Ma Alajos, Leila névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Csak a mindenható segíthet rajtunk!
Bozóki Antal
Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota rosszabb”, mint 2018-ban. Lehetséges, hogy az emberi jogok részét képező nemzeti kisebbségi jogok időközben javultak volna? Vagy ezt a javulást csak a haladó véemeszes vezetők érzik? Ilyen képviselők mellett, csakis a mindenható segíthet rajtunk! Bozóki Antal:
Március 5-16.
A kegyeleti jog megsértése
– Nagybecskereken a szerb-magyar történelmi megbékélés úgy néz ki, hogy az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket. A hősi halottak után még egy emléktábla sem marad – közölte a nyilvánossággal Hangya István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség városi tagozatának elnöke.
Vidékünkön nem számít újdonságnak a történelmi jelentőségű magyar emlékek felszámolása – állapítja meg Hangya, aki 2017-ben levéllel fordult a városi önkormányzathoz, amelyben „magyar érdekvédők is ülnek és szavaznak”.
„Az 50 évig gondozott és karbantartott katonai sírok” felszámolásáról értesítette Magyarország belgrádi nagykövetségét, de „a mai napig semmi, az ügy nem mozdult egy jottányit sem”. Tari István, a VMDK képviselője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében erről beszélt is a testület egyik ülésén, de semmi nem történt ez ügyben – emlékeztet Hangya.
A szövetséges és egyéb idegen hadseregek katonáinak a volt Jugoszlávia területén való megjelöléséről szóló törvény 2. cikke értelmében „az idegen hadseregek katonáinak sírjait Jugoszlávia (a jelen esetben Szerbia – B.A.) területén Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jelölik meg és gondozzák, amennyiben kétoldalú szerződéssel ez nincsen másként meghatározva”.
A törvény 4. szakaszában azt írja, hogy „az idegen hadseregek katonáinak sírjait nem szabad kihantolni, sem áthelyezni, se megváltoztatni a kinézését megváltoztatni, a harcosok és katonai rokkantak ügyében illetékes köztársasági, illetve tartományi közigazgatási szervének beleegyezése nélkül”.
Ezekből a rendelkezésekből arra lehet következtetni, hogy a katonatemető „felszámolásával és a sírhelyek eladásával” bizony törvénysértést követtek el – amennyiben ez az illetékes köztársági vagy tartományi hatóság belegyezése nélkül történt. Ha viszont ez az illetékes szerv(ek) beleegyezésével történt, akkor Szerbia nemzetközi kötelezettséget is sértett.
A hivatalos Magyarország részéről a kegyeleti jog nagybecskereki megsértésével kapcsolatban eddig semmilyen reagálásra nem találtam.
Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) március 8-i ülésén – a DélHír portál írása szerint – ezt az esetet hozta fel példaként, „miért tartja álságosnak a magyar kormány szerint történelmi megbékélést”. Bencsik szerint sajnos tipikusnak számít, hogy így bánnak a magyar sírokkal és egyéb kegyhelyekkel. Ez az eset beleillik a szerb állam magyarokkal szembeni közönyét, illetve ellenszenvét példázó lépések sorába – közli a portál.
A KMKF zárónyilatkozatában a nagybecskereki kegyelet sértésről és sírgyalázásról egy betűt nem találni.
Bencsik szavait támasztja alá viszont a hír, miszerint Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar vármaradványok lebontását.
Nem kellene a magyar hivatalos szervek részéről a szerb barátoknak megemlíteni, hogy ez mégsem illik? Nem kellene követelni a katonatemető teljes helyreállítását? Vagy már az életüket áldozottakat sem tartjuk tiszteletben?
Március 8.
Csak a mindenható segíthet rajtunk!
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén Budapesten a szerbiai magyarság helyzetét példaértékűnek nevezték.
A képviselők kiemelték, Magyarország és Szerbia együttműködése világosan mutatja, hogy ha mindkét oldal kész a kompromisszumra a nehéz történelmi kérdések megoldásában, akkor egy élhetőbb és boldogabb Kárpát-medence jöhet létre.
Az, hogy a nemzeti közösségek összekötő kapcsot képeznek a szomszédos országokkal, a mi esetünkben nemcsak egy frázis – mondta Pásztor Bálint. A Szerbia és Magyarország között fennálló viszony legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, tette hozzá a VMSZ-DCSP köztársasági parlamenti frakcióvezetője a KMKF budapesti plenáris ülésén. „Akár a határátkelőkről, akár a kisebbségi jogvédelemről, akár a gazdaságfejlesztési programról van szó, mindez nem lenne lehetséges két feltétel nélkül. Az egyik az erős magyar érdekképviselet otthon, Vajdaságban, a másik a két ország közötti kitűnő kapcsolat” – emelte ki Pásztor Bálint.
Az ülésre (ismét csak) a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) képviselői és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke kaptak meghívót. Jellemző, hogy az ülésre ezúttal sem hívták meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tartományi képviselőjét. Nem politikai alapon való megkülönböztetés ez?
Február 27-én a vajdasági, a kárpátaljai és az erdélyi magyarok helyzetéről tárgyalt a KMKF munkacsoportja.
Zsigmond Barna Pál a munkacsoport Fideszes társelnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a vajdasági magyarok helyzetéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, mondván, hogy „az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete, Szerbia tehát jó példa arra, hogy ha sikerül rendezni két ország között a kapcsolatokat, akkor az az ottani magyar közösségnek mennyire jó”.
A március 8-i KMKF ülésen – a sajtó szerint – persze nem esett szó arról, hogy:
– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,
– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet
– január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása,
– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport,
– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”,
– Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar vármaradványok lebontását, hogy…
A KMKF ülésének zárónyilatkozatában sem esik szó az említett jogsérelmekről. A testület „üdvözli viszont a Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását”.
Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota rosszabb”, mint 2018-ban. Lehetséges, hogy az emberi jogok részét képező nemzeti kisebbségi jogok időközben javultak volna? Vagy ezt a javulást csak a haladó véemeszes vezetők érzik?
Ilyen képviselők mellett, csakis a mindenható segíthet rajtunk!
Következő cikk: Mit tett a közösségért?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egy másik stratégia
A Kardos Andrással folytatott vitájában Bauernek van egy elejtett mondata az eddigi ellenzék felelősségéről: „önkényuralmi rendszerek >
„Én bízom a falu jövőjében”
A napokban került a kezembe egy régi könyv Szentlászlóról, arról az Árpád-kori kelet-szlavóniai kis faluról, amelyet >
Fremond Árpád „szája ízének” megfelelően
A jobb napokat is megélt Hét Nap – a Magyar Szóhoz, a Pannon RTV-hez és a >
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >