Jenő konkrétan mit mondott, egy szót nem közöl. Pedig, a >

Tovább

Miért fontos, hogy mi történik a kurdokkal?

Sajnos hozzá kell tennem, hogy „kormányom”, a magyar kormány még csak nem is képmutató: nyíltan és >

Tovább

Hontalan hazafi!

Itt születtem, itt nőttem fel, itt volt az első szerelem, mégis ez egy idegen hely nekem. >

Tovább