2019. október 21. hétfő
Ma Orsolya, Zsolt névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota rosszabb”, mint 2018-ban. Lehetséges, hogy az emberi jogok részét képező nemzeti kisebbségi jogok időközben javultak volna? Vagy ezt a javulást csak a haladó véemeszes vezetők érzik? Ilyen képviselők mellett, csakis a mindenható segíthet rajtunk! Bozóki Antal:

Március 5-16.

A kegyeleti jog megsértése

– Nagybecskereken a szerb-magyar történelmi megbékélés úgy néz ki, hogy az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket. A hősi halottak után még egy emléktábla sem marad – közölte a nyilvánossággal Hangya István, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség városi tagozatának elnöke.

Vidékünkön nem számít újdonságnak a történelmi jelentőségű magyar emlékek felszámolása – állapítja meg Hangya, aki 2017-ben levéllel fordult a városi önkormányzathoz, amelyben „magyar érdekvédők is ülnek és szavaznak”. 

„Az 50 évig gondozott és karbantartott katonai sírok” felszámolásáról értesítette Magyarország belgrádi nagykövetségét, de „a mai napig semmi, az ügy nem mozdult egy jottányit sem”. Tari István, a VMDK képviselője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) előző összetételében erről beszélt is a testület egyik ülésén, de semmi nem történt ez ügyben – emlékeztet Hangya.

A szövetséges és egyéb idegen hadseregek katonáinak a volt Jugoszlávia területén való megjelöléséről szóló törvény 2. cikke értelmében „az idegen hadseregek katonáinak sírjait Jugoszlávia (a jelen esetben Szerbia – B.A.) területén Jugoszlávia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban jelölik meg és gondozzák, amennyiben kétoldalú szerződéssel ez nincsen másként meghatározva”.

A törvény 4. szakaszában azt írja, hogy „az idegen hadseregek katonáinak sírjait nem szabad kihantolni, sem áthelyezni, se megváltoztatni a kinézését megváltoztatni, a harcosok és katonai rokkantak ügyében illetékes köztársasági, illetve tartományi közigazgatási szervének beleegyezése nélkül”.

Ezekből a rendelkezésekből arra lehet következtetni, hogy a katonatemető „felszámolásával és a sírhelyek eladásával” bizony törvénysértést követtek el – amennyiben ez az illetékes köztársági vagy tartományi hatóság belegyezése nélkül történt. Ha viszont ez az illetékes szerv(ek) beleegyezésével történt, akkor Szerbia nemzetközi kötelezettséget is sértett.

A hivatalos Magyarország részéről a kegyeleti jog nagybecskereki megsértésével kapcsolatban eddig semmilyen reagálásra nem találtam.

Bencsik János, a Jobbik országgyűlési képviselője a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) március 8-i ülésén – a DélHír portál írása szerint – ezt az esetet hozta fel példaként, „miért tartja álságosnak a magyar kormány szerint történelmi megbékélést”. Bencsik szerint sajnos tipikusnak számít, hogy így bánnak a magyar sírokkal és egyéb kegyhelyekkel. Ez az eset beleillik a szerb állam magyarokkal szembeni közönyét, illetve ellenszenvét példázó lépések sorába – közli a portál.

A KMKF zárónyilatkozatában a nagybecskereki kegyelet sértésről és sírgyalázásról egy betűt nem találni. 

Bencsik szavait támasztja alá viszont a hír, miszerint Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar vármaradványok lebontását.

Nem kellene a magyar hivatalos szervek részéről a szerb barátoknak megemlíteni, hogy ez mégsem illik? Nem kellene követelni a katonatemető teljes helyreállítását? Vagy már az életüket áldozottakat sem tartjuk tiszteletben?

Március 8.

Csak a mindenható segíthet rajtunk!

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának plenáris ülésén Budapesten a szerbiai magyarság helyzetét példaértékűnek nevezték.

A képviselők kiemelték, Magyarország és Szerbia együttműködése világosan mutatja, hogy ha mindkét oldal kész a kompromisszumra a nehéz történelmi kérdések megoldásában, akkor egy élhetőbb és boldogabb Kárpát-medence jöhet létre.

Az, hogy a nemzeti közösségek összekötő kapcsot képeznek a szomszédos országokkal, a mi esetünkben nemcsak egy frázis – mondta Pásztor Bálint. A Szerbia és Magyarország között fennálló viszony legnagyobb haszonélvezői a vajdasági magyarok, tette hozzá a VMSZ-DCSP köztársasági parlamenti frakcióvezetője a KMKF budapesti plenáris ülésén. „Akár a határátkelőkről, akár a kisebbségi jogvédelemről, akár a gazdaságfejlesztési programról van szó, mindez nem lenne lehetséges két feltétel nélkül. Az egyik az erős magyar érdekképviselet otthon, Vajdaságban, a másik a két ország közötti kitűnő kapcsolat” – emelte ki Pásztor Bálint.

Az ülésre (ismét csak) a haladó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) képviselői és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke kaptak meghívót. Jellemző, hogy az ülésre ezúttal sem hívták meg a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) tartományi képviselőjét. Nem politikai alapon való megkülönböztetés ez?

Február 27-én a vajdasági, a kárpátaljai és az erdélyi magyarok helyzetéről tárgyalt a KMKF munkacsoportja.

Zsigmond Barna Pál a munkacsoport Fideszes társelnöke az ülés utáni sajtótájékoztatón közölte, a vajdasági magyarok helyzetéről Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke számolt be, mondván, hogy „az utóbbi időben javult a vajdasági magyarok helyzete, Szerbia tehát jó példa arra, hogy ha sikerül rendezni két ország között a kapcsolatokat, akkor az az ottani magyar közösségnek mennyire jó”.

A március 8-i KMKF ülésen – a sajtó szerint – persze nem esett szó arról, hogy:

– Szerbiában rosszabb az életminőség, mint Panamában, vagy Kazahsztánban,

– a magyar diákokkal is ünnepeltették a pravoszláv „Szent Száva” ünnepet

– január 1-jétől megszűnt a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadása,

– az óbecsei Petőfi Sándor Általános Iskola bezárására tett javaslatot a községi munkacsoport,

– Nagybecskereken „az I. világháborúban elesett katonák végső nyughelyét átruházták a temetkezési közvállalatra, amely ezt felszámolta és eladta a sírhelyeket”,

– Zimonyban megkezdték a Hunyadi-emlékművet körülvevő középkori magyar vármaradványok lebontását, hogy…

A KMKF ülésének zárónyilatkozatában sem esik szó az említett jogsérelmekről. A testület „üdvözli viszont a Ferenc pápa júniusi csíksomlyói látogatását”.

Nem csak a szerbiai, de külföldi emberjogi szervezetek jelentései szerint is Szerbiában „az emberi jogok állapota rosszabb”, mint 2018-ban. Lehetséges, hogy az emberi jogok részét képező nemzeti kisebbségi jogok időközben javultak volna? Vagy ezt a javulást csak a haladó véemeszes vezetők érzik?

Ilyen képviselők mellett, csakis a mindenható segíthet rajtunk!

 

2019. március 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább